A francia kormány ötpontos tervet dolgozott ki arra, hogy a következő hónapokban hogyan támogatja a nemzeti baromfiipart. Ennek része a magas patogenitású madárinfluenza (HPAI) elleni vakcinázási program is a leginkább fogékony fajok, a tenyésztett kacsák számára – adta hírül a WattPoultry.
A francia mezőgazdasági minisztérium megerősítette, hogy támogatja a nemzeti baromfiipart, amelyet az elmúlt két évben súlyosan sújtott a madárinfluenza.
Marc Fesneau mezőgazdasági miniszter bejelentése szerint öt további intézkedést vezetnek be a francia termelők jelenlegi (2022-2023) szezonbeli veszteségeinek kompenzációjára.
Először is, a közelgő oltási kampány előtt bizonyos területeken csökkentik a farmokon a kacsák számát. Az intézkedés a Pays de la Loire régió 45 településére és a szomszédos Deux-Sèvres megyére vonatkozik. Ott júliustól csökkentik a betelepített kacsák számát. Októbertől pedig már minden beérkező kacsát be kell oltani a magas patogenitású madárinfluenza ellen. A területen mintegy 40 tenyésztelep működik, melyeket kompenzálnak a kevésbé intenzív termelésből eredő veszteségekért.
Másodszor, a termelők a nyári hónapokban várható veszteségük 50%-áig terjedő kompenzációban részesülhetnek. Nem kell megvárniuk, amíg a jelentkezési időszak szeptember közepén bezárul.
Harmadszor, a minisztérium a következő hónapokban kompenzációs rendszert indít az érintett tenyésztők, vágóhidak és feldolgozók számára. A magas patogenitású madárinfluenza által érintett, legalább 20%-os működési veszteséggel rendelkezők esetében a rendszer a veszteségek 100%-át fedezi. Ezt az intézkedést azonban még az Európai Bizottságnak jóvá kell hagynia.
Negyedszer, a kompenzációs skálákat felülvizsgálják. A 2022-2023-ban levágott baromfi esetében ezeket a vágási csúcsszezonban, azaz 2022 negyedik negyedévében felmerülő termelési költségek alapján számítják ki.
Végül, de nem utolsósorban kacsaoltási kampányt indítanak.
A védőoltás egész évben kötelező lesz minden kereskedelmi kacsafarmon a szárazföldi Franciaországban. A rendelkezés szerint minden hús céljából tenyésztett pekingi-, barbár- és öszvérrécét vakcinázni kell.
Azon gazdaságokban, ahol csak a hazai piacra szánt keltetőtojást termelő tenyészkacsákat vagy napos kiskacsákat tartanak, a vakcinázás nem kötelező. Azok számára azonban, akik e termékek bármelyikét exportra állítják elő, tilos a vakcinázás. Ezzel elkerülhető az exportkereskedelem megzavarása.
A védőoltás önmagában nem akadályozza meg a HPAI-járvány kitörését – hangsúlyozta a miniszter. Ehelyett egy megelőzési eszköz, amely megköveteli a biológiai biztonsági intézkedések betartását, a felügyeletet a betegség első jeleinek észlelésére, valamint az állománysűrűség csökkentését. A vakcinázást alkalmazó gazdaságoknak ellenőrizniük kell a madarak egészségi állapotát, rendszeres elemzéseket kell végezniük, és havi állatorvosi vizsgálaton kell részt venniük.
A legutóbbi bejelentés szerint a járványmegelőzési program költségeinek 85%-át a francia Földművelésügyi Minisztérium állja.
A miniszter két hónappal ezelőtt jelentette be, hogy vakcinázási kampányt indítanak a magas patogenitású madárinfluenza elleni védekezés érdekében a francia kacsaágazatban.
A pontos helyzetképhez hozzátartozik, hogy Franciaország alig exportál kacsatermékeket, a termelés nagy részét a francia fogyasztók eszik meg – tudtuk meg Csorbai Attilától, a Baromfi Terméktanács igazgatójától. A vakcinázás ezért lehet ott megoldás a madárinfluenza visszaszorítására.
A vakcinázott baromfihús nemzetközi kereskedelme ugyanis tiltott.
Ez is az egyik akadálya annak, hogy a magyar víziszárnyas ágazatban is bevezessék a védőoltást.
A terméktanács ennek ellenére vizsgálja a vakcinázás hazai bevezetésének lehetőségeit. Várhatóan augusztus végére készül az a tanulmány, amely részletes háttérszámításokat tartalmaz majd ahhoz, hogy döntést lehessen hozni egy ilyen megelőzési program elindításával kapcsolatban.
Jelenleg Európában két cég, a francia Ceva és a német Boehringer gyárt madárinfluenza elleni vakcinát. A Ceva-féle oltóanyag használata nehézkes, mert azt mínusz 70 °C-on kell tárolni, így a franciák is a németet fogják használni.
A védekezési program, ami nemcsak az állatok beoltását, hanem a folyamatos monitorozását is magában foglalja, állatonként 1,5 euróval növeli meg a termelési költségeket,
és kérdéses, hogy ezt a termelők érvényesíteni tudják-e a termékek árában.
A magyar baromfi-szakállatorvosokból és ágazati szakemberekből álló bizottság tanulmányában egyebek mellett arra keresi a választ, mekkora költsége lenne annak, ha
A madárinfluenza elleni vakcinázás két oltásból áll, az elsőt napos korban, a másodikat 5-7 hetes korban kell a madaraknak megkapniuk, vagyis komoly munkaerőt és munkaszervezést igényel, és jelentős költségekkel is jár, hogy minden állatot meg kell fogni és egyenként beoltani. Emellett a monitorozás sem egyszerű, hisz hetente kell tamponmintákat venni a tartási helyeken, az elhullott állatokat laborban meg kell vizsgáltatni. Kérdés, hogy erre megvan-e a mintavételezéshez szükséges szaktudással rendelkező kellő számú ember, illetve a laborkapacitás. (Képzeljük csak el, hogy mekkora állati hullahegyek alakulhatnának ki egy-egy laboratóriumnál, ha mondjuk, egy térségben minden telepről beszállítják az elhullott egyedeket!)
Mindezeket figyelembe veszi a tanulmány, amely költségszámításokat is tartalmaz majd. Mindezek alapján a hazai termelők, állategészségügyi szakemberek, szakhatóságok megalapozott döntést hozhatnak a hazai vakcinázás ügyében.
De van, amiről nem feledkezhetünk meg!
A vakcina nem védi meg az állatot attól, hogy megbetegedjen. Ha pedig kitör a járvány, a madarak ugyanúgy elhullanak, illetve az állományokat ugyanúgy le kell ölni, mint eddig. A járványvédelmi intézkedések ugyanis továbbra is érvényben lesznek.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
