A szúrós homoktövisről az a közkeletű tévhit, hogy jól viseli a szárazságot, és a szedéssel meg kell várni, hogy a terméseket megcsípje a dér. A Szolnok melletti Tenyőszigeten, Schultz-Marinka Edit családi ültetvényében járva kiderült, mi is a valóság.
A Schultz-Marinka család: Edit, Ádám, Miska és Mikulás
A homoktövis egész Európában őshonos növény, a vízfolyások mentén és a Balti-tenger partján alkotott nagy bozótosokat, de a folyószabályozással ezek az állományok eltűntek. Hazánkban ma csak a Kisalföldön él vadon. Schultz-Marinka Edit négyhektáros ültetvénye örökölt földterületen, a Tisza régi folyómedrében található, ahol jó vízgazdálkodású talajba telepíthették ezt a vízigényes növényt 2010-ben.Amerre a szem ellát, nagy szántóföldek veszik körül, és fasorok védik az ültetvényt, ezért kiválóan alkalmas biotermesztésre.
A homoktövis növényvédelme amúgy meglehetősen egyszerű, permetezni egyáltalán nem szükséges, csak biotermesztésben engedélyezett lombtrágyával kezelik 3-4 alkalommal a jó erőnlét érdekében.
Leggyakoribb károsítója a talajlakó Verticillium dahliae gomba, ami előbb hervadást okoz, majd nagyon gyorsan elpusztítja a bokrokat, évente 5-10%-os kárt képes előidézni. Saját nevelésű csemetékkel pótolják a hiányt, ültetés előtt Trifender vagy Polyversum biológiai készítménnyel védekeznek az újrafertőződés ellen.
A Trifenderrel a talajt, a Polyversummal a növényt lehet kezelni: mindkét készítmény antagonista gombát tartalmaz, ami segíti a gyökérfejlődést és elpusztítja vagy kiszorítja a talajban élő kórokozó gombákat.
Megelőzésként fontos, hogy ne sérüljön meg a bokrok gyökérzete, mert a Verticillium sebzésen keresztül fertőz. Erre a sarjak eltávolításakor kell nagyon figyelni.
Erőteljes növekedésű, nagyon szúrós bokor a homoktövis
A termésben a madarak okozzák a legnagyobb kárt, szerencsére az Askola fajta nem tartozik a kedvenceik közé. Előfordulhat azonban, hogy sok más kártevőhöz hasonlóan a homoktövislégy is megjelenik nálunk a közeljövőben. Németországban, ahol már most is komoly károkat okoz, kidolgozták ellene a védekezési módszereket biotermesztésben.
Egy hektárra 1200 növényt ültetnek, külön sorba a termő és a porzó egyedeket, kilenc termő sorra egy porzóval. Utóbbiakat nem metszik, csak a sarjakat vágják le rendszeresen rézsűkaszával. A sorközökben is kaszálással tartják kordában a gyomokat. Mikroszórófejes öntözőrendszert építettek ki a területen, amit saját kútból látnak el vízzel.Az idén tíz alkalommal kellett öntözni, a nagy nyári meleg megviselte a bokrokat, sokáig nem nőttek a bogyók, körülbelül egyhónapos késésben voltak. Végül az október elejére tervezett szüretre elérték az elfogadható méretet.
A szüret egyben metszés is
Mint manapság minden gyümölcstermesztőnek, a legnagyobb gondjuk munkaerőt találni a szürethez. Homoktövist szedni amúgy is kemény munka, és nemcsak azért, mert rendkívül szúrós növény. A bogyókkal berakódott ágakat levágják, körülbelül kétarasznyira darabolva az előre kikészített vastag műanyag fóliákra gyűjtik, majd azokról két ember tudja átlendíteni az ágakat a rakoncákba, amivel a hűtőházba szállítják a termést. Ezeket a rakoncákat előzőleg vastag zsugorfóliával tekerik körbe, hogy ne hulljanak ki belőle az ágak. Minden munkafolyamatot saját tapasztalat alapján finomítottak, hogy hatékony és gyors legyen, különös tekintettel a munkaerőhiányra.
Ez a betakarításmód egyben a nőivarú bokrok teljes visszametszésével jár, így a következő évben csak hajtások fejlődnek, és két év múlva lehet újra szüretelni a bokrokról.
Egy szedő naponta háromnegyedig tudja megtölteni a rakoncát
A bő terméshez csak a már említett lombtrágyára és öntözésre van szükség, nitrogént nem szabad adni a homoktövisnek, ugyanis saját nitrogéngyűjtő baktériumai vannak a gyökerén. Egy szedő naponta körülbelül háromnegyed rakoncát tud megtölteni.
A leszüretelt termést Apagyra szállítják a hűtőházba, ahol egy hétig mínusz 18-20 °C-on tartják a megrakott rakoncákat, hogy teljesen átfagyjanak. Ezután a család saját maga veri le a bogyókat az ágakról, majd gépi koptatás, tisztítás és válogatás következik. A fagyott bogyókat tovább tárolják a hűtőházban, és közvetlenül értékesítik vagy bérmunkában feldolgoztatják. Nyers homoktövist egy régi hazai partnernek adnak el, illetve litván kereskedőkön keresztül jut el a skandináv országokba. Holland kereskedőpartnerük is van. A piacot elsősorban a németországi termés határozza meg, ott ugyanis az egyik évben az összes ültetvény 80%-át szüretelik, a másik évben csak 20%-át, így nagyon hullámzó a kereslet.
A terméssel berakódott ágakat földarabolják
Kezdetben minden bogyót eladtak, majd velőt kezdtek készíteni, ma már a termés feléből lesz késztermék, amit Töviskertem márkanéven forgalmaznak saját webáruházon és partnereken keresztül. A tulajdonos család, Edit és Ádám arra törekszik, hogy megszerettessék ezt a sokoldalúan hasznos gyümölcsöt a nagyközönséggel, elsősorban a gyerekekkel, úgyhogy kísérletezni kezdtek más feldolgozási módokkal is. Saját fejlesztésű gyömbéres és bodzás homoktövis-szörpjük készült el először, amit mézzel és almával édesítettek. A frissen préselt ivólé a család almásából származó gyümölccsel vagy körtével készül. Idővel lekvár és befőtt következett, minden receptet otthon dolgoztak ki és kevés összetevőt használnak. A Töviskertem honlap és webáruház, valamint a termékek csomagolása vidám, kedves és hívogató, a grafikát Edit barátnője készítette.Biotermesztőként ügyelnek a környezetkímélő csomagolásra, vízoldható festékkel, komposztálható anyagokkal dolgoznak. Szerencsére olyan feldolgozókkal állnak kapcsolatban, akiknél részt vehetnek a gyártásban, és akik hajlandók velük együtt kísérletezni.
Legutóbb a teljesen nyersgyümölcs-alapú aszaltalma–homoktövis rágószalag készült el, ami nagyon népszerű az óvodások közt is, pedig egyáltalán nem édes. Természetesen kínálnak homoktövis-olajat és magőrleményt is. Mint mondják, Nyugat-Európában jobban keresik az olajat, mint a velőt és a gyümölcsből készült termékeket. Az Askola fajta inkább az utóbbi célra alkalmas, magasabb a C-vitamin-tartalma, mint a hazánkban gyakori másik fajtának, a Habegónak, és nincs kesernyés mellékíze.
Változatos formában dolgozzák fel a homoktövistA finomságok különböző kiszerelésben rendelhetők, házi és éttermi használatra egyaránt. A gyömbéres szörpöt például nemcsak nyáron kínálják a vendéglátásban, hanem meleg téli italként is. Mindez rengeteg szervezéssel és szállítással jár, ugyanis másutt készül az őrlemény, az aszalvány és a velő; Apagyról Földesre, Püspökladányba és Pomázra szállítják a fagyott alapanyagot feldolgozásra.
Tovább szeretnék bővíteni az ültetvényt, már meg is volt a terület, ahová támogatással telepítettek volna, de nem sikerült időben megszerezni a vízjogi engedélyt, úgyhogy ezt a tervet egyelőre elhalasztották.
A most tízéves ültetvény az élettartama felénél jár, a termés kétévente 10-20 tonna, ami jónak mondható hazai körülmények közt. A termékfejlesztésben és feldolgozásban is szeretnének előrelépni, saját feldolgozóüzem létesítésén gondolkodnak, ahol maguk tudnák elkészíteni a különféle termékeket.
Hazánkban körülbelül 650 hektáron termesztenek homoktövist és szinte minden termelő készít velőt és más termékeket. Létrehoztak egy szövetkezetet közös feldolgozásra és értékesítésre, de néhány év próbálkozás után sajnos feloszlott, mert kiderült, hogy nem is olyan egyszerű a homoktövissel dolgozni, mint gondolták. Pedig az egyik leghasznosabb növény az emberi egészség szempontjából: erősíti az immunrendszert, segít a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, gyógyítja a gyomor és a béltraktus betegségeit, javítja a bőr és a szem állapotát.Kimagasló a C-vitamin-tartalma, többféle B-vitamin, valamint A-, E-, K- és P-vitamin is van benne, erős antioxidáns hatású, gyulladáscsökkentő.
Ebben szerepet játszanak a benne található flavonoidok is, a négyféle telítetlen zsírsav pedig a koleszterinszintre van jótékony hatással. Keresett növény tehát, és finoman elkészítve nemcsak orvosságként, hanem jókedvvel, finomságként is fogyaszthatjuk. Ezen dolgozik Schultz-Marinka Edit és családja.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu