Mezőgazdasági hírek

Hétszáz bejelentés egyetlen kárbecslőnek

2022. augusztus 12., péntek

Mintegy egymillió hektár szántóterületet érint az idei, rendkívüli aszály az országban. A szaktárca, illetve a veszélyhelyzeti operatív törzs több intézkedést is hozott már a gazdálkodók érdekében, egyebek mellett a kárelőleg eszközének alkalmazásával a biztosítói kártérítések soron kívüli kifizetéséről is döntött.

Az aszály veszélyhelyzeti szabályozásnak köszönhetően a kormány felgyorsítja és rugalmasabbá teszi a biztosítói kártérítési folyamatot. Az aszálykárra kiterjedő növénybiztosítási szerződéssel rendelkező olyan kukorica vagy napraforgó termesztésével foglalkozó gazdálkodók, akiknél az elszenvedett kár üzemenként és növénykultúránként eléri a 80 százalékos kárátlagot és erről kárbejelentőben nyilatkoztak, már a biztosítói kárrendezés folyamatának lezárulta előtt kártérítési előleget igényelhetnek, amelyet a biztosítónak 14 napon belül ki is kell fizetnie. „A kárbejelentést 2022. október 31-ig kizárólag elektronikus formában, rendeletileg meghatározott nyomtatványon lehet megtenni a biztosítótársaság felé”

– jelentette be Nagy István agrárminiszter a tárca közleménye szerint.

Fontos, hogy a kártérítési előleg kifizetése nem jelenti azt, hogy a biztosító ne vizsgálná az aszálykár tényleges bekövetkeztét és annak mértékét, és ne ez alapján állapítaná meg a tényleges kártérítési összeget.

Nagy István felhívta az érintett gazdálkodók figyelmét arra, hogy az előlegfizetés igénybevétele során a lehető legnagyobb körültekintéssel járjanak el, csatoljanak minden szükséges dokumentumot, és a biztosítói megkeresések esetén álljanak rendelkezésre, hiszen csak így garantálható a gyors kárrendezés. A kárelőleg részletszabályairól a biztosítótársaságoknak részletes tájékoztatást kell nyújtaniuk az érintettek számára.

Mindez a lehetőség persze csak azon gazdálkodók kárát enyhíti, akik aszálykárra kiterjedő növénybiztosítást kötöttek. Márpedig ez nem kifejezetten népszerű biztosítási forma. Ahogy azt Orcsik Melinda, az Agrárközösség agrárbiztosítási szakértője elmondta, a biztosítóknak sokszor szinte vadászni kell az ügyfeleket, mert a múltbeli rossz tapasztalatok, gazdatársak vélekedése („a biztosító sose fizet”), vagy más okok miatt nem szívesen kötnek biztosítást. Bár a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás miatt most egyre többen látják a hasznát.

Komoly érv a növénybiztosítás mellett a díjtámogatás is, hisz a mindenre kiterjedő biztosítási csomag árának 70 százalékát, míg a 2-3 veszélyre (tűz, jég, vihar) kiterjedőnek 40 százalékát az állam visszatéríti.„Az egységes kérelemben kell nyilatkozni arról, hogy kötött-e a gazdálkodó biztosítást. Én azt javaslom, hogy még az a gazdálkodó, aki csak tervezi, hogy kötni fog, de még nincs élő biztosítása, nyilatkozzon úgy az egységes kérelem benyújtásakor, hogy rendelkezik biztosítással. Nem jár szankcióval, ha mégsem köt biztosítást, viszont ha köt, de erről nem nyilatkozott, elesik a díjtámogatástól”

– mondja Orcsik Melinda.

A növénybiztosítást egyébként határozott és határozatlan időre is lehet kötni, utóbbi esetben csak annyi a teendő, hogy minden évben nyilatkozni kell arról, hogy a biztosított kultúrákból hány hektárt vetett a termelő.

Azt mindenképp kijelenthetjük, hogy aki idén aszálykárra is biztosítást kötött, ha jól nem is, de kevésbé jár rosszul. A kárbejelentést követő 14 napon belül a kárának egy részét ki kell, hogy fizesse a biztosító. Viszont jelen pillatanban nincs annyi kárszakértő az országban, amennyi pár napon belül el tudná végezni az összes bejelentett aszálykár kárbecslését, pedig hétvégén is dolgoznak. Az Agrárközösség agrárbiztosítási szakértője arról tájékoztatott, van olyan szakértő, akinek 700 kárbecslést kellene elvégeznie a napokban.Nem egy olyan gazdálkodó van ugyanis, aki minden kultúrára, két őszi és két tavaszi növényre is már aszálykárt jelentett be.

A veszélyhelyzeti szabályozásban bevezetett kárelőleg részletszabályairól pedig a biztosítótársaságoknak kell részletes tájékoztatást nyújtaniuk az érintettek számára.