Jó hír az, hogy az év első öt hónapjában a százéves csapadékátlagnak már több mint a fele lehullott, és az első nyári hónap, a június is sok esővel kezdődött a Vajdaságban. Ennek köszönhetően nedvességhiánytól a talajban egy ideig biztosan nem kell tartani.
Biztató az is, hogy a mezőgazdasági termelők újabb tüntetéssorozata elérte célját, és a belgrádi kormány eleget tett a gazdák majdnem minden követelésének. Rossz hír viszont, hogy a tőzsdén tovább csökken a mezőgazdasági termények ára, és hogy a sok eső miatt érzékeny károkat okoznak a vetésekben a növényi betegségek.
A kalászosokban a gabonarozsda, a szeptóriás levélfoltosság és már a fuzárium is támadja az egyébként szépen fejlődő növényzetet. Meg az is baj, hogy a sok nedvesség hatására a csonthéjas gyümölcsféléknél egész ágrészeket, sőt egész fákat tesz tönkre a moníliás gombabetegség, és megrepedezik az egyébként ígéretes meggy és cseresznye termése, amit emiatt nehéz értékesíteni.
A növényvédelmi szakszolgálat már az enyhe tél időszakában, februárban figyelmeztette a növénytermesztőket, hogy figyeljenek oda a kalászos gabonával bevetett táblákra, mert az idei tavasz során rég nem látott fertőzésekre lehet számítani. Jóslatuk sajnos beigazolódott. Az egyébként erőteljesen fejlődő búza- és árpavetéseket volt, ahol már háromszor is permetezni kellett.
Az a termelő, aki ezt nem tette meg, most foghatja a fejét, mivel a vertikálisan és horizontálisan is gyorsan terjedő gombás betegségek már messziről felismerhetők.
Kezdetben a vörös- és a sárgarozsda is jelen volt a táblákon, a két kórokozó versenyfutásából azonban a sárgarozsda került ki győztesként. Ma már elsősorban ennek a gombásodásnak a tömeges terjedésével találkozunk. Hogy a baj nagyobb legyen, a gombák által még nem károsított zöld levélrészeket és kalászokat tömegesen ellepték a levéltetvek, amelyek a növényi nedvek szívogatásával további károkat okoznak. Ezek szaporodásának is kedvez a párás idő, így ellenük is kötelezően védekezni kell. Aki ezt megtette, úgy véli, hogy a vetések traktorral történő taposása kisebb kárt okozott a gazdának, mint hogyha hagyta volna elterjedni a betegségeket és a szívogatókat.
A napokban több gyümölcstermesztő cáfolta a szólást, hogy „a májusi eső aranyat ér”. Szerintük a jóból is megárt a sok. Itt a Vajdaságban az a faramuci helyzet állt elő, hogy nem tudni, mi a rosszabb, amikor egyáltalán nincs eső, vagy amikor túl sok van belőle.
Mivel a cseresznye, a meggy, a szilva és a ringló virágzásakor is éppen esett, ideálisak voltak a feltételek a fiatal hajtások, sőt az egész ágrészek leszáradásához vezető moníliás megbetegedéshez.
Ennek a gombának a spórája ugyanis a virág bibéjén keresztül kerül be a fába, később pedig tönkreteszi a fa szállító szöveteit. Ellene nagyon nehéz, szinte lehetetlen védekezni. Kártétele idén jól látszik a csonthéjasoknál.
Legalább ekkora baj, hogy a meggy és a cseresznye érésekor is szinte folyamatosan esett az eső, ami a lédús gyümölcs penészedését idézte elő. Ennek eredményeként nagyon gyenge az idei termés minősége. Ami pedig leszedhető belőle, azt válogatni kell, és azonnal fel kell dolgozni, mert a tárolhatósága kívánni valót hagy maga után.
Amikor a cseresznye megjelent a szerbiai piacokon, kezdetben 250 dinárt (787,5 Ft) fizettek érte a vásárlók (1 dinár = 3,15 Ft). Két nap alatt az ára azonban a felére csökkent. Azt mondják a termelők, ezért nem érdemes leszedni. Aki mégis rászánja magát, az nem viszi a piacra, hanem annyit gyűjt be belőle, amennyit a gyümölcsöse előtt az út mentén el tud adni. Mások kifőzik pálinkának.
De a szamócatermesztők is panaszkodnak. Hiányzott a napsütés, emiatt kevésbé édes az idei termés, ami ráadásul nagyon gyorsan romlásnak indul.
Lekvárkészítéskor a megfelelő íz elérése érdekében idén jóval több cukrot kell hozzáadni az eperhez, mint a korábbi években.
Az előző hónapokban részletesen foglalkoztunk a szerbiai mezőgazdasági termelők jogos elégedetlenségével, amit a zuhanó terményárak, a folyamatosan emelkedő alapanyagárak és az indokolatlan élelmiszerbehozatal váltott ki. Korábban is többször tiltakoztak a gazdák, tárgyaltak a kormánnyal, de a megbeszélés – az ígéretek ellenére – nem járt eredménnyel.
Május közepéig tartott a mezőgazdasági termelők türelme. Amikor látták, hogy a kormány a folyamatos ígérgetések ellenére sem tesz eleget követeléseiknek, hat érdekvédelmi szervezetük úgy döntött, hogy a gazdálkodók traktoraikkal Szerbia több városában kivonulnak az utakra, és a közlekedés rövidebb-hosszabb ideig tartó akadályozásával rábírja a kormányt arra, hogy teljesítse követeléseiket.
Az öt napig tartó tiltakozás ezúttal sikerrel járt.
Történt ugyanis mindez azt követően, hogy a 18 halálos áldozatot követelő belgrádi és mladenováci tömeggyilkoság után a lakosság körében óriási volt a felháborodás, emiatt tömeges erőszakellenes, több tízezer embert megmozgató tüntetések kezdődtek Belgrádban. Ezek mögé felsorakoztak a kormányellenes erők. Óriási nyomás nehezedett ekkor a belgrádi állami vezetésre. Ennek hatására a belgrádi kabinet úgy vélte, legjobb lesz mielőbb kiegyezni a mezőgazdasági termelőkkel. Öt és fél órán át tartottak a tárgyalások, a végén szinte mindenben kiegyeztek.
A kormány és a mezőgazdasági termelők képviselői által aláírt dokumentum értelmében az idei évre a kabinet megduplázza, 9 ezer dinárról 18 ezer dinárra (56 700 Ft) emeli a termelőknek járó terület alapú támogatást hektáronként. A gazdák eredeti követelése 300 eurós hektáronkénti támogatás volt, ebből azonban engedtek a termelők. A kormány 15 dinárról 19 dinárra (59,85 Ft) növeli az előállított tej litere után járó állami támogatást, az úgynevezett tejprémiumot.
A tej felvásárlási ára mostantól nem lehet alacsonyabb 78 dinárnál (245,7 Ft). Fejőstehenenként az eddigi 30 ezer dinár helyett 40 ezer dinár (126 000 Ft) állami juttatás jár a termelőknek minden állat után.
A tejtermelők érdekét és a hazai piac védelmét szolgálja az is, hogy a jövőben 300 (945 Ft) dináros behozatali vámot kell fizetni a tejport és sajtot importáló cégeknek a két termék minden kilogrammja után. Emellett a kormány tehercsökkentésként megfelezte az idei évre a termőföld után fizetett vízlecsapolási illeték összegét. A jövő évben pedig teljesen megszüntetik ezt a kötelezettséget.
A kabinet emellett vállalta, hogy a jövő évtől bevonja a termelőket az országos agrárköltségvetés kidolgozásába, és folyamatosan egyeztetni fog a termelőkkel a tervezett agrárpolitikai intézkedésekről. A dokumentumot Jelena Tanasković mezőgazdasági miniszter mellett a szerbiai mezőgazdasági termelők hat reprezentáns érdekvédelmi szervezetének a vezetője írta alá. Miután elérték, amit célul tűztek ki, a gazdálkodók képviselői elnézést kértek a polgároktól az utak lezárásával okozott károk és bosszankodások miatt. Már csak az maradt hátra, hogy a kormány maradéktalanul betartsa mindazt, amire kötelezettséget vállalt.
Nem lesz könnyű dolga, ugyanis az ukrajnai háború és a világválság okozta nehézségek a törékeny szerbiai gazdaságot is próbára tették, nem várt kihívás elé állítva a kormányzatot.
Egyelőre úgy tűnik, a termelőkkel nem lehet lacafacázni. Hogy így lesz-e, hónapokon belül kiderül.
Az Újvidéki Terménytőzsdéről továbbra is rossz hírek érkeznek, ugyanis a növekvő forgalom ellenére tovább tart a legnagyobb területen termesztett mezőgazdasági termények árcsökkenése. A kukoricáért már csak 17 dinárt (53,5 Ft), a búzáért 20 dinárt (63 Ft), a szójáért pedig 50 dinárt (157,5 Ft) fizetnek. Ezek az árak nem tartalmazzák a forgalmi adó összegét.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
