Az áremelkedés okai számtalan összetevőből állnak, az idénymunkások mozgásterének beszűkülésétől kezdve a karantén miatt ki nem rakodott konténerszállító hajókig több tényező befolyásolja az élelmiszerek jelenlegi árát.
Az áremelkedés okai számtalan összetevőből állnak, az idénymunkások mozgásterének beszűkülésétől kezdve a karantén miatt ki nem rakodott konténerszállító hajókig több tényező befolyásolja az élelmiszerek jelenlegi árát.
A szállítás
A járvány messzemenő zavarokat okoz a globális szállításban. A schengeni térségen belüli határok újbóli felállítása hosszabb várakozási idők eredményez az EU-országok közötti szállítmányozásban.
De nézhetjük Afrika példáját, amely a friss élelmiszerek egyik legfontosabb exportőre Európába. Kenyában a borsót és a zöldbabot betakarító munkavállalók felét kényszerszabadságra küldték a légi szállítás leállása miatt.
A zavarok okai gyakran szigorúan technikai jellegűek. A világjárvány kitörésekor sok tengeri szállításhoz használt konténert egyszerűen feltartóztattak Kínában, és ezzel jelentős késést okoztak.
A munkavállalóknál észlelt COVID-19 fertőzés miatt számos kereskedelmi kikötőt ideiglenesen bezártak.
A szezonálisan munkát vállalók hiánya problémát jelent a friss élelmiszerek betakarítása és szállításra való előkészítése során. Ez a nehézség a határok ideiglenes átjárhatatlansága miatt, illetve az egészségügyi kockázatok iránti félelmekből adódnak.
A mezőgazdasági munkások
Az idénymunkások hiánya az elkövetkező hónapokban várhatóan 40-50% lesz a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban. Németországban az ágazatnak 286 000 idénymunkásra van szüksége minden évben. Franciaországban becslések szerint ez a szám 200 000, az Egyesült Királyságban 90 000 és Svájcban 33 000, de az idénymunkások iránti kereslet a legnagyobb Olaszországban, 370 000 fő.
A jelenlegi helyzetben egyik ilyen ország sem számíthat a további külföldi munkaerő bevonására, bár alkalmi intézkedésekkel és rendelet módosításokkal próbálnak könnyítéseket adni.
Ehhez kapcsolódó kérdés az egy adott országon belül a munkások nehéz belső mozgatása. A munkavállalók autóbusszal történő szállítása a lakhelyüktől a betakarítás helyére jelenleg nehézségekbe ütközik, de ha más szállítási formát kell biztosítani, ha egyáltalán lehetséges, az további költségnövelő tényező, ami rögvest beépül zöldségek és gyümölcsök árába.
A protekcionizmus
További árfelhajtó tényező a termelő országok saját belső piacainak védelme. Például a világ egyik legnagyobb búzaliszt-eladója, Kazahsztán betiltotta exportját. A korlátozások a hajdina, a hagyma, a sárgarépa és a burgonya piacát is érintik. Vietnám, a harmadik legnagyobb globális rizstermelő szintén felfüggesztette exportját
Az ilyen exporttilalmak, korlátozások, kiegészítő vámtételek vagy egyéb akadályok jelentősen befolyásolják a nemzetközi kereskedelmet vagy akár meg is állíthatják.
Lehetséges megoldások
Az elemzők szerint az ellenintézkedések bonyolultak, de nem lehetetlenek.
A fentebb említett szigorításokkal szemben számos olyan megoldást javasoltak, amelyek célja az élelmiszeripar nehézségeinek enyhítése.
Az idénymunkások hiányából adódó problémák megoldása az lehet, hogy helyettesítik őket olyan munkanélküliekkel, akik a teljes globális gazdaságot érintő válság miatt elveszítették munkahelyüket más ágazatokban.
Az egyes országok egyéni kétoldalú megállapodásokat is köthetnek az idénymunkások szállításának megkönnyítésére, például charterjáratokkal.
Szembe kell néznünk azzal a ténnyel hogy bár a válság elmúlik, a változások megmaradnak. Minden azt jelzi, hogy hosszú távon az élelmiszeripari ágazat, valamint a gazdaság többi ága is messzemenő változásokkal néz szembe.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu /Sárközi Judit
