Tavaly ilyenkor már rügypattanásban lévő csonthéjasokkal lehetett találkozni, a csonthéjasok és egyes díszbokrok az idén is hasonló fejlettségűek. Ugyanakkor az előző évben az ezt követő hetekben még komoly tavaszi fagyok jöttek, és leállt a növények fejlődése. Tehát az sem késett el, aki nem kapkodta el a permetezést, nem kezdte el február elején.
Most sem lehet biztos kezdési időpontot megadni. Lesz még tél az idén? Idáig nem gyérítette a tél a kéregrepedésekben, ágvillákban megbújó károsítókat. Jó erőben vannak a pajzstetvek, a levéltetvek és az atkák is. A „gombák sem fáztak meg” a rügypikkelyek alatt. Ha már kinyíltak, eltávolodtak egymástól a rügypikkelyek, akkor el lehet kezdeni a lemosó permetezést – írja NAK.
Az biztos, hogy megnőtt az őszi és a tavaszi lemosó permetezések jelentősége. Régen is úgy vélték, hogy 3-4 nyári permetezéssel ér fel a tavaszi lemosás, habár akkor azért gondolkodtak így, mert azokban az években nem léteztek olyan permetszerek, amikkel nyáron eredményesen védekezhettek volna a kertészek. Ma is hasonló gondokkal küzdünk, a kivonások miatt, sajnos egyre kevesebb készítmény marad, melyeket bevethetnénk nyáron, a károsítók megjelenésekor. Ráadásul úgy tűnik, hogy már hetekig tartó kemény telekre sem számíthatunk.
A múlt századi kertészekhez képest, más szempontból is nehezebb a helyzetünk. Őket még nem zavarták a kiszámíthatatlan időjárási jelenségek, a szervestrágyák sem hiányoztak a gazdaságokból, a savas esők és a műtrágyák talajsavanyító hatása sem okozott ekkora gondot. A beporzók, a hasznos madarak, a ragadozó rovarok és ragadozó atkák segítsége nélkül a nagyüzemek, de mi sem lehetünk eredményesek. Az ültetvényeket, a szántóföldön gazdálkodókat jogszabályokkal kényszerítik a „zöldítésre”, az integrált növényvédelemre, a talajok védelmére stb. Bár a kertbarátokra nem vonatkoznak ezek a paragrafusok, de be kell látni, el kell fogadni, hogy ha terményeket szeretnénk, akkor nincs más út. Egyre többet kell foglalkoznunk azokkal a környezeti tényezőkkel is, melyek bár nem hoznak azonnali és közvetlen hasznot, de segítenek az egészséges kert kialakításában.
Ezeket a feladatokat kell minél előbb elvégezni!
A hetven évvel ezelőtti gyakorlathoz képest a lemosás módszerén is változtatnunk kell. Ősszel a lecsorgó réztől, tavasszal az olajos szerektől kell megvédeni a kertünk talaját. A réztartalmú gombaölők (valamennyi nehézfémsó) kicsapják a talaj mikroszervezetinek a fehérjéit, az olajos rovarölők bevonják és megfullasztják azokat. Ezzel a gyakorlattal, a saját talajunkat tesszük meddővé. Terítsünk fóliát a permetezendő fák alá!
A hatóanyagokban nincs változás:
Egyre újabb név alatt tűnnek fel a növényvédő szerek, nehéz követni a változásokat. Gyakran csak nagy kiszerelésben gyártják, az egyébként számunkra is fontos III. kategóriás készítményeket. Hiába is ajánlanám a készítményt. De arra is van példa, hogy a jól bevált szereket sem találjuk már a boltokban. A gyümölcsmúmiák eltávolítása, a kéregkaparás és a metszés után kezdjünk hozzá a lemosáshoz. Ne feledjük, hogy a permetezést túlélő kártevőkre, az engedélyezett rovarölő szerek hiányában, később már nem tudunk olyan sikeresen lecsapni, mint ahogy azt a korábbi növényvédőszerekkel tehettük. Ezért fel kell tárni a kéregrepedéseket. A metszést követő rezes lemosással egyben fertőtlenítjük is a kisebb metszési sebeket. A nagyobbakat pedig a sebkezelőkkel fedjék le. Ha még korai lenne a metszés, akkor fordítsanak a sorrenden. Most permetezzenek, és akkor metsszenek, amikor már látható a fagy hatása. Ekkor eltávolíthatóak ezek a sérült növényi részek, illetve a megmaradt virágok, rügyek megmentésére koncentrálhatunk a munkánkkal. Ekkor azonban kesztyűben dolgozzunk, ne érintsük a lepermetezett ágakat.
Forrás: agrarszektor.hu
