Idén 30 éves a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács idén is megrendezte az ágazati napját. Ezen előadásokat és kerekasztal beszélgetéseket hallgathattak az érdeklődők az ágazat helyzetéről. Sok hasznos információ hangzott el, melyből az ágazat szereplő profitálhattak, dolgozzanak akár termelőként, feldolgozóként vagy a kereskedelem területén.
Az első kerekasztal beszélgetés résztvevői
Fotó: Nagy Z. Róbert
Negyedik alkalommal tartották meg az éves ágazati rendezvényt, amelyen idén a szervezet jubileumáról is megemlékeztek. A hazai gyógynövény ágazat helyzetében látszik néhány biztató jel, de az évtizedekkel korábbi pozíciója eléréséért sokat kell még tenni.
A szervezet elnöke, Czirbus Zoltán a megnyitó beszédében elmondta, hogy ezt a rendezvényt már negyedik éve tartják meg a gyógynövényes szakma tájékoztatása, és a szakemberek találkozása céljából. A Gyógynövény Szövetség és Terméktanács elmúlt harminc éve kapcsán nem szeretett volna visszatekinteni, mert ez a rendezvény is szóljon inkább a jövőről, hangsúlyozta.
Ez egy 110-120 milliárd forintos ágazat, 30 milliárd forintos hozzáadott értékkel, de az exportpiac egyre szűkül, mondta Nobilis Márton Pál, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára, aki emlékeztetett, hogy a gyógynövény termesztés alapjait hazánkban az egyházak tették le, a tudást ők hozták be. A COVID és a háború egyre inkább felhívja a figyelmet arra, hogy egy országnak az önellátás mennyire fontos. A mostani uniós ciklus egyik fő célkitűzése az, hogy a magyar gazdaság önellátó legyen.
A nagy ágazatok mellett fontosak a kisebbek is, mint a gyógynövény ágazat, melyek méretük ellenére nagy hozzáadott értéket képviselhetnek.
Az államtitkár ezután kiemelte, hogy soha nem látott mértékű támogatásokra lehet pályázni a vidékfejlesztési operatív programban, ahol minden 20 forintnyi uniós támogatás mellé további 80-at tesz a kormány. A minisztérium nyitott ajtókkal várja az ágazat képviselőit, minden segítséget megadnak ahhoz, hogy ez az ágazat fejlődhessen. Ezért a gyógynövény ágazat szereplőitől is várják a javaslatokat, melyeket igyekeznek figyelembe venni a jogszabályok megalkotásakor és a pályázatok kiírásakor.
Zászlós Tibor a NAK mezőgazdaságért felelős országos alelnöke már kevésbé optimistán kezdte beszédét.
-„Ha most 30 évvel korábban lennék itt, büszkén jelenteném ki, hogy Magyarország világszinten is gyógynövény nagyhatalomnak számít. Ehhez képest oda jutottunk, hogy dupla annyi gyógynövényt importálunk, mint amennyit exportálunk.
Ezt egy tréfával is el lehetne ütni: mint amikor kitesznek valakit a munkahelyéről, az úgy is megfogalmazható, hogy a főnök más pozícióba helyezte. A közgazdaság is más pozícióba helyezte ezt az ágazatot. Jöttek a nagy piaci változások, az alkalmazkodás szinte lehetetlensége, és nem egy lepárló a MÉH telepen végezte. A múlt tanulságait le kell vonni, mert a 90-es évek gazdaságpolitikájában sokan azt gondolták, hogy ez az ágazat megy magától és örök életű. Nem lett igazuk. De a múltat nem bolygatva lényegesebb a hogyan tovább, hogy hogyan lehet visszaszerezni a piacokon megnyílt lehetőségeket, hiszen keresleti piac van a gyógynövényre.
Hazai és nemzetközi téren is a lakosság körében nő a kereslet a gyógynövényes termékek iránt. Az ágazat komplex: gyűjt, termeszt, feldolgoz. Minden nehézség ellenére a sok évtizedes termesztési tapasztalatok, a tradicionális fajták, valamint a kereslet optimizmusra ad okot. A termesztett fajokat támogatási rendszerbe kellene bevonni, a növényvédelmi és a post harvest technológiákat korszerűsíteni kell, emellett az új fajták előállítása, és külföldi fajták adaptálása is fontos. 2015. óra a kamarában működik a gyógynövény alosztály, mely szorosan együttműködik a Gyógynövény Szövetség és Terméktanáccsal. Egyik eredménye ennek, hogy a kiskultúrás növényvédő szeres okirat kiterjedésében vannak előrelépések.
Idén gyógy-, fűszer-, és aromanövények is megtekinthetők lesznek Mezőfalván a NAK szántóföldi napokon. Az együttműködés folytatódik, dolgoznak a szükséges jogszabály módosítási javaslatokon, és a hosszútávú nemesítési stratégián.
Az ágazat jövőjét az integráció és innováció kell jellemezze. A szövetkezéseknek nem lesz alternatívája és csak minőségi termékekkel lehet a piacon jelen lenni. A magasabb hozzáadott érték szerepe nagy mértékben megnő majd a jövőben. Az ukrán gabona árnyékában olyan szegmenseket kell támogatni, ami a nagyobb hozzáadott értéket adnak és változtatnak a gabona-túlsúlyos földhasználaton”- zárta köszöntő beszédét Zászlós Tibor.
Czirbus Zoltán, a GYSZT elnöke Fotó: Nagy Z. RóbertÁgazati helyzetkép és aktualitások-„Legfontosabb elért cél az elmúlt 30 év alatt, hogy a gyógynövény ágazatot sikerült újra felrajzolni az agrárium, élelmiszeripar és gyógyszeripar térképére. A ceruza nem biztos, hogy mindig jól fogott, de a kamara és a minisztérium pozitív hozzáállása kellett, hogy oda eljussunk ahol tartunk, és még jóval messzebb kellene eljutni a jövőben”- mondta Czirbus Zoltán.
-„A déli határtól 50 kilométerre, Horvátországban óriási mennyiségben termelnek kamillát, és Magyarországra importból jön be a kamilla. A BIOFACH rendezvényre egyes magyar résztvevők nem kiállítani mentek, hanem megnézni, kitől tudnak vásárolni. Az árualap ellátást 30 ezer hektárnyi terület biztosítja.
A hazai feldolgozás, azaz az illóolaj kivonatok, gyógynövény drogok, gyógyteák, kozmetikumok, növényi gyógyszerek és étrendkiegészítők piaca 30 milliárd forint évente”-mondta a GYSZT elnöke.
Czirbus Zoltán kiemelte, hogy a gyógynövényes termékek a kereskedelem szinte minden részében megtalálhatók: nagykerek, drogériák, gyógyszertárak, élelmiszerboltok (FMCG), REL…
-„A gyógynövényes termékek eladása ezekben 2023-ig dinamikus növekedést mutatott, idén már megtorpanás visszaesés látható” – hangsúlyozta a szakember.
Az ágazat rövid távú problémái közül kiemelkedik az energiaárak alakulása. A gyógynövény elsődleges feldolgozás és szárítás nélkül gyakorlatilag eladhatatlan, betakarítás után legalább szárítani kell. A post harvest folyamat villamos energia igénye 30 kW/100 kg drog, és 1 kg gyógynövény drog előállításához 0,5-1 m3 földgáz is kell, a szárítás energiaigényes folyamat. A megemelkedett energiaárak miatt gyors, de hosszú távú megoldások kellenek, pályázatok, kormányzati beavatkozások.
-„A gabona és ipari növények árának alakulása abba az irányba tolta el az érdeklődést, de talán majd többen visszatérnek a gyógynövénytermesztésre azok, akik korábban termesztettek, de gabonára váltottak. Az ágazat helyzetét az aszály, a háború és az inflációs környezet sem segíti ”- mondta a GYSZT elnöke.
A hosszú távú problémák tárgyalásakor a vállalkozások alacsony tőkeerejét, az egyre korosodó gazdálkodókat és a hazai vállalkozásokat előnytelen helyzetbe hozó jogszabályi környezet emelte ki Czirbus Zoltán.
A kivezető út lehet az árualap megteremtése, a gyűjtés ugyan csökken, ezt a termesztés technológiai fejlesztések és a fajtaválaszték bővítése ellensúlyozhatná. Ezzel párhuzamosan a feldolgozás fejlesztése, üzemfejlesztési projektek is kellenének. Szárítás során pedig az energiahatékonyságra kell fókuszálni, akár alternatív energia használatával is.
Kamilla: régen exportáltuk, ma importáljuk nagyobb résztA rendezvényen tartottak kerekasztal beszélgetést a bio-gyógynövénygyűjtés és termesztés témájában, a növényvédő szerek gyógynövénykultúrákban történő alkalmazásáról, valamint az élelmiszerként felhasználható gyógynövények és gyógyszerkönyvi minőségű gyógyteák jogi szabályozásáról is.
Előadásokat hallgathattak a résztvevők az új KAP-ban a gyógynövény termesztők lehetőségeiről, és a pirrolizidin alkaloidok problematikájáról az ágazatban. A rendezvényt egy plug-in szárító konténer fejlesztés és gyógynövényipari gépbemutató előadás zárta.
Ezeknek az előadásoknak a részletes ismertetését a Kertészet és Szőlészet hetilapban olvashatják majd az érdeklődők.
A rendezvényen az Agrárminisztérium és a NÉBIH több munkatársa is részt vett, akik remélhetőleg az ágazati szakemberek javaslatait megfontolják majd a jogszabályok megalkotásakor, vagy a pályázatok kiírásakor. Több érdekes gondolat is felmerült, egyik például Rybaltovszki Péter, a Herbafarm Kft ügyvezetője részéről. Szerinte a jövőben a biotermelés erősödése várható, de véleménye szerint a jelenlegi támogatási rendszer toxikus, torzítja az ágazatot. A csipkebogyó terület óriási növekedés örvendetes, de van olyan telepítés, ami támogatás-vadászati céllal törént, tehát arról le sem akarják majd szedni a termést, nem a hosszútávú működtetés a cél.
Ha valóban prosperáló agrárágazatot szeretnénk, akkor át kell alakítani a támogatási szerkezet. Vannak olyan mezőgazdasági területek hazánkban, ahol igazából nem lenne szabad gazdálkodni, ennek csak egy életben tartója van a támogatási rendszerünk.
Azt úgy kell átalakítani, hogy a pozitív externália az összes többi szereplő felé megmutatkozzon. Egy tisztulási folyamat kell, a támogatás termelést és árualapképzést kell szolgálja.
Ha nem termelési, hanem támogatás-felvételi céllal érkeznek termelők, akkor azok profit maximalizálásra törekszenek. Ha van egy kedvező év, amikor minden különösebb gondozás nélkül is jól terem az ültetvény, akkor plusz termés jelentkezik, ami az igazi termelőket fogja sanyargatni, akik ténylegesen, életvitelszerűen, hosszú távon akarnak termelni, hiszen ekkor a pályázatvadászok is betakarítanak majd. Ezzel tehát nem csak támogatást veszít az ágazat, hanem hintahatást is eredményez, mondta a szakember.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
