Mezőgazdasági hírek

“Ellustultak” a növények: műtrágya nélkül már képtelenek megmaradni

2020. április 24., péntek

A ma termesztett kultúrnövények nagy része elvesztette a talajbaktériumokkal és -gombákkal kötött szimbiózison alapuló kapcsolat képességét, emiatt a termés erősen függ a műtrágyáktól és más talajjavító készítményektől. Ez nemcsak a termés biztonságára van hatással, hanem a környezetünkre is.

Az évezredek alatt, amíg az ember egyre nagyobb termésre képes változatokat szaporított tovább, észrevétlenül megszűnt a kapcsolat a haszonnövények gyökérzete és a hasznos talajbaktériumok között.

Pedig ezek azok, amelyek fölvehetővé teszik a tápelemeket a növények számára. Ez pedig ahhoz vezet, hogy műtrágyákkal kell táplálni a növényeket, márpedig a nitrogén- és foszforműtrágya-gyártás az egyik leginkább környezetterhelő ágazat, mert rengeteg fosszilis energiát használnak fel hozzá. A fölöslegesen kiadott műtrágyák pedig bemosódnak a talajvízbe és az élővizekbe, algásodást, oxigénhiányt és vízi életre alkalmatlan, halott zónákat okozva. A műtrágyákból nitrogén-oxid is fölszabadul, ami a légszennyezést fokozza.

Joel Sachs és Stephanie Porter a Trends in Ecology & Evolution, folyóiratban megjelent tanulmányukban arra hívják föl a figyelmet, hogya nemesítésnek rejtett költsége van, ami „ellustította” a haszonnövényeket.

A vad növények gyökérzete gazdagon behálózza a talajt

Fotó: Horváth Csilla

Összesen 120 tanulmányt átvizsgálva jutottak erre a következtetésre, amelyek a növények és a talaj mikrobiom kapcsolatát vizsgálták. Azt is megállapították, hogy hiába gyártanak és juttatnak ki a táblákra talajbaktérium-készítményeket, mert számos növény már képtelen kapcsolatba lépni ezekkel a hasznos szervezetekkel. A problémát úgy lehet megoldani, ha megtudjuk, melyek azok a tulajdonságok, amelyek a haszonnövények őseiben még megvoltak ezen a téren, és visszaépítjük a mai fajtákba.

Ugyanakkor a talajmikrobákra is visszahat a nagyobb növényborítás egy adott termőhelyen, állítja Mark A. Williams, a Virginia Műszaki Egyetem Növény- és Környezettudományi Iskolájának munkatársa egy nemzetközi kutatás alapján. A talaj élővilágát alkotó baktériumok, gombák, más egysejtűek és gerinctelen élőlények közössége évmilliók alatt alakult ki és nekik köszönhető a tiszta víz, az atmoszféra szabályozása és a talajból fölvehető tápanyagok.

Annál nagyobb létszámban és változatosságban vannak jelen a talajban, minél gazdagabb a növényzet az adott területen, ami nem is csoda, hiszen a növények gyökereiből szerves anyagokhoz jutnak. Ahol viszont eredendően változatos az ökoszisztéma, a talajfejlődéssel járó savanyodás csökkenti a talajflóra és -fauna változatosságát. Ez az új megfigyelés érdekes módon éppen ellentétes a föld fölötti folyamatokkal, hiszen ott többféle növény és állat talál kedvező körülményeket, ha gazdagabb az ökoszisztéma.