Alfred Grand osztrák biogazdálkodó osztotta meg tapasztalatait az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet legutóbbi Best4 Soil tanácskozásán. A 90 hektáros gazdaságában 25 éve forgatás nélküli talajművelést folytat. Három területtel foglalkozik behatóan, az első a talaj egészsége, szervesanyag-tartalmának növelése, a második az agrárerdészet, amivel a fákat szeretné visszahozni a szántóterületekre, a harmadik pedig a biokertészet.
Fotó: option.news.at
A Grand Farm kísérleti és mintagazdaság 2014 óta, ahol számos kísérlet folyik és az érdeklődők is fölkereshetik lehetőleg csoportosan, hogy megismerkedjenek a biogazdálkodás módszereivel. Alfred Grand gilisztakomposzt-készítéssel is foglalkozik, több uniós biogazdálkodási és talajegészséggel foglalkozó testület tanácsadója.
Mint mondja, a gilisztáktól tanult a legtöbbet, hiszen közel negyedszázada foglalkozik vermikomposztálással. Lelkesen magyarázza, milyen fontosak a földigiliszták a talaj és a növények számára: a giliszták járataiban nagyon kedvező körülményeket találnak a hajszálgyökerek.
A gyökerek nemcsak rögzítik a növényt és vízzel és tápanyaggal látják el, hanem szerves anyagokat is bocsátanak ki a környezetükbe. Ez a gyökérváladék táplálja a mikrobákat és kommunikál velük, ezáltal a növények gyökérzete szabályozza a talaj-bioszférát és a betegségekre is hatással van. Évelő növényeknél is évről évre elpusztul a gyökérzet egy része, ami komposztként működik a talajban.
A földigiliszták életük során „fölássák”, keverik és szellőztetik a talajt, megkönnyítik a víz beszivárgását a mélyebb rétegekbe. Közvetlenül trágyázzák is a talajt, növelik a fölvehető tápanyagok mennyiségét. Mindezeken túl vitalizálják a talajéletet, baktériumok, gombák és protozoák tömkelegét bocsátják ki. A földigiliszták ugyanis nem a növénymaradványokat keresik, hanem az azokat lebontó baktériumokra „vadásznak”, azért húzzák le magukhoz a felszíni növénymaradványokat.
Ezzel a tevékenységükkel egyes növényi betegségek csökkentésében is szerepet játszanak.
A Julius Kühn Intézet kísérleteiben gyökérbetegséggel fertőzött repcében egy évvel később tizedannyi fertőzést találtak a földigiliszták hatására, mint ott, ahol kevés volt ezekből a hasznos élőlényekből. A Wageningen Egyetem szakemberei pedig több mint száz publikációt elemezve azt állapították meg, hogy körülbelül ötödével nagyobb terméshozamra lehet számítani ott, ahol a talajban sok a földigiliszta. Sajnos a kívánatos mennyiségükre nem tért ki az elemzés. Az viszont mérésekkel bizonyítható, hogy a gyökerek és földigiliszták által „lakott” talajban a legélénkebb a mikrobiológiai aktivitás, és ez a kedvező hatás egy méter mélyen is kimutatható. A gilisztakomposzt növényi hormonokat is tartalmaz, amit egyes baktériumfajok termelnek, és amelyek serkentik a gyökerek növekedését.
Gilisztakomposztot nem lehet nagy tömegben, folyamatosan előállítani, mint az üzemi termofil komposztot, ezért elsősorban a talajélet serkentésére érdemes használni, fás növények ültetőgödrébe adagolva, vagy komposzttea készítésére.
A Grand Farmon gilisztakomposzt-teával kezelik a vetőmagokat is, 100 liter maghoz 1,5 litert adagolnak és 20 perces rázás után már vetik is, mert ennyi idő alatt a nedvességet teljesen beszívják a magok. Ezzel a kezeléssel rengeteg hasznos mikroba kerül a magok felszínére, és gyorsabban kikelnek, mert biztonságban érzik magukat, fogalmaz Alfred Grand.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
