Forrás: magyarmezogazdasag.hu
Pár évvel ezelőtt esett meg, hogy olyan kis területen próbáltunk konyhakerti növényeket vetni, ahol előtte pár évig semmi nem volt, egy fekete fóliával le volt takarva a föld. A talaj tápanyagban gazdag volt, lévén nem zsarolták ki a tápanyagokat előtte ott növények, elvileg minden adott volt a sikerhez, ennek ellenére azonban semennyi termés nem lett, a növények egyszerűen nem maradtak életben ott. Aztán kiderült az ok: azzal hogy évekig fekete fóliával le volt takarva a terület ezért nem jutott rá csapadék, a fekete fólia meg összegyűjtötte a Nap hősugarait, alatta akár 60-80 °C-os hőmérséklet is volt nyáron. Ez elég volt ahhoz, hogy minden ott élő állat kimeneküljön a lefóliázott terület alól, a hasznos baktériumok pedig egyszerűen megsültek. Szóval a talajélet igen fontos…
A szerves anyag visszajuttatásnak is vannak ma már modern módszerei. Nem kell tehenészetet keresni, ha szarvasmarhatrágyához akarunk jutni, mert ez már zsákosan is kapható, granulált formában. A komposztot mi magunknak elkészíthetjük, ám ha azonnalra kell a szerves anyag, már préselt, könnyen adagolható sirály guanót is vásárolhatunk, ami szagmentes, de kiválóan javítja talajunk állapotát. A szerves anyagok visszajuttatása egyben a talajban élő hasznos mikroorganizmusoknak is kedvez.
A baktériumok ideális körülmények között nélkülözhetetlen szerepet játszanak a talaj termőképességének fenntartásában. Fontos feladata némelyiknek, hogy megkötik és a növények számára felvehető állapotba hozzák a levegő nitrogénjét. Más fajok elősegítik a talajban lévő foszfor és kálium felvételét, de szintén a mikroorganizmusok gondoskodnak a talajba került szerves anyagok lebontásáról.
Amikor az intenzív művelés miatt nem biztos, hogy a talajban e hasznos szervezetek megfelelő számban és faji összetételben vannak jelen, akkor különböző baktérium készítményekkel ezt pótolhatjuk. Olyan ez, mint amikor betegek vagyunk és egy antibiotikum kúra után probiotikumot szedünk: az antibiotikum kiirtotta bennünk a kórokozó baktériumokat, de nem kímélte a hasznos, bélrendszerünkben élő baktériumflórát sem. Ezért azt gyakorlatilag újratelepítjük a probiotikum készítményben található hasznos baktériumtörzsekkel.
A talajokba szánt baktériumtrágyák legfontosabb tulajdonságai a talajképzés segítése, talajfertőtlenítés, cellulózbontás, humifikáció. Ezeknek hatására pedig dinamikusabban, egészségesebben fejlődő növényállományunk lesz. A baktériumtrágyázás esetén a trágya megnevezés kissé félrevezető, hiszen a baktériumkészítményekkel nem tápanyagot, hanem a szerves anyagok bontását, feltáródását segítő mikro élőlényeket juttatunk a földbe.
A készítményben ezeket úgy válogatják össze, hogy a törzsek egymással optimálisan együttműködjenek. A használati utasítást lényeges megismerni, mert nem mindegy hogy hány fokon aktivizálódnak a baktériumok, mikor kezdődik a nitrogéngyűjtés, foszformobilizálás. Ez az információ a vetés előtti kijuttatáskor fontos. Tarlóbontásra szintén alkalmasak a készítmények, ugyanis képesek a nyári hőségben is elvégezni a cellulózbontást és a kálium feltárást. A baktériumkészítmények hatására a tarlómaradványok (kiskertben a talajba forgatott növényi részek) egy-két hónap alatt teljesen eltűnnek, így a talajban élő, betegséget okozó gombák (Fusarium, Sclerotium) gyakorlatilag „éhen halnak”. E folyamat eredményeként a baktériumtrágyák nem csak a talajélet fenntartását, a talaj jobb tápanyag-gazdálkodását hivatottak elérni, hanem növényvédelmi előnyük is van: „eleszik” a patogén mikroorganizmusok elől a táplálékot. De olyan anyagokat, inhibitorokat is termelnek, amelyek gátolják a patogén gombák szaporodását. Létezik a kereskedelemben olyan készítmény is, amelyik az említett két talajlakó kórokozót megbetegítő gombafajokat is mellékel a talajbaktérium kultúrákhoz.
A talajélet optimális működésének visszaállításával javul a talajszerkezet is. A növények aszálytűrése fokozódik – köszönhetően a jobb kálium-ellátottságnak, másrészt pedig a talaj jobb vízháztartásának és a dúsabb gyökérzetnek. A baktériumok által gyűjtött nitrogént, lebontott káliumot már nem kell műtrágya formájában kiadni, ezzel költséget takarítunk meg.
Fontos, hogy a talajbaktériumok azonnal, lételemükben a földbe jussanak, vagyis egy talajműveleti elemmel egy menetben kell kiadni őket. Tehát nem kiszórjuk a kertben, és hagyjuk órákig a föld felszínén, hanem kijuttatás után egyből bedolgozzuk a talajba. A talajt pedig akkor művelünk, amikor arra alkalmas nedvességi állapotban van – ennél több vízre pedig a baktériumoknak sincs szükségük. Túl száraz talajba se juttassuk ezeket, hiszen élőlényekről van szó, lételemük a víz.
Egyes készítmények növekedésserkentőket, növényi hormonokat tartalmaznak, míg mások csak a baktériumkultúrát.
Léteznek olyan termékek is, amelyek a baktériumtrágyákhoz hasonló hatásúak, holott egy talajbaktériumot sem tartalmaznak. Ezek növényi és állati olajok, gyógynövény-kivonatok, anyagcsere-serkentő hormonok, nyomelemek és algakivonatok keverékei, melyek baktériumot nem juttatnak a talajba, de az ott megtalálható hasznos törzseket kondicionálják, segíti a felszaporodásukat, működésüket. Baktériumtrágyákat nem csak nagyüzemi kiszerelésben hanem házikerti változatban is kaphatunk a gazdaboltokban.
