Az ENSZ élelmezésügyi ügynöksége azt közölte, hogy az élelmiszerek világpiaci árai rekordmagasságot döntöttek februárban a növényi olajok és a tejtermékek árának megugrása miatt, és 24,1%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest.
Az Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) élelmiszerár-indexe, amely a világ legnagyobb forgalmú élelmiszertermékeinek árát követi nyomon, a múlt hónapban 140,7 pontot ért el, szemben a januári lefelé módosított 135,4 ponttal. Ez a szám korábban 135,7 volt.
A magasabb élelmiszerárak hozzájárultak az infláció szélesebb körű megugrásához, ahogy a gazdaságok kilábalnak a koronavírus-válságból, a FAO pedig arra figyelmeztetett, hogy a magasabb költségek veszélyeztetik az alacsonyabb jövedelmű lakosságot az importra szoruló országokban. Upali Galketi Aratchilage, a FAO közgazdásza szerint a termésviszonyokkal és az exportelérhetőségekkel kapcsolatos aggodalmak csak részleges magyarázatot adtak a globális élelmiszerárak növekedésére.”Az élelmiszerárak inflációjához sokkal nagyobb lökést adnak a külső élelmiszertermelési hatások, különösen az energia-, a műtrágya- és a takarmányágazat” – mondta. “Mindezek a tényezők általában csökkentik az élelmiszer-termelők haszonkulcsát, elriasztják őket a beruházásoktól és a termelés bővítésétől.”
A februári jelentés adatait többnyire az ukrajnai orosz invázió előtt állították össze. A Fekete-tenger térségében uralkodó feszültségek miatti aggodalmak már az erőszak kirobbanása előtt is nehezítették a mezőgazdasági piacokat, de elemzők arra figyelmeztetnek, hogy egy elhúzódó konfliktus komoly hatással lehet a gabonaexportra.
A FAO szerint a növényi olajok indexe 8,5%-kal emelkedett februárban havi összevetésben, ezzel újabb rekordmagasságot ért el, amit a pálma-, szója- és napraforgóolaj árának emelkedése hajtott. Ukrajna és Oroszország adja a napraforgóolaj globális exportjának mintegy 80%-át.
A gabonaárindex 3,0%-kal emelkedett a hónaphoz képest, a kukorica ára 5,1%-kal, a búza ára pedig 2,1%-kal nőtt, ami nagyrészt a fekete-tengeri kikötőkből származó globális ellátási áramlásokkal kapcsolatos bizonytalanságot tükrözi.
A FAO tejárindexe 6,4%-kal emelkedett, ez a hatodik egymást követő havi emelkedés a szűkös globális kínálattal, míg a húsárak 1,1%-kal emelkedtek februárban.
Ezzel szemben a cukor volt az egyedüli mutató, amely csökkenést könyvelhetett el, 1,9%-kal csökkent az előző hónaphoz képest, részben a fő exportőrök India és Thaiföld kedvező termelési kilátásai miatt.
A FAO emellett 2022-re kiadta első előrejelzését a gabonatermelésre vonatkozóan: a globális búzatermelés 790 millió tonnára emelkedhet a 2021-es 775,4 millióról, részben a Kanadában, az Egyesült Államokban és Ázsiában tapasztalható magas hozamok és kiterjedt vetés reményeinek köszönhetően. Az ENSZ-ügynökség ugyanakkor figyelmeztetett, hogy előrejelzései nem veszik figyelembe az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus lehetséges hatásait.
A FAO szerint Argentínában és Brazíliában 2022-ben az előrejelzések szerint jóval átlag feletti lesz a kukoricatermelés, különösen Brazíliában, ahol a kukoricatermés rekordmagasságú, 112 millió tonnát ért el.
A világ gabonafelhasználása 2021/2022-ben az előrejelzések szerint 1,5%-kal emelkedik a 2020/21-es szint fölé, és eléri a 2,802 milliárd tonnát. A FAO előrejelzése szerint a világ gabonakészletei a szezon végére 2022-ben 836 millió tonnát tehetnek majd ki.
Forrás: agroforum.hu
