Brit kutatók létrehoztak egy génmódosított paradicsomfajtát, amivel eredményesen lehet kezelni a Parkinson-kórt, tartalmazza ugyanis a levodopa nevű anyagot, ami betegek agyában kisebb mennyiségben termelődő dopamint helyettesíti. A levodopa szintézise a tirozin nevű aminosavból indul, és a dopamin közvetlen előanyaga. Manapság vegyileg állítják elő, használata kellemetlen mellékhatásokkal jár.
Természetes forrásai is vannak a levodopának, de kevés növényben van hasznos mennyiségben. Általában a magvak tartalmazzák. Ismert és sokat kutatott forrása a trópusi eredetű bársonybab (Mucuna pruriens), aminek a magja 10%-ban tartalmaz levodopát. Sajnos emellett sok benne a triptamin alkaloida, ami hallucinációt okoz.
A levodopával dúsított paradicsom, mint a gyógyszer természetes forrása, azzal az előnnyel jár, hogy nem kell tartani az olyan mellékhatásoktól, mint a viselkedészavar vagy a hányinger.
Különösen a fejlődő országokban lenne nagy jelentősége a természetes eredetű gyógyszernek.
A brit John Innes Centrum kutatói a céklában megtalált, levodopatermelésért felelős gént építették be a paradicsomba. Ennek eredményeként elsősorban a termésben nőtt meg a hasznos anyag koncentrációja, kilogrammonként 150 milligramm található meg belőle.
Ez a mennyiség megegyezik más növényi forrásokéval, azok hátrányos tulajdonságai nélkül. A kutatók célja, hogy olyan termelési rendszert hozzanak létre, melyben a természetes eredetű anyagot gyógyszerként lehet felhasználni, miután kinyerték a paradicsomból.
Azért választották éppen a paradicsomot erre a célra, mert világszerte ismerik és ipari termesztésre is alkalmas, sztenderdizálni lehet a technológiát.
Zárt növényházban termesztve elkerülhető a pollennel való szennyezés, amit a genetikailag módosított növények egyik veszélyének tartanak.
Viszonylag olcsó és egyszerű módszerekkel is nagy termést lehet elérni, és a levodopa egyszerűen kinyerhető belőle, mivel jól oldódó anyag. Aztán már csak meg kell tisztítani és formulázni, amihez szintén nem szükséges különösebben fejlett technika és a fejlődő országokban is elérhető.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
