Mezőgazdasági hírek

Jelentősen olcsóbbá válhat a növénytermesztés a sivatagban

2018. május 30., szerda
Akadnak gazdák, akiknek szinte elképzelhetetlen nehézségekkel és körülményekkel kell megküzdeniük munkájuk során: az Egyesült Arab Emírségek sivatagjában, nem ritkán 50 Celsius-fok feletti hőmérsékletben próbálnak gazdálkodni. Egy új fejlesztés mostantól nagyban növelheti a területeik termőképességét.
A sivatagi gazdálkodás igencsak drága „mutatvány”, hiszen a növények öntözésére használt vizet a gazdák súlyos pénzekért, tartályhajókkal szállíttatják maguknak. Tekintve, hogy a sivatagi gazdaságokban nagyjából háromszor annyi vízre van szükség, mint például a mérsékelt éghajlatú területeken, szinte kivitelezhetetlen az ottaniak számára a földművelés, az Egyesült Arab Emírségek éppen ezért az élelmiszereinek közel 80 százalékát importálja.

Az éghajlatváltozás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény szerint 2045-RE 135 MILLIÓ EMBER VESZÍTHETI EL OTTHONÁT ÉS MEGÉLHETÉSÉK AZ ELSIVATAGODÁS KÖVETKEZMÉNYEKÉNT.

E tény felvetette a kérdést, hogy mégis hogyan lehetne élelmiszert termeszteni ilyen szélsőséges körülmények között, s aminek kapcsán egy norvég tudós úgy gondolja, megadhatja a választ. Kristian Morten Olesen ugyanis 2005 óta fejleszt egy anyagot, amit Liquid Nanoclay-nek (LNC) nevezett el – nyers fordításban „folyékony nanoagyag” –, s amit a homokszemcsékkel összekeverve elérte, hogy utóbbiak fizikai tulajdonságai teljesen megváltozzanak: az eljárás után kötődnek a homoszemek a vízhez.

A KUTATÓ SZERINT A FOLYAMAT SEMMILYEN KÉMIAI ANYAGOT NEM TARTALMAZ, S A KEZELÉS UTÁN MINDÖSSZE HÉT ÓRÁRA VAN SZÜKSÉG AHHOZ, HOGY A GYENGE MINŐSÉGŰ HOMOKOS TALAJBÓL HASZNOSÍTHATÓ MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET VÁLJON.

„A normál homokszemcséknek nagyon alacsony vízvisszatartó képességük van, az LNC-vel összekeverve viszont hosszabb ideig tarthatják meg azt, ezzel növelve a mezőgazdasági hozam lehetőségét”

– részletezte a norvég kutató.

Az eljárást az Emírségekben nemrégiben a gyakorlatban is tesztelték, egyebek közt padlizsán- és paradicsomültetvényeken. Az vizsgált területeket a szakemberek kettéválasztották, s egyik felüket az említett anyaggal kezelték.

AZ EREDMÉNY: 50 SZÁZALÉKKAL KEVESEBB VÍZRE VOLT SZÜKSÉG EZEK ESETÉBEN A KEZELETLEN TERÜLETEKHEZ KÉPEST. Ez pedig azt jelenti, hogy a sivatagban gazdálkodók átlagban 5000 dolláros hektáronkénti költsége a felére csökkenhet. A kezelés hatása a megmunkált földeken öt évnél is tovább tarthat.

Forrás: bbc.com, magyarmezogazdasag.hu
Share