Mezőgazdasági hírek

Az EU nem biztos, hogy engedélyezi az étkezésre szánt rovarok felhasználását

2019. november 12., kedd

Komoly szándék mutatkozik Euró­pában arra, hogy élelmiszerként forgalomba kerüljenek az étkezési célra alkalmas rovarok és az ezekből készült termékek. Bizonyos tagállamokban ez már most is lehetséges, ám csak 2020-ig, ezért ezek az országok várhatóan komoly nyomás alá helyezik Brüsszelt az uniós engedélyezés érdekében. Az érdekeltek eddig a szöcske, a tücsök és a lisztkukac étkezési célú felhasználásának engedélyezését kérték.

Számos élelmiszer-biztonsági kérdést felvet az étkezési célú rovarok európai engedélyezése. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) várhatóan a következő években megalkotja azokat az iránymutatásokat, amelyekkel a rovartenyésztés és -feldolgozás biztonságos lesz, ezt követően az Európai Bizottságnak kell döntenie arról, nyilvántartásba veszi-e ezeket az új élelmiszereket – írja a Magyar Nemzet.

Az étkezési célú rovarokat jelenleg nem lehet kereskedelmi forgalomba hozni, ehhez hosszas engedélyezési eljárásra van szükség, hogy új élelmiszerként bekerüljenek az ­uniós nyilvántartásba. Eddig a szöcske, a tücsök és a lisztkukac étkezési célú felhasználásának engedélyezését kérték a piaci szereplők, döntés egyelőre nem született.

Az Agrárminisztérium megkeresésünkre azt közölte, hogy az uniós szintű döntés mellett nemzeti hatáskörben is szabályozható az étkezési célú rovarok forgalmazása. Kiemelték: ha rovaralapú élelmiszereket engedélyeznek az Európai Unióban, akkor a legszigorúbb szabályozásokat és előírásokat lesz célszerű alapul venni, mivel ezen a területen rendkívül kevés az ismeret és a tapasztalat.

Aggályos például a rovaralapú élelmiszerek potenciális allergén, keresztallergén hatása. A veszélyekről szólva a tárca azt emelte ki, hogy alapvetően bármelyik élelmiszer-biztonsági veszély növelheti a rovarevés kockázatait. Ezek a tapasztalatok szerint lehetnek biológiai veszélyek, egyebek mellett kórokozó baktériumok, vírusok, paraziták, gombák, prionok.

Előfordulhatnak kémiai kockázatok, nehézfémek, toxinok, állatgyógyászati szerek, hormonok, növényvédőszer-maradékok vagy a csomagolóanyagból kioldódó anyagok. A rovaroknál a fizikai veszélyt is figyelembe kell venni.

A veszélyforrások és a kockázat mértéke nagymértékben függ a rovartenyésztés körülményeitől, elsősorban a rovarok tartásának módjától, a takarmányozásukra használt anyagtól, a betakarított rovarok életszakaszától, de magától a rovarfajtól és a további feldolgozás módjától is.

A tárca hangsúlyozta: bár a rovarok étkezési felhasználása nem új keletű ötlet, a tenyésztésük a hagyományos állattenyésztési gyakorlattól eltérő, az állati eredetű élelmiszerek előállításánál alkalmazott élelmiszer-biztonsági, minőségbiztosítási gyakorlatot igényel.

Felelős gyakorlatot feltételezve a megfelelő körülmények között előállított, feldolgozatlan rovarélelmiszerek élelmiszer-biztonsági szempontból, a biológiai és kémiai szennyeződések szempontjából a feldolgozatlan állati húsokhoz hasonló fehérjeforrást jelenthetnek.

A lehetséges mikrobiológiai veszélyek miatt azonban csak megfelelően hőkezelt rovar, rovarkészítmény fogyasztása javasolható. Egyes rovartermékeknél speciális kémiai kockázatot jelenthet a túlzott kitinbevitel. Az uniós engedélyeztetési folyamatban az ezekből a veszélyekből fakadó kockázatokat esetről esetre értékelik.

Korábban beszámoltunk róla: óriási szándék és üzleti érdek mutatkozik az alternatív húsfélék világpiaci térnyerésére. A gyorsan fejlődő technológia adta innováció alapjaiban rendezheti át a világpiacot. Míg a hagyományos állattartás célkeresztbe került, addig a húselőállítás alternatíváiba elképesztő mennyiségű pénzt öntenek a befektetők. A nemzetközi kiskereskedelmi láncok is ugrásra készek.

A korábbi uniós szabályozásnak köszönhetően Anglia, Belgium, Hollandia, Dánia, Finnország tagállami hatáskörben engedélyezte az étkezési célú rovarfelhasználást, ám csak 2020-ig. Ezt követően csak akkor maradhatnak forgalomban, ha az uniós szinten zöld jelzést kapnak, ezért várhatóan egyre erősebb nyomás helyeződik az Európai Bizottságra.

Míg az álhúsok már egyre szélesebb körben elérhetők, a rovarok még nem. Az ENSZ szerint a jövő egyik fehérjeforrása a túlnépesedő világban a rovar lehet. Európában szinte egyáltalán nincs kereslet az ehető rovarokra, ám a nemzetközi szervezetek lobbitevékenysége átformálhatja a piacot.

A radikális állatvédők, a leginkább baloldali és zöldpártok szerint 50-70 százalékkal kellene kevesebb állati eredetű húst ennünk a klímakatasztrófa elkerüléséhez, és még szigorúbb állatjóléti intézkedésekre is szükség van. Ezek a globális kampányok pedig jól jönnek az alternatívhús-piaci szereplőknek.

Forrás: agrotrend.hu

Share