Mezőgazdasági hírek

Hamarosan jön a kukoricabogár és a moly rajzása!

2018. július 4., szerda
A gombabetegségek elleni megelőző kezelések már a gyakorlat részét képezik, a rovarok elleni védekezés fontossága viszont nem mindenkinek van a tudatában. Egyes megyék a rovarnyomás szempontjából elkényeztetett helyzetben vannak, míg másutt a rossz vetésforgók rontanak sokat a növényvédelmi helyzeten. Az agrárszektor.hu pillanatfelvétele következik.

Őszi vetésűek: nem volt komoly gond

Az árpa betakarítása lényegében befejeződött Bács-Kiskun megyében, a végeredmény 6-7 tonna körüli termésátlag lett. Morva Tamás növényvédelmi szaktanácsadó ismét a tápanyag-utánpótlás gondos megtervezésére hívja fel a figyelmet: ahol túl sok volt a nitrogén – például egy rosszul kalkulált borsó elővetemény miatt – most 100 százalékban megdőltek a táblák. Igaz, amilyen szeles volt a június, a többiben is észlelhető 20-30 százalékos borulás. „Érdekes módon a búza reagált rosszabbul az aszályra: csak 5-6 tonnás eredmények születtek” – jegyzi meg a szakember. 

Győr-Moson-Sopronban az őszi árpában pirenofórás betegséget észleltek a tenyészidő folyamán, míg a búza minden betegségtől védhető volt. Kivéve a kekszbúzát. Azt csak háromszori védekezéssel lehetett úgy-ahogy megvédeni a rozsdabetegségekkel szemben – meséli tapasztalatait Németh Levente szaktanácsadó. Hozzáteszi: a repcében a fómás betegségen kívül a rovarkártevők mennyisége volt feltűnően nagy, de jó esetben kétszeri inszekticides kezeléssel meg lehetett oldani a problémát. „Ehhez persze szükséges a csapdázás és a pontos időzítés. Sokan még mindig úgy permeteznek, mintha gombaölőt szórnának, pedig itt a megelőző védekezés nem sokat ér” – jegyzi meg a szakember.

Borsod megyében Kondás János Tibor 7 tonnás árpahozamokról számol be, de csak a takarmánygabonának kedvezett az év, a tavaszi árpa csapnivaló lett. „Rosszul keltek, alig kalászoltak, aztán szabályosan megsültek a szemek…” – érzékelteti a helyzetet. Búzából a korábbi érésű fajták bírták jobban a száraz tavaszt, ezeknek még volt elegendő víz a talajban. A későbbi érésűek már részben megsültek, a legkésőbbiekben pedig minőségromlást is okozott a betakarítás előtti esőzés. A repce a száraz tavasz miatt gyengén bokrosodott, de ahol betartották a vetésforgót, ott idén is meglesz a 3-3,5 tonnás átlaghozam. A fómával nem volt gond, ellenben a rovarnyomás jelentős volt idén.

„Sajnos a megyében sokan vállalnak be rizikós vetésforgókat. Nem egy gazdaságot tudok, ahol éveken át búza-repce követi egymást. De nagyon sok a napraforgó és nem ritka a szója sem a megyében. A szklerotíniának eddig nem kedvezett az időjárás, de most megjelenhet. Mivel katasztrofális a növényi sorrend, bármilyen időjárási anomália rögtön vészhelyzetet okoz. Tompítani lehetne ezen például megelőző biológiai védekezéssel, de azt drágának tartják az emberek. Pedig ha nagyobb lenne a termés, beleférne a termény árába a kezelés. Persze a legolcsóbb megoldást is választhatnák, a helyes vetésforgót” – sommáz a növényvédős.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében minden nyár eleji betakarítású növényt dicsér a sokat tapasztalt Oskó Dezső. Voltak ugyan növényvédelmi kihívások, de ezek egy szakember számára jól kezelhetőnek bizonyultak. „Nem a károkozókkal volt itt baj kérem, hanem az időjárással. Minden kalászosból elvett valamennyit. Az árpa összességében 4,5 tonna lett, a búza 5,5-6 tonna, a repce 2,5-3 tonna, ami a megyében nagyon jó eredménynek számít.”

Kapáskultúrák: támadás előtt

A kapások pillanatnyilag szépen néznek ki az egész országban. Bács-Kiskun megyében a napraforgó tányérrothadás elleni védelmét csak néhányan késték le az esők miatt, és komoly betegséget eddig nem észlelt a növényvédelmi szaktanácsadó. Kukoricában még szükség lehet rovarölő szeres kezelésre ott, ahol a kukoricabogár vagy a molyok megjelennek. A waxi kukoricában mindenképpen be kell még avatkozni – latolgatja Morva Tamás. Győr-Moson-Sopronban is hátravan még a molyrajzás és kukoricabogár megjelenése. Utóbbi kevéssé jellemző a megyére, a moly azonban igen. „Nem szokás errefelé kukoricát kukorica után vetni, ezért nincs nagy kártevőnyomás. A gazdák nincsenek is tudatában, hogy júliusban a rovarokra még oda kell figyelni. Pedig a molyrágás nyomán megindulnak a gombás fertőzések is” – int Németh Levente. A napraforgóban eddig nem volt probléma. A mélyfekvésű területekre csak most érnek el a permetezők a fungiciddel. A hétvégén még biztosan dolgozni fognak a tányérvédelmen.

Borsodban – ahogy azt Kondás János Tibor már vázolta – nemigen figyelnek a helyes vetésforgóra, ezért már a kukoricabogár is problémát jelent. „Az olcsó talajfertőtlenítő nem fogja meg, a drágát meg sokallják a gazdák” – jegyzi meg a szakember. Jövő tavasztól már a csávázás sem megengedett ebben a kultúrában, ami csak fokozni fogja a bajt. „A mollyal is lesz gond, illő lenne védekezni ellene, de hidaspermetezőből kevés van a megyében, azok is inkább a napraforgót, csemegekukoricát járják. A sima árukukoricára sajnálnak kiadni ennyi pénzt az emberek.” A szaktanácsadó úgy látja, heterogének a borsodi táblák, a végeredmény most nem fogja elérni a szokásos 7-8 tonnát. A napraforgó második gombaölőzése lezajlott a térségben, az állományok szépek. A csapadékos időjárás után van esélye a fehérpenészes szárrothadásnak, amit ismét a hibás vetésforgóra vezet vissza a szakember.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében most kezdett virágozni a napraforgó-állomány, Oskó Dezső összességében jónak ítéli őket. „Talán túl jól is indult a tavasz. Nem szokott megmaradni mind a 70 ezer tő, most viszont igen, ezért túl sűrű lett az állomány. Ez kedvez a kórokozóknak. Már alternáriát és diaportét is találtam a száron. A tányérvédelem csak most zajlik a botritisz ellen. A szklerotínia nem jellemző a térségre, de idén a párás meleg miatt várható a megjelenése” – hangzik a jóslat. „Kukoricában a moly a legnagyobb a baj, minden 5.-6. tőn ott van, most védekezünk ellene. Annyira általános kártevő a térségben, hogy a gazdák jellemzően csapdázzák és permeteznek is ellene, 14 ezer forintos szerköltséggel. A kukoricabogarat a címerhányás idejére várjuk, már ha ezt mondani lehet…” – dörmög Oskó Dezső. A talajfertőtlenítők hatékonyságát ő sem tartja elég jónak a kártevővel szemben, inkább csak a drótféreg ellen hatnak. Szerinte hatékonyabb lenne, ha a szert az első kultivátorozás alkalmával, azzal egy menetben injektálnák a gazdák a talajba.

Forrás: agrarszektor.hu

Share