Mezőgazdasági hírek

Az öntözéses gazdálkodásról és a halászat jövőjéről értekeztek

2019. december 2., hétfő

Az Országgyűlés Irodaházában a Mezőgazdasági bizottság ülést tartott november 12-én, melynek napirendi pontjában az öntözéses gazdálkodásról szóló törvénymódosítási javaslat állt. Az ülés másik napirendi pontjában a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnöke, Németh István beszélt a közös halászati politikáról, illetve az édesvízi halgazdaságra vonatkozó lehetőségekről.

Több képviselő is benyújtott törvénymódosító indítványt a Mezőgazdasági bizottság elé. Az ülésen a tárca képviseletében Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár jelent meg, amely során az öntözéses gazdálkodásról szóló T/7845. számú törvényjavaslat módosító javaslatait vitatta meg a bizottsággal. A szavazások és a vita során az egyes definíciók módosítása mellett kiemelendő a 15. számú módosító javaslat, melyet Magyar Zoltán és Nunkovics Tibor képviselők közösen nyújtottak be.

Az indítvány azt javasolja, hogy a környezeti körzeti terv kiadása – amely az öntözési beruházásra vonatkozó környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi előírásokat tartalmazza – a jelenlegi 15 év helyett, 10 évig legyen hatályos.

Az államtitkár a módosítási javaslatra reagálva kifejtette, hogy a környezeti körzeti terv 15 éves hatályban álló időintervalluma flexibilis, ugyanis a környezeti vagy természeti feltételek bármely változása esetén az új terv elkészítése lényegében kötelezettsége a Nemzeti Földügyi Központnak (NKF).Font Sándor elnök erre reflektálva a vízjogi üzemeltetési engedély 20 évre szóló időciklusát hozta fel, ugyanis ha bármely környezeti vagy technikai feltétel megváltozik ezen időszak alatt, akkor az engedéllyel rendelkezőnek amúgy is kötelessége frissítenie az újra engedélyeztetést – tehát automatizmus áll elő –, akkor vagy a vízjogi üzemeltetési engedély 20 évéhez, vagy a képviselők által a módosító javaslatban megfogalmazott 10 évhez kellene meghatározni a környezeti körzeti terv hatályosságát.

Az ülés másik napirendi pontjában a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnöke, Németh István beszélt a közös halászati politikáról, illetve az édesvízi halgazdaságra vonatkozó lehetőségekről.

Kiemelte az ágazat gyengeségeit, mely során például az ágazaton belüli alacsony innovációs készség mellett a kevés minőségi munkaerőt is megemlítette, amely a mezőgazdaságon belül több ágazatra is elmondható.

Az ágazat lehetőségeinek vonatkozásában kitért a 2021-es területalapú támogatásra, valamint a horgász célú haltermelés erősítésére is. A beszámoló után az ülés kifejtette álláspontját, mely szerint – bár Lengyelország több halgazdasági statisztikai kimutatásban is megelőzte hazánkat – kereslet továbbra van – annak tükrében is, hogy a 6kg/év/fő hazai halfogyasztás csupán töredéke az uniós átlagnak –, azonban az ágazat nem tudja teljes egészében leigényelni az uniós forrásokat. Emiatt hangsúlyossá válik az önerőből való finanszírozás, viszont az ágazat profittermő képessége alacsony, csupán 4 százalékos. A bizottság tagjai pályázati felhívásokat, illetve a különböző hitelezési lehetőségeket ismertette a szakmaközi szervezettel, mint támogatási forrásszerzés lehetősége. Végezetül a szervezetet felkérte, hogy az Agrárminisztériummal továbbra is maradjon fenn az együttműködés, hogy a halgazdálkodási ágazaton belüli további javaslatokat a későbbiekben elő tudják terjeszteni.

Share