Az utóbbi időszakban jelentősen változott a földforgalmazás szabályozása, ami a földhasználat terén is érdemi változásokat eredményezett. A törvénymódosítások célja az öntözési beruházások elősegítése és a családi gazdálkodás reformjának földügyi támogatása volt, azonkívül kiemelt szerepet játszott a változtatásokban az adminisztráció egyszerűsítése és a földdel való visszaélés megakadályozása.
Ugyanis hét évvel a földforgalmi törvény parlamenti elfogadása után is látható tendencia, hogy a termőföld és a hozzá kapcsolódó támogatások az ágazaton belüli és azon kívüli szereplők számára egyaránt igen vonzóak, ezért egyre újabb kiskapukat keresnek a földszerzésre. A legutóbbi törvénymódosítás egyik célja tehát ezeknek a kiskapuknak a bezárása volt.
A változások közül kiemelendő, hogy a haszonbérleti szerződéseket ezen túl a kormányzati honlapon (www.hirdetmenyek.magyarorszag.hu) függesztik ki, és a kifüggesztés joghatása is a kormányzati honlapra való feltöltéshez kapcsolódik.
Változatlanul a haszonbérbe adónak kell átadnia a jegyzőnek a szerződést, de az internetre való feltöltést már a jegyző végzi.
Tájékoztató céllal természetesen ezután is ki lehet függeszteni a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, de a hirdetmény feltöltése az internetre átláthatóbbá teszi az eljárást, ami a visszaélés lehetőségét is csökkenti.
Egyszerűsítés az is, hogy bérbeadáskor a tulajdonosnak már nem kell közvetlenül, postán is értesítenie a tulajdonostársakat, ehhez a kormányzati honlapon való „kifüggesztés” is elegendő. Tekintve, hogy gyakran sok a tulajdonostárs, és hogy az ismeretlen vagy elhunyt személyek elérhetetlenek, ez érdemi könnyítés a szerződő felek számára.
Technikai jellegű változásnak tűnhet, de szintén a transzparenciát növeli, hogy a földhasználati jogosultságra vonatkozó nyilatkozatokat 2020. július 1-jétől már mindenképpen bele kell foglalni a bérleti szerződésbe, már nem lehet később csatolni őket.
A földek szétdarabolásának megakadályozására került a törvénybe az a rendelkezés, hogy több föld egybefoglalt haszonbér ellenében csak akkor adható bérbe, ha azok egymással szomszédosak, vagy ha a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználó mindnél ugyanaz a személy. Korábban ez, az egy üzemközponthoz tartozó földek esetében volt lehetséges.
Az eddigiektől eltérően a tulajdonostársak előhaszonbérleti joga esetében a változatlanság jelent újdonságot: az elővásárlási jog esetében bevezetett 3 éves szabály haszonbérletnél nem előírás, tehát a tulajdonostársakat akkor is megilleti az előhaszonbérlet joga, ha kevesebb, mint 3 éve rendelkeznek tulajdoni illetőséggel.
Az öntözéses gazdálkodás elősegítése érdekében immár előkelő, a „volt haszonbérlőével” egyenrangú előhaszonbérleti jog illeti meg azt a földművest vagy mezőgazdasági termelőszervezetet, aki vagy amely öntözésfejlesztési beruházást valósít meg az adott területen.
Az előhaszonbérleti jog kizárólag a szántó, szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban nyilvántartott földek haszonbérbe adása esetén illeti meg őket, és az a feltétele, hogy a beruházás legalább a föld 50 százalékát öntözhetővé tegye, illetve, hogy a beruházás a haszonbérleti szerződés időtartamának legalább fele részében még értéket képviseljen. Fontos, hogy az előhaszonbérleti jog gyakorlásához – a „volt haszonbérlő” státuszával ellentétben – már nem feltétel a helyben lakás.
Már többször módosították a földforgalmi törvény 46. § (3) bekezdésének a) pontját, amely az állattartó telepek üzemeltetőjének biztosít előhaszonbérleti jogot. A szántó művelési ág esetében ezentúl minden szarvasmarhatartó jogosult az előhaszonbérleti jogra. Eddig csak tejhasznú szarvasmarha után járt a jogosultság. A törvény egyéb előírásainak természetesen változatlanul meg kell felelni: a föld fekvése szerinti településen legalább 3 éve állattartó telepet kell üzemeltetnie; helyben lakó földművesnek vagy helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezetnek kell lennie, a haszonbérletnek az állattartáshoz szükséges és azzal arányban álló takarmányszükséglet biztosítása kell legyen a célja és rendelkeznie kell az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott állatsűrűséggel.
A családi gazdaságokról szóló törvény egyik újítása, hogy a családi mezőgazdasági társaságok (CSMT-k) számára is lehetővé teszi a szívességi földhasználatot, rájuk is kiterjesztve az eddig csak közeli hozzátartozók számára biztosított jogot. Az is újdonság, hogy a haszonbérelt területet – a tulajdonos hozzájárulásával – szívességi földhasználat jogcímén továbbengedhetjük a tulajdonunkban lévő CSMT számára.
Pusztán formális változásnak tűnhet a 46. § (4) bekezdésének módosítása, de fontos birtokpolitikai cél húzódik meg mögötte. Lényege, hogy azonos sorrendiség esetén a családi gazdaság (ŐCSG) tagjai mellett az övékével egyenrangú előnyt élveznek a családi mezőgazdasági társaság (CSMT) tagjai is. Jelen cikk kereteit ugyan meghaladná a cégszerű működés előnyeinek ismertetése, de általánosságban mindenképpen szükséges elmondani, hogy egy cég tulajdonosa – az egyéni vállalkozó korlátlan felelősségével szemben – csak és kizárólag az üzletrésze erejéig tartozik helytállással, a saját vagyonával nem.
Ez mindenképp védettséget adhat a cégszerű működést választó gazdák számára.
Jogosan merül fel a kérdés a haszonbérlők részéről, hogy haszonbérleti joguk fennmarad-e a föld kimérését követően?
A választ a 2020. évi LXXI. törvény 13. §-a adja meg: Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének eredménye nem szünteti meg a megosztás alapjául szolgáló ingatlanra létrejött és a megosztáskor fennálló, földhasználati szerződésen alapuló fölhasználatot (ide nem értve az út kialakítására szolgáló területet).
Az ingatlan adatainak az osztatlan közös tulajdon megszüntetése miatt bekövetkező változásával, a bérlőnek és a tulajdonosnak három hónapon belül gondoskodnia kell a földhasználati szerződés módosításáról, és az alapján a változásoknak a földhasználati, illetve erdőgazdálkodói nyilvántartásba való bejelentéséről.
Fontos, hogy az osztatlan közös tulajdon megszüntetését kezdeményező tulajdonostársnak a megosztási folyamat megkezdéséről igazoltan, írásban kell értesítenie nemcsak a tulajdonostársakat, hanem valamennyi, a földhasználati nyilvántartásba vagy erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett földhasználót. Tény az is, hogy az egyeztetésbe bevonják ugyan a földhasználókat is, de az egyezségről már csak a tulajdonostársak dönthetnek.
Végezetül említést kell tenni az állami földek használatának elsőre formálisnak tűnő szigorításáról. Az egyik változás, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítására mostantól nem köthető szerződés olyannal, akinek 60 napnál régebben lejárt esedékességű köztartozása van. A másik, hogy állami föld bérlete esetén az esedékességkor meg nem fizetett ellenszolgáltatás összege adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
Tekintve, hogy a köztartozás-mentességhez számos pozitív adózási jogkövetkezmény kapcsolódik, így az esetleges szerződésszegő magatartásnak sokkal komolyabb következményei lehetnek a jogszerűtlen fél számára.
Összességében kijelenthető, hogy a földhasználat jól bevált garanciális elemei – így a hatósági jóváhagyás, a helyben lakók és a volt földhasználó előhaszonbérleti joga – továbbra is kellő garanciát jelentenek a birtokpolitikai célok érvényesítésére, de a jogalkotónak 2020-ban is apró, de fontos módosításokat kellett végeznie a visszaélések megakadályozása és az egyszerűsítés érdekében, vagy mert egyéb jogszabályok változása szükségessé tette.
Cseh Tibor András
szakmai titkár
MAGOSZ
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
