Fotó: NAK
Fotó: NAK
Egyszerű kiszámolni, hogy minél nagyobb egy üzem, annál érzékenyebb a költségekre. Ha mondjuk húszezer állat esetén egyedenként csak havi 50 forintot takarít meg a gazda valamely költségen, akkor éves szinten 12 millió forint marad a zsebében, ami komoly összeg, míg ugyanez a megtakarítás ezer állat esetén ez mindössze hatszázezer forint, vagyis szinte jelentéktelen összeg.
Nem véletlen tehát a TechLab támogatói, együttműködő partnerei között ott találjuk a magyar agrárium legnagyobb szereplőit.
A program legutóbbi rendezvényén, ahol három új magyar állattenyésztést segítő megoldás mutatkozott be Nagy Tibor, a Bonafarm Mezőgazdaság sertéságazati igazgatója mutatta be, hogyan is működik nálunk az SAP: melyek azok a platformok, amelyeken adatokat rögzítenek, majd ezekből az adatkból miféle kimutatásokat készítenek, hogyan használják az egyes adattáblákat a takarmány- vagy épp a gyógyszerfelhasználás ellenőrzésére ugyanúgy használják, mint az integrációs partnereik teljesítményének értékelésére.
Nagy Tibor
Fotó: NAK
Ahogy az előadásából kiderült, az SAP-elemzések ugyanúgy felhasználhatók az ágazati stratégia kialakításához, mint a telepi szintű transzparens működés kialakításához és még versenyszellemet is generál a cégen belül.
Ha egyelőre a cég – vélhetően – nem is gondolkodik az SAP-rendszer lecserélésében, az adatgyűjtés területén mindenképp nyitott az újdonságokra. Épp ezért fut náluk a PigBrother egy pilot projektje.
A 2017-ben alakult startup a sertéshízlalás egy komoly problémájára keresett megoldást: a súlymérésre – mondta el az AgTech Meetup rendezvényen Vass János, a PigBrother kereskedelmi igazgatója.
illetve az állat súlyának folyamatos mérésével olyan adatsorokat kaphat a gazdálkodó, amiből a takarmányhasznosításról, az esetleges máshogy nem látszó betegségekről is következtetések vonhatók le.
Fotó: NAK
A folyamatos súlymérés egy sertéstelepen több gondot is felvet: ha régi a telep, ott megoldani egy mérőrendszer telepítését nagyon költségigényes. A hagyományos mérlegekkel a súlymérés idő- és munkaerőigényes – nagy állományok esetében szinte megoldhatatlan és az állatoknak mindenképpen stresszhelyzetet jelent: szokatlan a helyzet, a mérlegelés helyszínére oda kell hajtani az állatot, a fizikai mérlegelés nem könnyű és mindezek hatására csökkenhet a hízók étvágya.
A PigBrother megalkotói viszont kitalálták, hogy a sertések fényképei alapján ki lehet számolni az állatok súlyát.
Épp ezért az etetők fölé rögzített kamerán keresztül figyelik a sertéseket, és az innováció lényege, hogy folyamatos súlyadatokat tudnak róluk adni. Az így összegyűjtött adatok felhasználhatók egyebek mellett betegségek előrejelzésére (a fogyásból lehet rá következtetni), a precíziós adatsorokból különféle következtetéseket vonhat le a gazdálkodó (például a hőmérséklet és a súlygyarapodás összefüggései) és az adatsorok természetesen segítséget nyújtanak a takarmányozás és gyógyszerezés területén is.
Fotó: NAK
Ahogy azt Vass János hangsúlyozta, a idén koronavírus-járvány idején például hasznos, hogy a rendszer használatával kevesebb emberre van szükség és a szaktudás hiánya, illetve az emberi mulasztás nem áll az adatgyűjtés útjába.
A rendszer korlátaiként a fejlesztők kiemelték, hogy túl alacsony belmagasságú istállókban nem elég nagy a kamerák látószöge, így nem látják be megfelelően a teret, a istállóbéli gázok károsítják a hardvereket, a nagysúlyú sertések kevesebbet esznek és többet hevernek.
Természetesen mindezek kiküszöbölésén és a jelenlegi 97,7%-os pontosság javításán dolgoznak, mint ahogy azon is, hogy a mesterséges intelligenciának „megtanítsák” a jelenlegi dán sertések mellett más fajták testfelépítését, hogy azok súlymérésre is alkalmassá tegyék a PigBrothert.
A következő döntéstámogató rendszert Kövesdi József, az Okosfarm ügyvezető-tulajdonosa mutatta be. Cégük először biztonságtechnikai berendezéseket, kamerarendszereket telepített állattenyésztő telepekre, majd ebből léptek tovább a döntéstámogató rendszer kialakítása felé.
Kövesdi József
Fotó: NAK
Azt vallják, hogy a termékelőállításhoz, jelesül egy sertés meghízlalásához megfelelő információkkal kell rendelkezni a dolgozókról, a gépekről, az állatokról és a menedzsment által meghozott intézkedésekről is, és mindezeket szinkronba is kell hozni.
Ehhez pedig 24 órában szükség van állatjóléti információkra, dolgozói kontrollra, gépfelügyeletre amely adatok a vezetők számára adnak információt a termelési folyamatról.
Mindennek alapja az adatgyűjtés. Épp ezért fejlesztett ki az Okosfarm egy olyan multiszenzort, amely állattartó épületekben tapasztalható körülmények között megbízhatóan képes számos paramétert mérni, a gépfelügyelet területén megoldották az Okos trágyakezelést, mindehhez integrálták a dolgozói kontrollt. Az Okosfarm szoftver pedig az összegyűjtött adatok és azok folyamatos feldolgozása alapján, ha szükséges, automatikusan riasztást küld a felhasználóknak és így a károk megelőzhetők vagy minimalizálni lehet azokat.
Fotó: NAK
Moldován András, az Animalsoft Kft., ügyvezető-tulajdonosa a Livestocker platform kifejlesztéséről elmondta, hogy az állattenyésztés hatékonyságát az utóbbi évtizedben genetikai oldalon mintegy 15%-kal növelték, azonban továbbra is nagy a nyomás a termelőkön: alacsonyak a piaci árak, miközben a termelési költség nem csökkenthető egy bizonyos szint alá, a piac a jobb állategészségügyi paramétereket és a jobb állatjólétet díjazza, fogyasztói elvárás az antibiotikumok használatának minimalizálása. Emellett a húspiacon az év különböző időszakaiban változó mennyiségeket lehet értékesíteni (létezik úgynevezett barbeque idény), de ez nem igazodik az állatok életciklusához, és a vásárlók egyre jobban igénylik minden termékről az azonnali és részletes információkat.
Moldován András
Fotó: NAK
Ezen akartak segíteni a Livestocker fejlesztői: olyan platformot fejlesztettek ki, amely az állattartó telepeken bármilyen rendszerrel gyűjtött adatokat képes feldolgozni, rendszerbe állítani, azokból szakmai és üzleti analitikát készíteni. A digitális farm management feladatokat képes kezelni, képes a változásokat menedzselni, monitorozni és kontrolling feladatokat ellátni.
Miután a profitmaximalizálás a cél, így a platform optimalizálja és ellenőrzi a takarmány- és gyógyszerfelhasználást, integrált a nyilvántartások vezetése, amely adatkapcsolatban áll egyebek mellett a könyveléssel. Mindezek felhasználásával megkönnyíti a tervezést, a minőségbiztosítást és könnyen, egy gombnyomással teljesíthetők a jogszabályi követelményeknek megfelelő jelentések is.
Mindez a gyakorlatban a következőt jelenti: a tenyésztés és hízlalás napi eseményeit, mondjuk az elhullást a telepi dolgozók rögzítik vagy egy okostelefonon vagy egy cetlin, amit valaki utána begépel a számítógépbe, a különféle szenzorok adatait egy külső tárhelyről beimportálja a rendszer, csakúgy, mint a különféle mentéseket, riportokat (WEDA, vágóhíd).
Ezeket az adatokat aztán a platformon belüli különféle szoftverek használják, és létrehozzák az automatikus nevelési naplót termelési mutatókkal, állat, gyógyszer és takarmánynyilvántartással, összefüggésvizsgálatokkal, figyelmeztetésekkel. Az elemzések alapján pedig a gazdálkodó megalapozott termelési döntéseket hozhat.
Látható, hogy ez a rendszer komplexitásában már nagyon is hasonló az SAP-hoz. Vagyis kisebb gazdaságok számára megfizethetetlen lenne, hacsak a számukra a cég nem kínálna havidíjas, megfizethető konstrukciót is.
Fotó: NAK
Az egyes bemutatkozásokat követő beszélgetésben a résztvevők egyetértettek abban, hogy a fogyatkozó munkaerő kiváltásra alkalmas precíziós megoldásoknak egyre nagyobb jelentőségük lesz a hazai állattenyésztésben is.
Ebben az új típusú állattenyésztésben pedig egyre inkább olyan emberekre lesz szükség, akik tudják és hajlandók használni a számítástechnikát. Erre a jelenleg zajló generációváltással együtt esély is van, így létrejöhetnek a magasan automatizált kevés emberrel is jól működő agrárüzemek.
Mint az látható, a piacon sorra tűnnek fel az olyan innovációk, amelyek a kisebb gazdaságoknak is kínálnak telepirányító, döntéstámogató rendszereket.
Azok mértékéről, a beruházási igényekről pedig minden startuppal konzultálhat a termelő.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
