Mezőgazdasági hírek

Felpörgő öntözési pályázatok

2020. január 22., szerda
A fel nem használt, így „visszahulló” pénzek kihelyezése folyamatos, és még mindig vannak nyitott pályázatok, de a Vidékfejlesztési Program nagyobb része már a megvalósítás fázisában van, nyilatkozta lapunknak Viski József. Az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára szerint 2020-ban megélénkül az érdeklődés az öntözésfejlesztés iránt.

 


Mi lesz a gazdákkal 2020 után? Lesz-e idén AKG? Hol találom meg a legolcsóbb forrást a beruházásomhoz?

JEGYVÁSÁRLÁS ITT!


A jogszabályi környezet változása ugyanis leegyszerűsítette az ilyen beruházások elindítását. Viski József szerint a VP 2021-es átmeneti éve miatt új pénzekre és régi szabályokra kell felkészülni, a csúszás viszont azt is jelenti, hogy egyes beruházások még 2022 végén is elindulhatnak, hiszen az átmeneti év miatt csak 2024 végén lesz a zárás. Tehát van még idő a visszahulló és új források kihelyezésére.

– A jelenleg is tartó Vidékfejlesztési Program céljaiban és szerkezetében is más, mint az előző ciklus hasonló pillére volt. A program mostani fázisában hogy látja ezt a váltást?

– Tény, hogy a 2007–2013 közötti KAP-ciklus forrásai sokszor olyan fejlesztésekre mentek el, amelyek csak szépen térkövezett faluközpontokat eredményeztek, azonban nem támogatták sem a versenyképességet, sem a vidéken maradást.

A mostani költségvetési ciklusban az előző időszakban rendelkezésre álló összeghez képest kisebb keretből kellett jó eredményeket elérni.

Négyféle nagy célt lehet megkülönböztetni. Az egyik a területhez és állatlétszámhoz kapcsolódó támogatások köre, amibe az AKG, az ökogazdálkodás, a Natura 2000 és hasonló programok tartoznak. A második a beruházások köre, amelyeknél arra törekedtünk, hogy minél több forrás jusson rájuk. Az összes rendelkezésre álló forrás nagyjából felét, mintegy 600 milliárd forintot használták fel ilyen célra. A harmadik terület az önkormányzatokat érintette. Ide tartoznak a településeknek, a civileknek, az egyházaknak juttatott források: közösségi épületek korszerűsítése, energiahatékonyságának növelése, utak, közösségi konyhák megújulásának támogatása. A negyedik te­­rület pedig minden egyebet magába foglal, ami ezen felül van, ilyen például a LEADER-program is.

– A mostani program megfogalmazásakor kitűzött célok megvalósultak? Sikerült előtérbe kerülnie a beruházásoknak és a valódi agrárcégeknek?

– Az volt a célunk, hogy minél többet juttassunk a beruházások fejezetnek, és azon belül is a kisebb vállalkozásoknak. Ezt a mezőgazdasági árbevételhez kötöttük. Azt mondtuk, hogy ennek legalább 51 százalékosnak kell lennie. Ezen felül alkalmaztuk az úgynevezett Sztenderd Termelési Értéket (STÉ) mint mutatót: 6 ezer STÉ-nél húztuk meg a határt az üzemméretet tekintve. A beruházásra fordított keret 80 százalékát mikro-, kis- és középvállalkozásokhoz juttatjuk, a fennmaradó 20 százalékból pedig a nagyok és a mikro-kkv-kör egyaránt részesedhet. Vagyis a mikro-kkv-szegmens részesedése 80 százalék feletti volt a mintegy 600 milliárdos keretből.

Azzal a céllal tettünk így, hogy a kisebb családi gazdaságok erőt tudjanak meríteni a forrásokból, és a versenyképességüket növelni, a munkaerőt fejleszteni tudják.

Ez a helyzet persze nagyon megváltozott azóta, hiszen ma már munkaerőhiánnyal szembesülünk a mezőgazdaságban, és általában a gazdaság több területén is.

– Most hogy áll a sokat emlegetett 1300 milliárdos keret kihelyezése?

– A kötelezettségvállalás mértéke most mintegy 1400 milliárd forint, ami a program forrásainak 105 százaléka. A többlet-kötelezettségvállalás oka, hogy mindig vannak leszerződött, de fel nem használt források, úgynevezett „visszahulló pénzek”. Számos oka lehet, hogy így alakul: a pályázó valamiért mégsem valósítja meg az elképzeléseit, vagy nem tud elszámolni a teljes támogatási összeggel, lemond a támogatásról stb. Ennek köszönhetően a visszahulló pénzeket a záráshoz közeledve nem feltétlenül kell újra kiírni. Főszabály szerint

2023. december 31-én zárul a program, bár az említett átmeneti év miatt ez még változhat. Akkorra remélhetőleg 100 százalékra teljesül a vidékfejlesztési támogatások kifizetése. Jelenleg 560 milliárd forint kifizetésénél tartunk, de – ahogy korábban is említettem – van még idő.

– Vannak még nyitott pályázatok, amelyeknél nem kapkodták el a pénzt?

– Vannak még nyitott felhívásaink, például az erdészeti pályázatok. Ezekre még nem érkezett be annyi pályázat, mint amekkora a keretösszeg, és időközben megemeltük a pályázat keretében adható támogatási összegeket, hogy ezáltal is vonzóbbá tegyük a felhívásokban támogatott célok elérését. Ugyanígy nyitott az öntözésfejlesztés is. Ez utóbbinál az 50 milliárdos keretre eddig mintegy 18 milliárdnyi leszerződött támogatással rendelkezünk.

– Az öntözésfejlesztés azért is érdekes, mert gyakorlatilag minden gazda, minden politikai álláspont és minden szakértő megegyezik abban, hogy a mainál jóval nagyobb területen és intenzitással kellene öntözni. Ebben tényleg nincs vita a szakmában. Mi az oka, hogy az erre az elementáris igényre adott 50 milliárd forint nem talál gazdára?

– Az öntözésfejlesztést valóban fontosnak tartottuk, és az Európai Bizottság eredetileg nem támogatta, hogy erre a területre támogatást adhassunk a gazdáknak. De a program tervezésekor kiharcoltuk, és nem szeretnénk, ha végül nem használnánk ki. Azt azonban látni kell, hogy

az öntözési beruházások egyik legkomolyabb gátja az engedélyezési eljárás bonyolultsága volt, márpedig az engedély megszerzése a pályázatban történő részvétel előfeltétele. Az Agrárminisztérium által beterjesztett és az országgyűlés által nemrég elfogadott, az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény ezen változtatott.

Azzal, hogy az öntözési beruházások engedélyeztetése, illetve adminisztrációja jóval egyszerűbb és főleg gyorsabb lesz, az új jogszabály kifejezetten ösztönzi a kollektív keretek között megvalósuló öntözési fejlesztéseket. Arra számítunk, hogy 2020-ban nagyobb lesz az érdeklődés a Vidékfejlesztési Programban is elérhető öntözési pénzek iránt, nagy mennyiségben jönnek be a szóban forgó pályázatok, és hamar ki tudjuk helyezni a kiírás fennmaradt forrásait.

– Milyen nyitott pályázatok vannak még?

– Említettem már az erdészeti és az öntözésfejlesztéssel kapcsolatos kiírást. Ezen felül van a tanyavillamosításról szóló, a borászati-szőlőültetvény-telepítési témájú pályázat, valamint az egyedi szennyvízkezelési beruházásokat támogató felhívásunk, amely a legkisebb önkormányzatoknak teremt lehetőséget fejlesztési igényeik megvalósítására. Új pályázat a rövid ellátási láncok eszközbeszerzését segítő, valamint a termelői csoportoknak szóló kiírás, továbbá a minőségrendszerekhez történő csatlakozást és azok promócióját támogató pályázati felhívásaink.

– Az új Közös Agrárpolitika közben –menetrendszerűen – késik. Milyen hatással van ez a vidékfejlesztésre?

– Ott kezdeném, hogy már nagyjából biztosra vehető, hogy a mostani ciklust követően átmeneti év lesz a Közös Agrárpolitikában, vagyis a 2021–2027 közötti források időarányos részét megkapjuk, de azt a mostani szabályok szerint kell elköltenünk. Emiatt

a mostani időszakra szóló vidékfejlesztési forrásainkhoz jön még pénz, de hogy mikor és mennyi, azt egyelőre senki nem tudja megmondani.

Mindez valószínűleg 1 évvel kitolja a Vidékfejlesztési Program zárását is, vagyis az eredetileg 2023. december 31-ére tervezett zárás 1 évvel későbbre, 2024 végére tolódik. Mindez azt is jelenti, hogy a még nyitott pályázatok és a visszahulló pénzek segítségével akár még 2020 második felében is lehet majd építési beruházással járó pályázatokat nyitni, egyszerűbb megvalósítással járókat pedig akár még az ezt követő évben is, hiszen 2 év alatt bőven lesz idő rá, hogy az érintettek megvalósítsák tervezett fejlesztéseiket.

– Hogyan alakulhat a visszahulló összegek nagysága, és mi lesz a sorsa ezeknek a pénzeknek?

– Eddig nagyjából 100 milliárd forint került vissza, de ezeket a pénzeket folyamatosan újból kihelyezzük, ahogy nyitott pályázatainknál is tart még a munkának ez a fázisa. A visszahulló pénzek esetében egyébként előfordul olyan – például az ökológiai gazdálkodás vagy az AKG esetében –, hogy az 5 évre előre leszerződött támogatás egy keretösszeg, de egy-egy évben az elszámolni kívánt támogatás kevesebb az időarányos résznél. Ugyanis a támogatás összege függ az adott évben jogosult terület nagyságától, a vállalt előírásoktól, vagy akár a termesztett növényi kultúrától is. Az AKG esetében 256 milliárd, az ökológiai gazdálkodás esetében 88 milliárd forrást ítéltünk oda. Ha ennek csak a 10–15 százaléka visszajön, az 40–50 milliárd forint is lehet. Most jönnek vissza a beruházási pályázatok fel nem használt pénzei is. De mindezekkel számoltunk a döntéshozatalnál, és eleve több támogatói döntést hoztunk, mint az intézkedésekre rendelkezésre álló keretösszeg.

– Még nagyon kevés dolog tudható az új Közös Agrárpolitikáról – ezen belül az új Vidékfejlesztési Programról is –, és meglehetősen messze vagyunk a konkrétumoktól. Ön mire számít, milyen lesz az új KAP és azon belül a vidékfejlesztési pillér?

– Biztosnak látszik, hogy érezhetően kevesebb lesz a forrás, ugyanis a vidékfejlesztésre fordítható pénz – a hírek szerint várhatóan – csökken. Nagy kérdés azonban, hogy a tagállamok mit mondanak – a visegrádi négyek is tiltakoznak ellene –, és az sem világos egyelőre, hogy a Brexit mivel jár az uniós költségvetésre és a Közös Agrárpolitikára nézve.

Egy dolog biztos az új költségvetési ciklussal és az új Vidékfejlesztési Programmal kapcsolatban – a bizonytalanság. Azért lehet sejteni, hogy bizonyos alapvető célok hangsúlyosak lesznek. Ilyen a klímaváltozás elleni küzdelem, a környezetvédelem, a biodiverzitás megőrzése és hasonló elvek.

Ezek nyilvánvalóan kifejezésre jutnak majd az új programban.

– Hogyan befolyásolja a munkáját, hogy a közelmúltban a vidékfejlesztés szervezeti változásokon ment át a tárcánál? Milyen változást jelent ez a gyakorlatban?

– A 2014–2020-as időszakhoz kapcsolódó közvetlen irányító hatósági feladatkörök és az azzal kapcsolatos munkavégzés nem változott a szervezeti átalakításokkal. Viszont azzal, hogy a mezőgazdaságért és a vidékfejlesztésért felelős korábbi államtitkárságokat egy államtitkárságban vonták össze, a tárca lényegében elébe megy a 2020 utáni Közös Agrárpolitikát érintő európai uniós változásoknak; a KAP két pillérének szorosabb kapcsolata, illetve a közös tervezési folyamat miatt már most meglépte azokat a szervezési változtatásokat, amelyek elősegítik Magyarország eredményes és hatékony felkészülését a következő uniós költségvetési ciklusra.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Share