Nyulaknál a mesterséges termékenyítés egyik legfontosabb pontja az ovuláció (petesejtek leválása) kiváltása. Ellentétben a legtöbb emlős állatfajjal és az emberrel, amelyeknek meghatározott ivarzási ciklusuk van és spontán ovulálnak, a házinyúl indukált ovulációs állatfaj, vagyis természetes körülmények között a petesejtek csak párzás, a párzási inger hatására válnak le.
Mesterséges termékenyítéskor hormonális kezelés szükséges. Az ovuláció kiváltására kezdetben hCG- vagy LH-hormonnal kezelték az anyanyulakat. A hormonális kezelés eredményes volt, de évek múlva kiderült, hogy ismételt alkalmazás esetén ellenanyag képződik, ami a vemhesülési arány csökkenéséhez vezet.Ma a legtöbb nyúltelepen GnRH-t vagy analógjait injektálják a combizomba.
Több GnRH-analóg ismert. Mindegyik megbízható és eredményesen alkalmazható, amit általában maga a nyúltenyésztő ad be az állatoknak. Hatékonysága az alkalmazott dózistól függ.
Néhány éve reményt fűztek ahhoz, hogy a GnRH-analógot az ondóhoz keverik. Előnye, hogy egy munkafázis kimaradna. Hatékonysága több tényezőtől (a hígító összetételétől, a GnRH-analógtól, a hüvely állapotától) függ. A biztató kutatási eredmények ellenére, tudomásom szerint jelenleg még nincs olyan kidolgozott módszer, amit a gyakorlatban alkalmaznának.
Újabban az idegi növekedési faktor (béta-NGF) szaporodásbiológiai szerepét, használatának lehetőségét vizsgálják. Az NGF megtalálható mind a hím, mind a nőstény nyúl reproduktív traktusában. Fontos fiziológiai szerepe van a spermiumok érésében és aktivitásukban, valamint az ovuláció során és az embrió fejlődésében is. A házinyúlhoz hasonlóan indukált ovuláló lámában ki tudták vele váltani a petesejtek leválását.A szerzők reményt fűznek ahhoz, hogy ondóhígítóhoz keverve a házinyúl mesterséges termékenyítésénél is sikeresen lehet majd alkalmazni.
Több kutatócsoport foglalkozik azzal, hogy az állatok oltása nélkül (állatjólléti előny) lehessen a petesejtek leválását és jó vemhesülést elérni. Véleményem szerint azonban még egy ideig a hagyományos GnRH-kezelés lesz a leggyakrabban használt módszer.
Annak érdekében, hogy az anyanyulak ivarzását a termékenyítés időpontjára szinkronizálják, az egyik magyar nagy nyúltelepen nyolc nappal a termékenyítés előtt az addigi napi 9 órás 50 lux fényerősséget 16 órára és 100 luxra növelték. Azt vizsgálták, hogy a szaporasági teljesítményre milyen hatással van, ha a megvilágítási program mellett az anyanyulak 24 órán keresztül nem kapnak takarmányt, csak ivóvizet, majd a flushing hatás elérése céljából a termékenyítés előtti két napon ismét ad libitum takarmányozzák őket.A megvilágítási program mellett végzett takarmánymegvonás, majd újra etetés nem javította az anyanyulak vemhesülését és termelését, sőt esetenként még kisebb visszaesés is megfigyelhető volt.
Ugyanakkor állatjólléti oldalról nem támogatható a vemhes anyanyulak éheztetése.
Az illatnak (szagnak) komoly szerepe van az állatok közötti kapcsolatokban. Egyebek mellett a nőstény és a hím egyed egymásra találásában, az ivarzás jelzésében is szerepet játszik. Spanyol szerzők úgy gondolták, hogy bizonyos illatanyagoknak szerepük lehet az ivarzás kiváltásában. Az előzőekben ismertetett fényprogramhoz hasonló ivarzásszinkronizálás mellett többek között szagingereket alkalmaztak. Több csoportot alakítottak ki. Egyik csoportban a fialás utáni 11. napon végzett mesterséges termékenyítés előtt két anyanyulat 15 percre összeraktak egy ketrecbe. A többi csoportban a nő- vagy hímivarú nyúl vizeletét, illetve ondóplazmát spricceltek az állatok orrához a termékenyítés előtt egy órával, 15 perccel, majd 1 perccel (alkalmanként 1 ml-t). A péraajak színe leggyakrabban lila (56%) vagy vörös (34%) volt.Az ivarzást legjobban két nyúl összerakása váltotta ki. Ugyanakkor nem volt különbség sem fialási arányban, sem alomlétszámban, ami miatt a szerzők felvetik, érdemes-e az anyanyulak időt igénylő összerakásával foglalkozni.
Mivel a legtöbb telepen 90% fölötti a vemhesülési arány, ezért a vizsgált módszereket csak ott érdemes kipróbálni, ahol gyengék az eredmények.
A gazdasági állatok kondíciójának és az azt befolyásoló tényezőknek a vizsgálata az állattenyésztés aktuális területe. A nőivarú tenyészállatoktól ugyanis csak akkor várható el hosszú időn keresztül magas szintű termelés, ha jó kondícióban vannak. Ugyanakkor az intenzív igénybevétel, a nagy termelés miatt az állapotuk leromolhat. Ez természetesen az anyanyulakra is igaz. Spanyol kutatók e célból vizsgálták az anyanyulak súlyának és a vesekörüli zsírdepó vastagságának (ultrahanggal mérve) alakulását. Megállapították, hogy a 2. és a 3. vemhesség között és a termékenyüléstől a vemhesség 12 napjáig nő az anyanyulak testsúlya és a depózsír vastagsága. A szoptató anyanyulak jobb eredményt értek el, mint az üresen maradt társaik.A szerzők megállapították, hogy az évtizedeken át szelektált anyanyulaknak jó a kondíciójuk, megfelelően alkalmazkodtak a nagyobb termelés mellett várható nagyobb terheléshez. Kaposváron a teljes test zsírtartalmára folytatott szelekcióval módosították a kondíciót. Tízhetes nyulakban CT-vizsgálattal állapították meg a teljes test zsírtartalmát; és öt generáción keresztül kétirányú szelekcióval az egyik állományban csökkentették, a másikban növelték a zsírtartalmat. Az ötödik generációban normál hőmérsékleten és melegben tartott anyanyulakat vizsgáltak. Természetesen melegben romlott az anyanyulak termelése, ami hasonló mértékű volt a sovány és a kövér nyulak csoportjában. A kövér nyulak – a takarmányfogyasztás kivételével – minden tulajdonságban jobb eredményt értek el, mint a soványak (1. táblázat). Fialási arányban és 3 hetes kori alomlétszámban megfigyelt különbség a 10%-ot is meghaladta. Mivel a szelekció hatására a sovány nyulakban csak kissé csökkent a zsírtartalom, a kövérekben jelentősebben, ezért a különbség oka egyértelműen a jobb kondíció, a több zsírtartalék.A test teljes zsírtartalmának növelése tehát új szelekciós célkitűzés lehet az anyai vonalaknál.
A hőstressz negatív hatásának kivédésére több módszert próbálnak ki és alkalmaznak, főként az afrikai országokban. Ebben az előadásban szódabikarbónát, C-vitamint, valamint vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag majomkenyérfa gyümölcséből készült takarmánykiegészítőt etettek az anyanyulakkal. Az élettani paraméterek és a kis létszámú állományon vizsgált termelési tulajdonságok alapján a szódabikarbóna használata nem ajánlható. Bár a majomkenyérfa adta a legjobb eredményt, de nálunk a C-vitamin jöhet számításba, mint antioxidáns takarmánykiegészítő. Igaz, ez nem jelent nagy újdonságot, megjegyzem, hogy ivóvízben adagolva még jobban lehet alkalmazkodni a hirtelen jövő hőhullámokhoz.Kaposvári kutatók azt vizsgálták, hogy melegben az ivóvíz hűtése milyen hatást gyakorol az anyanyulak termelésére.
Az állatok egyik felét normális hőmérsékletű teremben (20 °C) helyezték el, a másik felét melegben (28 °C). A melegben levő nyulak felénél nem hűtötték az ivóvizet (ami így a terem hőmérsékletével megegyező volt), a másik felénél az első ismétlésnél 18 °C-ra, de mivel ez nem bizonyult elégségesnek, a következő ismétlésnél 12 °C-ra hűtötték.
Amint a 2. táblázatban látható, a meleg hatására az anyanyulak takarmányfogyasztása 40%-kal csökkent, ami alapvetően befolyásolta a termelésüket. Mivel a nyulakat a vemhesség utolsó hetében tették be a meleg terembe, ezért a vemhesülési arány és az összesen született nyulak számában csak véletlenszerű változást figyeltek meg. Melegben 2,5-3-szor több szopósnyúl hullott el, ezért a 3 hetes kori alomlétszám drasztikusan lecsökkent. A 3 hetes alomlétszám mellett az anyanyulak tejtermelése is csökkent, ezért a 3 hetes alomsúly 40%-kal kisebb lett, mint normál hőmérsékleten. Ugyanakkor az ivóvíz hűtésének (akár 18 °C-ra, akár 12 °C-ra hűtötték) semmilyen pozitív hatása nem volt.Ez meglepő, mert korábban többen is arról számoltak be, hogy az ivóvíz hűtése kedvező hatással van a nyulak termelésére.
Az elmúlt években magunk is végeztünk olyan kísérletet, melyben a takarmány többszörösen telítetlen zsírsavtartalmát, elsősorban az omega-3 zsírsavak arányát megemeltük. A cél minden esetben az volt, hogy olyan omega-3 zsírsavakban gazdagabb funkcionális élelmiszer-alapanyagot állítsunk elő, amely elfogyasztása a betegségek megelőzése, az emberek egészsége szempontjából kedvező. Érdekes, hogy az omega-3 zsírsavak anyaállatokra kifejtett hatását viszonylag későn kezdték vizsgálni. A házinyulaknál is rövid múltra tekintenek vissza az ilyen célú kísérletek.
Az egyik kísérletben lenmagtartalmú készítményt kevertek az anyanyulak takarmányába. A lenmag magas fehérjetartalmú, rostokban, B-vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag. Az egészségre gyakorolt kedvező hatását a benne lévő omega-3 zsírsavakra és a lignánokra vezetik vissza.A lignánok a női nemi hormonokkal rokon hatású, úgynevezett fitoösztrogének közé tartoznak, vagyis a reprodukciós teljesítményre gyakorolhatnak pozitív hatást.
Amint az várható volt, a vemhesülési arány 3%-kal javult, almonként 0,9-del több nyúl született és egy kisnyúllal többet választottak, csökkent a szopóskori elhullás, nagyobb lett a választáskori alom- és egyedi súly. A teljesítmény javulását azzal magyarázzák, hogy az omega-3 zsírsavak és a lignánok az ovulációs rátát és a magzatok életképességét is javították, emellett a kisnyulak az anyatejen keresztül is hozzájutottak ezekhez az értékes anyagokhoz.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
