A források szűkössége és a külkereskedelmi lehetőségek alacsony szintje kikényszerítette az innovációt az izraeli mezőgazdaságban. Napjainkban az izraeli agtech szektor már második az USA mögött.
Akit érdekel a modern mezőgazdaság, az találkozhat az izraeli agtech innováció eredményeivel bármely területen. A World Economic Forum szerint Izrael a GDP 4,3%-át költi kutatás-fejlesztésre, amelynek eredményeként az innovatív társaságok fejlődése a leggyorsabb. Az államalakulás 73. évfordulójára megvalósulni látszik David Ben Gurion álma a sivatag átalakítása, virágzóvá tétele. Izrael mezőgazdasági büdzséjének 17%-át fordítja a K+F szektorra, amely a farmerek, a mezőgazdasági ipar és a technológiai kutatások szoros együttműködésével teremti meg a siker alapját.
Kibucok az innováció alapjai
Az állam létrejötte előtt az izraeli telepesek az első kibuc megalakításával tették le a mezőgazdasági innováció alapkövét. A kibuc olyan mezőgazdasági közösség, ahol a föld megművelését, a források felhasználását közösen végezték annak érdekében, hogy a gazdálkodás kemény kihívásainak meg tudjanak felelni. A kedvezőtlen talajadottságok, a vízhiány, a munkaerőhiány és a limitált kereskedelmi lehetőség a szomszéd országokkal mind olyan tényező volt, amely szinte lehetetlenné tette a gazdálkodást, ezért a kibuc szemlélet volt az egyetlen, amely megoldást ígért.
Az izraeli agtech innováció még manapság is kibucizmuson alapszik, amelyet az is bizonyít, hogy az ország agtech vállalkozásának több mint felét olyanok irányítják, akik valamelyik kibucban nevelkedtek.
A Silicon Wadi (szilikon völgy)
A kibucizmus nemcsak a mezőgazdasági innovációt erősíti, hanem hasonló szerepe van a hightech iparban is. Izrael technológiai központtá vált, amelyet gyakran neveznek ‘Silicon Wadi’ –nak (‘Wadi’ az Arab nyelvben völgyet jelent) és amelyben olyan cégekkel dolgoznak együtt, mint a Microsoft, Google és Amazon. A technológiai innovációs tevékenységek (felsőoktatás, az innovációs klíma kialakítása) megvalósításában azonban a hightech multinacionális cégek mellett az izraeli védelmi minisztériumra (Israel Defense Forces, IDF) is támaszkodnak.
Bár a rakétaelhárító Vas Kupola (Iron Drone) rendszer az IDF legismertebb fejlesztése, a leghatékonyabb talán mégis az oktatásban betöltött szerepe. Mint köztudott minden izraeli lakos 2-3 évet tölt a katonaságnál, ahol igen komoly számítástechnikai és mérnöki ismereteket szerez. Mindemellett a hadsereg kötelékében olyan üzemeltetési és vezetési tapasztalatokhoz juthatnak, amelyet később az üzleti életben, például start-up alapításban és irányításán is sikeresen tudnak hasznosítani.
A közösségi élet segíti az agtech klíma kialakulását
A pozitív agtech üzletiklíma kialakulásában harmadik tényezőnek az erős közösségi támogatás tekinthető, amelyet a GrowingIL innovációs közösség irányít, amely az Izraeli Innovációs Intézet, a Start-Up Nation Central, a Gazdasági Minisztérium és a Digital Israel közös vállalkozása.
A kormány intézményei (Israel Innovation Institute, Ministry of Economy, Ministry of Agriculture and Rural Development, és Israel Innovation Authority) által kezdeményezett GrowingIL célja, az izraeli agtech ecosystem kifejlesztése és az izraeli mezőgazdaság átstrukturálása, annak érdekében, hogy úttörő hatású technológiákat hozzon létre, amelyekkel hozzájárulhatnak a globális élelmiszerigény kielégítéséhez.
A kezdeményezések növekedésre gyakorolt hatásáról Doron Meller (GrowingIL Executive Director) számolt be. Tájékoztatása szerint a GrowingIL kapcsolatot tart az ecosystem minden jelentős résztvevőjével (vállalkozók, start-upok, akadémia, feltalálók, kormányzat, agribiznisz, élelmiszer társaságok, szervizszolgáltatók stb.) annak érdekében, hogy megismerje a felmerülő igényeket és a működését ennek figyelembevételével szervezze.
Az ecosystem fejlesztése négy pilléren nyugszik. Az elsőben különböző programokat szerveznek: munkaértekezletek, webinárok, találkozók, versenyek és konferenciák. A másodikban különböző megoldásokat fejlesztenek ki: különleges internet felületek, start-upok pilot projekttel, piachelyek, mentor programok, agtech befektetői térképek. A harmadikban összekapcsolják a közösségi on-line platformokat a médián, hírleveleken keresztül annak érdekében, hogy információhoz jussanak az ismeret hozzáférési, a munkahelyi és a beruházási lehetőségekről. Negyedikként a GrowingIL-t kell említeni, amely mint egy élő CRM (felhő alapú ügyfélkapcsolat-kezelés, Customer Relationship Management) összekapcsolja a hazai és külföldi résztvevőket.
Különböző hátterű agtech tagok
Az IDF keretében számos különböző háttérrel rendelkező vállalkozó lép be az agtech körbe. Izrael egy kis ország, s ha visszatekintünk, azt látjuk, hogy a kezdetekben nagyon kevés forrással rendelkezett, se víz, se eszközök nem voltak, vagyis a hagyományos mezőgazdaságban kis lehetőséggel kellett nagyot alkotni (Grow more with less). Ez a hozzáállás kikényszerítette a pontos termelési – és vízgazdálkodást, s ennek lett az eredménye a Netafim által kifejlesztett világszerte elterjedt izraeli innováció, a csepegtető öntözés. Az izraeli mezőgazdasági kutatási eredmények a világszerte elismert kutató helyeken születtek: Volcani Institute, Hebrew University Faculty of Agriculture, Weizman Institute of Science.
Három izraeli okosfarm start-up
A Silicon Wadi okosfarm programból számos már ismert díjnyertes társaság jött létre (Tevel, EdetePrecision Technologies, Taranis, Prospera, CropX, Blue White Robotics, Netafim), de újak is alakultak, amelyek közül a következőkben három start-up-ot mutatunk be.
Croptimal
A Croptimal egy pontos, valósidejű szántóföldi vizsgálati módszert dolgozott ki a növény, a talaj és a vízállapot elemzésére. A farmerek számára szolgáltatásként ajánlott mobil laboratórium automatikus mintavétellel és komponens-elemzéssel dolgozik, amellyel a hagyományos 10 napos vizsgálati időt 10-60 percre lehet csökkenteni. Az eljárással gyorsan és pontosan lehet mérni a N,P,K, ill. a mikroelem (Fe, Mg, Mn, Zn) tartalmat. Ezen felül a társaság kifejlesztett olyan gépi tanuló algoritmusokat (machine learning algorithms), amelyekkel meg lehet határozni az időjárási események és tápanyag tartalom közötti korrelációt. Ezek az algoritmusok lehetővé teszik egy olyan dinamikus termesztési protokoll kialakítását, amellyel a múlt és várható jövőbeni eseményeken alapuló pontos műtrágyázási ajánlásokat lehet kidolgozni.
AgrIOT
Az AgrIOT big data, felhőszolgáltatás és szenzor nélküli IOT technológiája, modern optikai elemek, digitális képfeldolgozás és agronómiai döntéstámogató rendszer (DSS) felhasználásával dolgoz ki különböző fajták számára pontos műtrágyázási és öntözési ajánlásokat. A szolgáltatás a növény levélzet zöldszín elemzését végző N tartalom mérésen alapul. A felhasználó számára lehetővé teszi, hogy mobil telefonnal készített felvételeit elküldje és a feldolgozás után kapott műtrágyázási és öntözési tanácsok alapján dolgozzon. A szolgáltatást már felhasználták búza, kukorica, paradicsom, saláta, paprika, burgonya és sárgarépa termesztés során.
Saffron Tech
A Saffron Tech automatizált termesztési technológiája laboratóriumi körülmények között képes élőmunka és vízfelhasználás csökkentésére, megfelelő mennyiségi és minőségi terményjellemzők mellett. Az első kísérleteket sáfránnyal végezték. A Saffron Tech rendszer képes a növény környezetének teljes szabályozására, beleértve a megfelelő hőmérséklet, páratartalom és öntözési szükségletet. Mindehhez járul még egy mesterséges intelligencia technológia, amely folyamatosan ellenőrzi a növény egészségi állapotát.
Forrás: agroforum.hu
