A tiszakécskei Botka-Vincze őstermelői családi gazdaság 120 állatot, köztük 50 tejelő tehenet, annak szaporulatát, illetve hízóbikákat tart mélyalmos istállóban. Az állatok takarmányát 150 hektárnyi szántón termelik meg.
– Ez a gazdaság 1972-ben épült az Új Élet Tsz idejében – mondja Botka-Vincze Irén.
2002-ben vásároltuk mi meg, először a teheneket. Béreltük az istállót, a hozzá tartozó létesítményeket, majd 2004-ben vásároltuk meg a telepet is. Hagyományos, zárt vezetékes fejőrendszerünk volt, és 2021 decemberében döntöttünk úgy a családommal, hogy áttérünk a robotfejésre, aminek nagyon örülök.
Elsősorban az állatok a jólétét vettük figyelembe. Így nyugodtan pihenhetnek, nem zavarja őket senki, nincsenek bekötve az istállóba. Korábban fejésre mindig a karámból hajtottuk be az istállóba, ott lekötöttük, megfejtük és utána engedtük ki őket.A robottal ez a mindennapos, zaklatás megszűnt, bár igyekeztünk nagyon kíméletesen végezni azt is. Most teljes nyugalommal pihenhetnek, és a beszoktatási idő után, teljesen önállóan döntenek arról, hogy mikor fejetik meg magukat.
Irénke, akinek a gazdaságában még a fejőrobot mellett is leanderek nyílnak, 20 évig maga fejte a teheneket naponta kétszer, és az állatait fülszám szerint ismeri – nem is tudott érzelmek nélkül beszélni erről az időszakról:- 2002 óta, 20 évig minden áldott nap jöttem fejni. Ma is minden áldott nap itt vagyok, de sokkal könnyebb egy tehenet behajtani, vagy kettőt, mint negyvenet-ötvenet megfejni. Nagyon szerettem azt is csinálni, de ma már látom, hogy ez mennyivel kényelmesebb. Az állatoknak is, és nekünk is.
A tejelő állomány meg is hálálta a Lely fejőrobot beállítását, a hozamok körülbelül 10 literrel nőttek. A kis gazdaságban egyébként a tenyésztés érdekében tartott néhány Holstein-fríz tehén kivételével vegyes állománnyal dolgoznak, mert így az állatok ellenállóbbak, mint a tiszta vérű Holstein-fríz, sőt nagyobb súlyban, illetve könnyebben tudják a bikákat értékesíteni.
– Az eredeti állomány holstein-fríz volt, amire én már kettős hasznosítású magyartarkával termékenyíttettem, a termékenyítést az inszeminátor végezi – magyarázza Botka-Vincze Irén. – Így lettek F1-esek, illetve már ha az F1-eseket tovább raktuk, az már magyar tarka felé hajlott el. Ilyen vegyes ma az állomány. Én nagyon szeretem őket, nagyon meg vagyok velük elégedve.
Mielőtt elkezdtük a robotfejést, körülbelül 20 liter volt a fejési átlagunk. Ebben a hőségben inkább 18 liter, a 20-at alig-alig bírtuk elérni. Most jelen pillanatban 28-29 liter a fejési átlagunk, és van 52 literes tehenem is.
A TMR takarmányt a családi gazdaság magának termeli meg, a robotban etetett, a tehén teljesítményéhez igazodó egyénileg adagolt takarmányt azonban vásárolják.
– A tömegtakarmányt teljes egészében magunknak termeljük meg – mondja a tulajdonos. – A tejelőtápot a Cargilltól vásároljuk, illetve a vitaminokat és a kiegészítőket a Vilofosstól. Maga a keverék, a TMR, kukoricasilóból, csuhésilóból, lucernaszénából, rozsszenásból és kölesszenásból áll, illetve a szintén magunk által megtermelt kukorica és búzadarából.
– Sajnos nagyon gyenge termőképességű talajok vannak itt körülöttünk, nagyon nehezen tudunk már lucernát termeszteni. A rozs időben, április végén levágható, azt szenázsnak elkészítjük, illetve rozs után még bevetjük a földet kölessel, és azt kölesszenázsnak csináljuk meg.
A tiszakécskei gazdaságot négyen viszik, az ÖCSG, vagy helyi nevén Öcsöge tulajdonosai, Irénke, a férje és a fia, valamint az egy alkalmazottjuk. Azért döntött a család a fejőrobot megvásárlása mellett, mert ha valamelyikük kieseik a munkából, vagy netán újabb alkalmazottat kellene felvenniük, nem találnának megfelelő, önálló munkavégzésre képes, állatot szerető, azt megfelelően ellátni képes embert.
A robot munkába állása óta viszont Irénkééknek nem kell emiatt aggódniuk, ahogy korán feküdni sem a hajnali fejés miatt, sőt még arra is van idejük, hogy színházba, vagy baráti összejövetelekre járjanak és kicsinosítsák a telepet is.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
