Mezőgazdasági hírek

Az utolsó órában vagyunk – A jelenlegi KAP-pal kipusztítjuk a faunát

2020. február 14., péntek
Nyílt levélben szólítják fel az Európai Unió vezetőit a Közös Agrárpolitika teljes átalakítására a kontinens vezetői kutatói. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is erre hívja fel a figyelmet közleményében, hogy az intenzív, iparszerű mezőgazdálkodás eredményeként jelentősen csökken a biodiverzitás egész Európában.

 

Az aláírók szerint a Közös Agrárpolitikát (KAP) minél hamarabb módosítani kell úgy, hogy az lefékezze a természeti sokféleség csökkenését és a klímaváltozást. Jelenleg a KAP-nak az adófizetők közel 60 milliárd euró forrást biztosítanak, ezzel is „támogatva” a nagyüzemi mezőgazdálkodást. Ennek következményeként a biodiverzitás beszűkülésén túl az élőhelyek és a környezeti erőforrások csökkenése, a levegőszennyezés, illetve a talaj intenzív használata hatványozottan érződik és látható napjainkban. (Ezt a témát már korábban is érintettük.)

Harmincöt évet megvizsgálva (1980-2015), a madárfajok állományai 55 százalékkal csökkentek, de a különféle rovarfajok nagysága is drasztikus, több mint 75 százalékos visszaesést láttat.Ha csak példának vesszük a Magyarországon őshonos fogolyállományt (az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai alapján), láthatjuk, hogy a ’60-as években az egyedszám megközelítette az 1 milliót, napjainkban ez a szám 11 000 példányra tehető. Ha grafikonon ábrázolnánk az állomány igen dinamikusnak nevezhető csökkenését, jól kivehető lenne, hogy a hazánkban elterjedt intenzív, nagytáblás mezőgazdálkodás, rovarirtószer-használat, szinte a kipusztulás szélére sodorta őshonos madarunkat. Hozzátenném, más apróvadfajok esetében is erősen észlelhető ez a tendencia: a mezei nyúl és a fácán állománya is hasonlóan megsínyli a jelenlegi élőhely-átalakulásokat, még ha nem is annyira, mint a fogoly. De a hüllők és kétéltűek is hasonló sorsra jutottak.

A homogén táblákon és az „elsivatagosodott” területeken búvóhelyet sem találnak ezek az állatok.

Az Országos Vadászkamara kezdeményezésére, immáron harmadik alkalommal lehet a gazdálkodóknak pályázatot benyújtani a Vadgazdálkodási Alapra, amely támogatások útján egyebek mellett lehetővé teszi, hogy visszatérjenek a táblaszegélyek, pillangósok és bozótosok, a mozaikszerű élőhely visszaállítása érdekében. Ezzel a gazdák csak részint élnek, a KAP-források „kecsegtetőbbnek” tűnnek a látottak alapján. Pedig valamit lépni kell a biodiverzitás megőrzése érdekében, és gyorsléptékű változásokra van szükség, ha egyáltalán már nem késő.

Share