A mezőgazdasági gazdálkodók rengeteg időt és pénzt fordítanak a gyomok és más kártevők elleni védekezésre. Munkájuk során a legpusztítóbb kártevők kordában tartásához gyakran kell kémiai talajfertőtlenítőket használniuk. Ezek a szerek széles körű biocidek, ami azt jelenti, hogy a kártevők mellett a hasznos mikroorganizmusokat is pusztítják. Másfelől, állandó problémát jelent, hogy mit is lehet kezdeni a növénytermesztés során képződő alacsony értékű melléktermékekkel, például a gyümölcsök, zöldségek és csonthéjasok feldolgozása során keletkezett héjakkal és magokkal.
Sok háztáji kertész ismeri a talajszolarizáció hatékonyságát. A nedves talajra terített átlátszó műanyag-fóliával befogható a napsugárzás, és a talaj ily módon történő felfűtése elég a gyomok és a talajban élő más kártevők elpusztítására.
Ez az eljárás hatékony, de legalább 4–6 hetet vesz igénybe, ami gyakran túl hosszú idő ahhoz, hogy a termőtalaj ugaron maradjon.
A bioszolarizáció felgyorsíthatja és javíthatja a folyamatot. Különféle szerves anyagok, például szőlő- vagy paradicsomhéj, ezen kívül a diófélék héjának hozzáadása a talajhoz a fóliatakarás előtt, elősegíti a hasznos baktériumok szaporodását. A hasznos mikroorganizmusok szembeszállnak a kártevőkkel és ideiglenesen savasabbá és a gyomok, illetve más kártevők számára kevésbé kedvezővé alakítják a talajt. A talaj felfűtése és a mikrobiális aktivitás együttesen napokra csökkenthetik a kezelési időt.
