Egyszerűsödik a munkahelyvédelmi bértámogatás igénylése, és bővül a kedvezményezettek köre.
A támogatásokért egyszerűen és gyorsan a https://nfsz.munka.hu/ honlapon elérhető űrlapok kitöltésével lehet jelentkezni.
A támogatás már napi 2 órás foglalkoztatás után is igénybe vehető lesz. A napi 2 órás részmunkaidőt az teszi lehetővé, hogy a kieső munkaidő felső határa 75 százalékra nő.
A vállalkozások ezen felül mindössze 0,1 százalékos kamattal, 9 havi bérre, 2 éves futamidejű, munkahelymegtartó hitelt is kérhetnek.
A támogatásnál a kérelem benyújtásának napjára vonatkozó alapbért veszik figyelembe. A bértámogatás kiterjed a munkaidőkeretben foglalkozatott dolgozókra, a távmunkára és az otthoni munkavégzésre, a munkaerő-kölcsönző cégekre, valamint az egyesületek és civil szervezetek közül azokra, amelyek nem részesülnek a költségvetésből.
Az igényléseket egyszerűsíti, hogy nem kell kifejteni a gazdasági nehézségek okát. A munkaszerződések módosítását, a csökkentett munkaidőről és az egyéni fejlesztési időről szóló megállapodásokat nem kell egyenként megkötni minden munkavállalóval, mivel a munkaszerződések a kormányrendelet erejénél fogva módosulnak.
Gyakran ismételt kérdések a támogatáshoz kapcsolódóan
(forrás: NFSZ hivatalos oldal)
Piros színű kiemeléssel jelöltük a 105/2020. (IV. 10.) Kormányrendeletnek a 141/2020. (IV. 21.) Kormányrendelet április 29-i hatályba lépése nyomán történő módosulása után érvénybe lépő válaszokat. Amely kérdéseknél nem szerepel piros szövegű válasz, az eredeti válasz a Kormányrendelet módosítását követően is érvényes marad.
1. A rendelet szerint a bértámogatás nem alkalmazható a munka törvénykönyve 53. § szerinti foglalkoztatásra. Lehet kérni home officeban dolgozókra is bértámogatást? Ki a támogatás alanya?
A támogatást a “home office” keretében dolgozó munkavállalók esetében is igénybe lehet venni.
A Kormányrendelet módosításainak április 29-i hatályba lépését követően a válasz:
A támogatást távmunka és otthoni munkavégzés keretében dolgozó munkavállalók esetében is igénybe lehet venni.
2. A gazdaságvédelmi akciótervben elrendelt bértámogatás igényelhető-e nyugdíjas dolgozóra is?
A csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatás az Mt. szerint foglalkoztatott nyugdíjas munkavállaló után igénybe vehető, kivéve azt, akire tekintettel a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet szerinti akkreditált munkáltató költségvetési támogatásban részesül.
3. Kérdés, hogy hogyan kezeli a rendszer a minimálbér kétszeresénél többet keresőket? A támogatás utánuk igénybe vehető-e, legalább a minimálbér kétszeresének mértékéig. Ebben az esetben csökkenthető-e a bér?
A támogatás igénybe vehető, de a munkavállaló távolléti díjának a támogatással együtt el kell érnie a korábbi munkabér összegét. Ez a minimálbér kétszerese felett is érvényes.
A Kormányrendelet módosításainak április 29-i hatályba lépését követően a válasz:
A támogatás igénybe vehető, de amennyiben a munkaidő csökkentés nem haladja meg az 50%-ot, a munkavállaló munkabérének a támogatással együtt el kell érnie a korábbi alapbér összegét. Ez a minimálbér kétszerese felett is érvényes. Abban az esetben, ha a munkaidő csökkentés meghaladja az 50%-ot, a munkavállaló alapbérének nem kell kötelező jelleggel elérnie a csökkentés előtti mértéket.
4. Kérdés, hogy a munkáltatót terheli-e járulékfizetési kötelezettség a munka nélkül töltött idő után fizetett bér (30%) után?
Az erre az időszakra eső juttatás munkabér, az ennek megfelelő szabályokkal (igen).
5. Miért kell akkor is a munkahelyen tartózkodni, amikor valaki nem dolgozik?
Nem elvárás, hogy a munkahelyén tartózkodjon a munkavállaló az egyéni fejlesztési idő alatt. Nincs ilyen kikötés a jogszabályban.
6. Miért került előírásra képzési kötelezettség?
Nincs előírva képzési kötelezettség az egyéni fejlesztési idő alatt. Ennél a jogszabály jóval kevésbé kötötten fogalmaz. A munkakörhöz, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztést ír elő, ami lehet képzés, lehet a cég egyéb ügyeinek a továbbfejlesztése, ami hozzáadott értéket állít elő és nem vezet egyfajta szünethez a munkavállaló szempontjából.
7. A 3. §-ban található munkaidő meghatározások azt jelentik, ha a vállalat rajta kívül álló okból 100%-ban nem tudja foglalkoztatni a munkavállalót (vis maior), akkor elesik-e a bértámogatás igénylésének lehetőségétől, avagy beleszámítható ezen időszak a “3 havi átlagba”? Ezen megfogalmazás azt jelenti-e, hogy a 3 hónap alatti átlag 4 óra teljesítéséhez 6 hétre (1,5 hónap) mentesíteni lehet a munkavállalókat a munkavégzési kötelezettsége alól?
Válasz (amennyiben a kérdés a 105/2020. Korm. rendelet 1.§ a) pontban foglaltak kapcsán merült fel): A támogatás megállapításakor az kerül megvizsgálásra, hogy mennyi volt az eredeti munkaszerződés szerint a munkaidő és a veszélyhelyzet elrendelését követően mennyire kerül vagy került módosításra. A támogatási idő alatt a fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítható támogatás. Ugyanakkor az semmilyen esetben nem kerül megvizsgálásra, hogy a munkavégzési kötelezettség alól mentesítve volt e a munkavállaló.
A Kormányrendelet módosításainak április 29-i hatályba lépését követően a válasz (amennyiben a kérdés a 105/2020. Korm. rendelet 1.§ a) pontban foglaltak kapcsán merült fel):
A támogatás megállapításakor az kerül megvizsgálásra, hogy mennyi volt az eredeti munkaszerződés szerint a munkaidő és a veszélyhelyzet elrendelését követően mennyire kerül vagy került módosításra. A módosított munkaidőnek háromhavi átlagban el kell érnie legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő 25%-át, és nem haladhatja meg a 85%-át, napi munkaidő elvárás nincs. A támogatási idő alatt a fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítható támogatás. Ugyanakkor az semmilyen esetben nem kerül megvizsgálásra, hogy a munkavégzési kötelezettség alól mentesítve volt e a munkavállaló.
8. Bértámogatás igénybevétele esetén minden egyes munkatárssal új munkaszerződést kell kötni?
A 105/2020. Korm. rendelet alapján a munkáltató és munkavállaló megállapodása szükséges a munkaidő csökkentésről, amely lehet módosított munkaszerződés is.
A Kormányrendelet módosításainak április 29-i hatályba lépését követően a válasz:
A 105/2020. (IV. 10.) Kormányrendelet 6. § (6a) pontja értelmében a munkaszerződés a támogatás időtartamára a határozathozatal napján a rendelet erejénél fogva a kérelemben foglaltak szerint módosul a csökkentett munkaidő és egyéni fejlesztési idő tekintetében, kivéve, ha a módosításra már a kérelem benyújtását megelőzően sor került.
9. A 3.§ (4) bekezdés szerint figyelembe vehető távolléti díj maximum (legkisebb munkabér kétszerese) azt jelenti, hogy ezen összegnél magasabb távolléti díjjal rendelkező munkatárs nem vehet részt a programban?
A távolléti díj 3. § (4) bekezdés szerinti maximálása csak azt jelenti, hogy ezen összegig vehető figyelembe és ez alapján állapítható meg a támogatás mértéke. Tehát magasabb távolléti díj esetében is lehet kérelmezni a támogatást, de a támogatás megállapításánál (kiszámításánál) ekkor is csak a nettó kötelező legkisebb munkabér kétszereséig kerül figyelembevételre a távolléti díj összege.
A 105/2020. (IV. 10.) Kormányrendelet április 29-én hatályba lépő módosítását követően a támogatási összeg meghatározásakor már nem a távolléti díjat, hanem az alapbért kell alapul venni. A módosított rendeletben az alapbér 3. § (4) bekezdés szerinti maximálása csak azt jelenti, hogy ezen összegig vehető figyelembe és ez alapján állapítható meg a támogatás mértéke. Tehát magasabb alapbér esetében is lehet kérelmezni a támogatást, de a támogatás megállapításánál (kiszámításánál) ekkor is csak a nettó kötelező legkisebb munkabér kétszereséig kerül figyelembevételre az alapbér összege.
10. Mire vonatkozik a létszámtartási kötelezettség (1.§ c)?
A 105/2020. Korm. rendelet hatályos rendelkezései szerint a teljes létszámra vonatkozik a létszámtartási kötelezettség. A gazdasági szereplőktől érkező jelzések alapján megfontoljuk, hogy csak a támogatott munkavállalók tekintetében kerüljön előírásra.
A Kormányrendelet módosításainak április 29-i hatályba lépését követően a válasz:
A létszámtartási kötelezettség a támogatással érintett munkavállalók megtartásának kötelezettségét jelenti.
11. Az egyéni fejlesztési időre vonatkozó 1. § b) pont tekintetében mely időtartamra értendő a munkavállaló munkavégzési kötelezettség alóli mentesülése?
Az egyéni fejlesztési idő a csökkentett munkaidőn túli időre értendő, melynek időtartama a kieső munkaidő harminc százalékának felel meg. A fennmaradó 70% időtartam tekintetében kapja a támogatást a munkavállaló. Mivel az egyéni fejlesztési idő a kieső munkaidőre esik, de munkabér jár rá, ezért rendelkezni kell arról, hogy ezen idő alatt a munkavállaló munkát nem végezhet, de rendelkezésre kell állnia.
A Kormányrendelet módosításainak április 29-i hatályba lépését követően a válasz:
Az egyéni fejlesztési idő a csökkentett munkaidőn túli időre értendő, melynek időtartama a kieső munkaidő harminc százalékának felel meg. A fennmaradó 70% időtartam tekintetében kapja a támogatást a munkavállaló. Mivel az egyéni fejlesztési idő a kieső munkaidőre esik, de munkabér jár rá, ezért rendelkezni kell arról, hogy ezen idő alatt a munkavállaló munkát nem végezhet, de rendelkezésre kell állnia. 50%-ot meghaladó munkaidő csökkentés esetén egyéni fejlesztési időről nem kötelező megállapodni.
12. Hogyan értelmezendő és igazolható a 2.§ bc) pontja, mely szerint a munkavégzés átütemezésére vonatkozó munkaidő-beosztási lehetőségeket a munkáltató kimerítette?
Ezt a munkáltatónak megjelöléssel kell bemutatnia a támogatási kérelemben felsoroltak szerint.
A 105/2020. (IV. 10.) Kormányrendelet április 29-én hatályba lépő módosítását követően e feltétel kikerül a rendeletből.
13. Kérjük a 2.§ be) pontjai szerinti támogatásokat pontosan meghatározni.
A 105/2020. Korm. rendelet. 2. § b) pont be) alpontjában felsorolt támogatások a következők:
– a munkahelyteremtő és munkahelymegőrzés támogatás a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 18. §-ában és a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 18-18/C. §-aiban nevesített támogatások,
– a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatását a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatásának a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 103/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet szabályozza.
Azon munkavállalók vonatkozásában, akik csökkentett munkaidős támogatásban részesülnek, nem lehet a fenti támogatásokat igénybe venni.
A Kormányrendelet módosításainak április 29-i hatályba lépését követően a válasz:
A 105/2020. Korm. rendelet. 2. § be) alpontjában felsorolt támogatások a következők:
– a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatásának a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 103/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 103/2020. Korm. rendelet) szerinti támogatás;
– uniós forrásból megvalósuló munkahelymegőrző vagy munkahelyteremtő bérjellegű támogatás:
– GINOP 5.1.1/VEKOP 8.1.1 Út a munkaerőpiacra program keretében nyújtott bérjellegű támogatás
– GINOP 5.2.1/VEKOP 8.2.1 Ifjúsági Garancia program? keretében nyújtott bérjellegű támogat
– GINOP 5.2.4-16 ?Gyakornoki program vagy GINOP 5.2.4-19 Új gyakornoki program keretében gyakornok foglalkoztatásához nyújtott támogatás
– GINOP 5.3.12 Foglalkoztatásbővítés ösztönzése program keretében nyújtott bérjellegű támogatás
– TOP projektek keretében nyújtott bérjellegű támogatások
Azon munkavállalók vonatkozásában, akiket illetően munkáltatójuk az itt felsorolt támogatások valamelyikében részesül, nem lehet csökkentett munkaidős támogatást igénybe venni.
14. A dolgozóknál a családi és egyéb SZJA kedvezménnyel számolni kell-e az SZJA és a járulékok tekintetében, vagy mindenkinél az általános szabályok szerint kell számolni az igényelt támogatás mértékét?
A munkavállaló kapja közvetlenül az állami támogatást, amely köztehermentes.
15. Lehet-e csak egyes dolgozókra kérni támogatást, vagy mindenkire egységesen kell?
Lehet egyes dolgozókra kérelmezni a támogatást, azonban mivel a munkavállaló kapja a támogatást közvetlenül, ezért munkavállalónként kell (a munkavállalónak és a munkaadónak együttesen) kérelmezni a munkavállaló támogatását. Ha azonos foglalkoztatási hely vonatkozásában több munkavállaló nyújt be a munkaadójával együtt kérelmet, azokat a kérelmeket egy időben, s azonos támogatási időszakra vonatkozóan kell benyújtani a kormányhivatalhoz.
16. Mikor kell csökkenteni a munkaidőt? Már most, vagy már kellett volna, vagy ráér a támogatás igénylésével egyidőben?
A feltétel a következő: a veszélyhelyzet kihirdetését követően. A támogatás igénylésekor kell bemutatni (a kérelem mellékletéül csatoltan) azt az alátámasztó dokumentumot – megállapodást vagy munkaszerződés(eke)t -, melyből kitűnik, hogy a munkaadó és a munkavállaló között a csökkentett munkaidőben és a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben történő megállapodás a támogatás feltételeinek megfelelően történt meg.
A Kormányrendelet módosításainak április 29-i hatályba lépését követően a válasz:
A támogatás igénybevételéhez a munkaidőt a veszélyhelyzet kihirdetését követően lehet(ett) módosítani. Amennyiben a kérelem benyújtását megelőzően nem került sor a munkaidő csökkentésre, a munkaszerződés a támogatás időtartamára a határozathozatal napján a rendelet erejénél fogva a kérelemben foglaltak szerint módosul a csökkentett munkaidő és – amennyiben releváns – az egyéni fejlesztési idő tekintetében. Amennyiben a kérelem benyújtását megelőzően sor került a munkaidő csökkentésére, a kérelemhez csatolni kell azt az alátámasztó dokumentumot (például munkaszerződéseket), melyből kitűnik, hogy a munkaadó és a munkavállaló csökkentett munkaidőben állapodott meg.
17. A támogatás visszamenőleg is igényelhető, vagy csak előremutatóan?
A 105/2020. Korm. rendelet azt mondja ki, hogy mely időszakban (tól-ig) nyújthatóak be kérelmek a támogatás iránt. A kérelemmel nem igényelhető visszamenőlegesen támogatás. A kérelem benyújtásának dátumánál nem lehet korábbi a csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásának a kérelemben igényelt kezdő napja (azaz a kérelmezett támogatás nyújtásának első napja).
18. Mit kell végezni az “egyéni fejlesztési időben”? A munkáltatónak milyen kötelezettségei vannak? Nyilvántartás kell-e, és ha kell, akkor mit kell tartalmaznia?
Az egyéni fejlesztési idő a csökkentett munkaidőn túli időtartam. Ekkor a munkavállalónak nincs munkavégzési kötelezettsége (ezért a munkaadónak nyilvántartási kötelezettsége nem kapcsolódik hozzá). Az egyéni fejlesztési idő eltöltésére a munkaadó és a munkavállaló közötti megállapodás az irányadó (példa: a munkavállaló munkahelyi képzésben vesz részt az egyéni fejlesztési időben).
19. A “háromhavi átlagban” szövegrész az arra vonatkozik, hogy a támogatás feltételeinek megfelelő módosítás után? Tehát a 3 havi támogatás időszaka alatt kell megfelelő időtartamúnak lennie a létrejött részmunkaidős foglalkoztatásnak?
Helyes a fenti értelmezés.
20. A támogatás a több munkáltatóval (jelen esetben kettő munkáltatóval) létesült munkaviszonyban álló munkavállalók támogatására is igényelhető-e? Ha igen, mind a két munkáltatóra vonatkoztatva kell benyújtani a kérelmet?
A programban lehetőség van több munkáltatóval is munkaviszonyban álló munkavállalók támogatására. A rendelet szabályai szerint lehetőség van mindkét munkáltatóra vonatkoztatva is benyújtani a kérelmet, de lehetőség van egy munkáltató esetében is megtenni ezt. Az a lényeg, hogy minden támogatási kérelem külön ügyként kerüljön benyújtásra.
21. Az a cég aki már járulék kedvezményben részesül kérhet e bértámogatást is?
A járulékkedvezmény igénybevétele nem zárja ki a csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásban való részvételt.
Törökné Rácz Erzsébet adószakértő
