Jogszabályi labirintusban a traktorok és a munkagépek

Tapasztalata szerint a gyártók, az importőrök, a forgalmazók, és maguk az üzemeltetők a működésbeli megfelelőség mellett

melyeknek kötelezettségeit, uniós és nemzeti jogszabályok írják elő. Az ezekben a rendeletekben és szabványokban való eligazodás, valamint azok folyamatos változásai a legtöbb szakembernek gondokat okoznak.

Korábban, a mezőgazdasági-, és erdészeti gépek, munka-, és közlekedésbiztonságával foglalkozó, azok vizsgálatát is végző, intézmények, szervezetek, gazdasági társaságok vagy szüneteltették ez irányú tevékenységüket vagy megszűntek. Ezek kiesését, még azok a multinacionális vizsgáló és tanúsító szervezetek hazai leányvállalatainak tevékenysége sem pótolja, amelyek kis részben, de mégis foglalkoznak a mezőgazdasági-, és erdészeti gépek munka-, és közlekedésbiztonsági vizsgálatával is.

Dikán András részletesen bemutatta, melyek az aktuális Európai Uniós, és melyek a nemzeti (hazai) jogszabályok,

emellett rávilágított arra is, hogy mi okoz gondokat az érintetteknek, melyek az előforduló hiányosságok vélelmezhető és valós következményei. Ilyenek egyebek között az elírási, fordítási, nyelvtani hibák, értelmezések, többféleképpen értelmezhető, egymással ellentétes megfogalmazások, az uniós és a nemzeti jogszabályok kapcsolata, összhangja és követése.

Az előadó az elírási és fordítási hibákat három csoportra osztotta: az elsőbe a könnyen felismerhető és korrigálható tévedések sorolhatók. A második csoportba lévő hibák nem ismerhetők fel azonnal, csak alkalmazásuk során vehetők észre. A harmadikba az első olvasásra elírásnak tűnő, de más kategóriába előforduló hibák, illetve fordítások tartoznak. Dikán András mindhárom csoportba tartozó rendellenességről példákat is bemutatott. A legjellemzőbb eset az elírás, ilyen például az amikor az egyik miniszteri rendelet egyik paragrafusa két 21-es sorszámú bekezdést tartalmaz. Ugyanilyen példa alapján a magyar fordításban az Európai Uniós jogszabályban véletlenül azonos betűvel jelölték a járművek legnagyobb méreteit.

Az előadó ilyen esetekre azt javasolta, hogy érdemes az eredeti német vagy angol szöveget is átnézni, a jelzéseket összehasonlítani a magyar fordítással, azzal pedig elkerülhetővé válnak a félreértések.

Azt is pontosan definiálta az előadó, hogy a járműfajta, a járműtípus, és a járműkategória fogalmakat hogyan határozzák meg az egyes jogszabályok. Ezután a többféleképpen értelmezhető, egymással ellentétes megfogalmazásokra mutatott példákat. De szóba került a mezőgazdasági vontató lassú jármű, és a traktor kapcsolata is, mégpedig ahogyan ezek a jogszabályokban szerepelnek. Arra is kitért mondandójában, hogy tisztázza azt, hogy mi minősül pótkocsinak vagy munkagépnek? Végezetül gyakorlati példákat említett az előadó, mint például azt, hogy fel kell-e szerelni hátsó aláfutás-gátlóval a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű pótkocsiját? De az is szóba hozta, hogy kell-e az „M” rendszám igényléséhez típusbizonyítvány?

Nem beszélve arról, hogy egyre sürgősebb lenne a jogi szabályozás egyszerűbbé, könnyebbé tétele az érdekeltek, a gyártó, a forgalmazók, az üzemeltetők és nem utolsó sorban a jogalkalmazó hatóságok számára is.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu