Mezőgazdasági hírek

Célegyenesben a Családi gazdaságokról szóló törvény 2. rész

2020. október 28., szerda

Ez a tájékoztatás szintén az előterjesztett törvényjavaslatra épül, tehát egy TERVEZET!!

Az adózási fejezetek a teljesség igénye nélkül nem a teljes előterjesztést ölelik fel a terjedelem miatt, de a lényegi elemeket tartalmazzák.

1.Őstermelők adózásáról

Támogatások elszámolása
Jelentős változás a 2021. évtől,  hogy nem kell bevételként figyelembe venni a mezőgazdasági őstermelő által e tevékenységével összefüggésben kapott támogatás összegét (pl.a normatív támogatást és  a költségek fedezetére  vagy fejlesztési célból kapott  támogatást sem)
Emelkedik az  adómentes bevételi értékhatár
A mezőgazdasági őstermelőnek az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét.  Ez most a 600 000 Ft-os határ, ami 2021-től  966 000 Ft lesz a mostani minimálbérrel számolva.

A főszabály szerint 2021-től mindenki átalányadózó, ha az éves árbevétel  az éves minimálbér 10 szeresét nem haladja meg. (kb. 20 millió Ft).

Az átalányadózás nem tesz különbséget a növénytermesztés, az állattenyésztés és a kiegészítő tevékenység között,  hanem  egységesen 90 %-os költséghányadot  alkalmaz. Ez azt jelenti, hogy 10%-os vélelmezett jövedelem alapján kerül az adófizetés meghatározásra.

2.Őstermelők családi gazdaságának adózása

Családi őstermelői tevékenység esetén az őstermelők családi gazdasága tagjai:
–  az Áfa  tekintetében továbbra is ugyanazon adózási módot alkalmazhatnak,
– a családi őstermelői tevékenység időszakában egymással munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhatnak.

ÚJ!  A nyereségét és veszteségét nem kötelező egyenlő arányban felosztani, de erről rendelkezni kell a szerződésben.

Amennyiben a tagok az alapító szerződés alapján nem egyenlő arányban részesednek a nyereségből és viselik a veszteséget,

akkor a családi őstermelői tevékenységet folytató őstermelőnek e tevékenységéből származó bevételét és – tételes költségelszámolás esetén – azzal kapcsolatos költségét az őstermelők családi gazdaságát alapító szerződésben meghatározott módon kell megállapítania azzal, hogy

DE!!  a bevételek és a költségek igazolására bármelyikük nevére kiállított bizonylat egyenértékű.

Itt az átalányadózás abban az esetben alkalmazható, ha a családi őstermelői tevékenység keretében folytatott őstermelői tevékenység bevétele az adóévben nem haladja meg a tagok – a képviselővel együtt – adóév utolsó napja szerinti létszáma és az éves minimálbér tízszerese szorzatának összegét, de legfeljebb az éves minimálbér negyvenszeresét.

Ez a jelenlegi minimálbérrel (161 000 Ft/hó) számolva  77  millió forint körüli bevételt jelenthet  a támogatások nélkül.  Ezért kb. 4 főre érdemes egy őstermelők családi gazdaságot létrehozni átalányadózás választása esetén.

A 2020. december 31-én  a családi gazdaság nyilvántartott  tagjai között szereplő kiskorú a változást követően is megmarad őstermelőként  és lehet rá osztani bevételt és költséget is, viszi magával a veszteséget. 2021. január 1-től azonban már  csak a 16. életévét betöltött hozzátartozó kerülhet be  az őstermelők családi gazdaságába.

NEM TUDJA MÉG, HOGY MILYEN ADÓZÁSI FORMÁT VÁLASSZON JANUÁRTÓL? KÉRDEZZE MEG ADÓSZAKÉRTŐNKET!

3.Családi mezőgazdasági társaság adózásáról

A családi mezőgazdasági társasági jogállás nem érinti e szervezetek adózását. Továbbra is alanyai a társasági adónak vagy – választásuk szerint – a kisadózó vállalkozások tételes adójára vagy a kisvállalati adóra vonatkozó előírások szerint fizetnek adót.

Alkalmazniuk kell az általános forgalmi adóról, a helyi adóról és más adózásról, társadalombiztosításról rendelkező törvény előírásait is.

A földhasználat valamely érvényes jogcímen olyan családi mezőgazdasági társaság javára is átengedhető, amelyben a földtulajdonos tag.
A használatba adás érvényes jogcímei: haszonbérlet, szívességi földhasználat, továbbá a rekreációs célú földhasználat, valamint erdőnek minősülő föld esetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló  törvénnyel  és az átmeneti szabályokról szóló  törvényben meghatározott jogcímek: haszonbérleti szerződés, erdőgazdálkodási integrációs szerződés vagy erdőkezelési szerződés – új előírásként – szívességi földhasználati szerződés.
A földelővásárlásra jogosultak, illetve az elő-haszonbérletre jogosultak sorendjében az első helyen a családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja helyébe a családi mezőgazdasági társaság tagja vagy őstermelők családi gazdaságának tagja lép.

A családi mezőgazdasági társaság tagjainak  juttatott, a törvényben nevesített ( termőföld használatának átengedése címén, földvásárlásra adott összegek stb) összegek után nem keletkezik adófizetési kötelezettség. De ez a társaság gazdálkodásában összesen nem haladhatja meg az 50 millió Ft-ot, illetve a társaság pénzügyi működését nem  lehetetleníti el.

A fentiekben leírtak csak is a törvényjavaslatról adnak tájékoztatást!

Nagyon fontos hangsúlyozni azt, hogy ez egy TERVEZET,   ami egy parlamenti általános és részletekbe menő vita után kerülhet elfogadásra kb. novemberben.

 2020.október 26.

Törökné Rácz Erzsébet adószakértő

 

NEM TUDJA MÉG, HOGY MILYEN ADÓZÁSI FORMÁT VÁLASSZON JANUÁRTÓL? KÉRDEZZE MEG ADÓSZAKÉRTŐNKET!