Mezőgazdasági hírek

Bizonyított a jégkármérséklő-rendszer

2019. március 14., csütörtök

Tavaly a rendkívüli időjárás ellenére az összes mezőgazdaságikár-bejelentésen belül éves szinten harmadára csökkent a jégkár aránya a jégkármérséklő-rendszer üzembe állításával.

 

Jelenleg Magyarországon 986 darab (222 automata és 764 manuális) talajgenerátorból álló hálózat működik, miután 2018. május elsejével a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elindította a jégkármérséklő-rendszert.

A hálózat egy rendkívülinek tekinthető évben kezdte meg működését, hiszen a májustól szeptemberig tartó időszakban több zivataros nap volt, mint az elmúlt években.

Tavaly nyáron a megszokottal ellentétben a csapadék döntő többsége helyi kialakulású zivatarokhoz kapcsolódott. Magyarországra általában a csapadék-utánpótlás a határon túlról érkezik, és az esetek többségében átvonul az országon. Az elmúlt nyári időszakban nem ez volt jellemző, hiszen június végétől egészen augusztus közepéig a határon túlról nem érkezett számottevő csapadék-utánpótlás. Ezáltal a zivatarok, az országhatárainkon belül alakultak ki. a magas hőmérséklet hatására a talajból a nedvesség a légkörbe került, ami később csapadék formájában kilométerekkel távolabb hullott a talajra.

Ennek a jelenségnek köszönhető, hogy Magyarország nagy részén egyszerre fordultak elő zivatarok és aszály is 2018-ban. Az ország jelentős részén hullott számottevő csapadék, viszont egyes területek szinte teljesen kimaradtak.

Összességében elmondható és kiemelendő, hogy a köztestület nem „jégmentesítő”, hanem jégkármérséklő-rendszert üzemeltet, amelynek működtetésével csökkenthető az átlagos végső jégszem mérete.

A fokozott védekezés ellenére az ország néhány pontján természetesen hullott jégeső, hiszen nincs olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető lenne ez az idő-járási jelenség.

A témával kapcsolatban nyilatkozott a Kelet-Magyarország napilapnak dr. Apáti Ferenc csengeri almásgazda, a Debreceni Egyetem docense.

– Az ezüst-jodidos, talajgenerátoros rendszer nincs negatív hatással a csapadék mennyiségére. Sőt, fizikájából eredően inkább a csapadék mennyiségét kellene növelnie. Ugyanis csapadék létrejöttéhez – többek között – két alapvető dolog kell a légkörben: elegendő vízpára megléte és elegendő kondenzációs mag jelenléte.

Ha a légkörben nincs elég vízpára, vagy nincs elegendő kondenzációs mag, akkor nem lesz eső, mivel mindkettő együttes elégséges jelenléte szükséges az esőképződéshez.

Kondenzációs mag lehet minden, amire a víz kicsapódhat a légkörben, mint apró porszem, kristályok, s a többi. Az ezüst-jodid pont olyan kristályszerkezetű anyag, amire a vízcseppek kicsapódhatnak, vagyis ha netán azért nem lenne eső, mert nincs elegendő kondenzációs mag a légkörben, akkor ez pont a kondenzációs magvakat pótolja. Pont ezt a tulajdonságát lehet használni jégképződés mérséklésére, mert a zivatarfelhővel több kisebb jégszemet gyártatunk le a kevesebb nagyobb jégszem helyett, mivel az adott vízpáramennyiség nagyobb mennyiségű kondenzációs magon fog kicsapódni. Így összességében alaptalan a félelem, hogy emiatt a rendszer miatt volt tavaly aszály. És még egy adalék: egész Európában nagyon nagy aszály volt tavaly, sőt, mi még elég jól megúsztuk, mert június első felében számottevő csapadékokat kaptunk. Európa sok más részén nagyobb szárazság volt, mint nálunk – mondta.

 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Share