Mezőgazdasági hírek

Az elővásárlási jog gyakorlásának buktatói

2021. június 2., szerda

A Magyar Mezőgazdaság Kiadó új sorozatot indított a közelmúltban a mezőgazdaság aktuális kérdéseiről, a felvetett témák online és offline egyaránt követhetők. Legutóbbi adásunkban „agrárJOGos” kérdésekkel foglalkozunk, dr. Mikó András ügyvéd a földvásárlással, azon belül is az elővásárlási jog gyakorlásának buktatóival foglalkozik.

Mint a beszélgetésben elhangzik, ez a kérdés azért fontos, mert az elővásárlási jognyilatkozat megtételéhez nincs szükség ügyvédre, azaz nincs ügyvédkényszer. Az eljárás során azonban számos olyan hiba elkövethető, amelynek következtében az elfogadó nyilatkozat semmissé válhat. Míg ugyanis az nem biztonságiokmány-köteles, a teljes bizonyító erejű magánokirati forma kötelező.

A teljes bizonyító erejű magánokirat pedig akkor szabályos, ha azt a kiállító saját kezűleg írta és aláírta; ha két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el. Ugyanilyen fontos, hogy az okiratot mindkét tanú aláírja; a tanúk nevét, lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan is fel kell tüntetni; az aláíró aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíró vagy közjegyző hitelesíti. Természetesen ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által készített okirat is alkalmas erre a célra, ha azt szabályszerű ellenjegyzéssel látják el és biztonsági („zöld papír”) dokumentumra készül.

Mikó András arra is felhívta a figyelmet, hogy tavaly július 1-je óta a hirdetmények a kormányzati portálontalálhatók, kifüggesztésük az önkormányzati hirdetőtáblán nem kötelező, csak tájékoztató jellegű! Nincs olyan kötelezettség sem, hogy közvetlenül értesíteni kell például a tulajdonostársakat. Az adásvételi szerződést elektronikus formában ugyanerre a honlapra kell feltölteni, ez alapján adható le az elővásárlási elfogadó nyilatkozat. Ennek jogvesztő határideje van, a hirdetmény ugyanis csak 60 napig van fent a honlapon, csak ez idő alatt tehető meg az elfogadó nyilatkozat. Ugyanilyen fontos, hogyaz elfogadó jognyilatkozathoz csatolni kell az elővásárlási jogosultságot igazoló okiratokat is!

Ennek hiányában úgy kell tekinteni, mintha a jogosult nem gyakorolt volna elővásárlási jogot. Mikó András a beszélgetésben azt is elmondja, hogy mivel lehet igazolni az elővásárlási jogosultságot, különös tekintettel az állattartó telepekre és az ökológiai gazdálkodásra, az elővásárlási ranghely lehetséges igazolására pedig példákkal is szolgál.



Szakértőnk a beszélgetés másik részében a haszonbérleti szerződések megkötésére vonatkozó alapvető rendelkezésekről ad tájékoztatást. Mint elhangzik, ebben az esetben sincs jogi képviselői kényszer, mint például az adásvételi szerződések esetében, haszonbérleti szerződést sem kell kötelezően ügyvéd által ellenjegyzett dokumentumban benyújtani, és ez alapján kérni a földhasználati nyilvántartásba a földhasználat bejegyzését. A beszélgetésből kiderül, ki szerezhet földhasználati jogosultságot haszonbérlet útján, és hogy az milyen időtartamra köthető. Az ugyanis legalább 1 és legfeljebb 20 év, erdők esetében legfeljebb a termelési időszak, a vágásérettségi kor lejártát követő 10. év végéig tarthat.

Szakértőnk felsorolja a szerződések fontos tartalmi elemeit azokban az esetekben, amikor a szerződő fél természetes személy, illetve gazdálkodó szervezet. Mikó András egyebek mellett olyan részletekre is felhívja a figyelmet, hogyha a szerződő személy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tagja, akkor a kamarai tagsági azonosító szám feltüntetése is szükséges!

Hogy ne legyen megtámadható a szerződés, fontos tudni azt is, hogy abban szerepelnie kell speciális kötelezettségvállalásnak és egy nyilatkozatnak arról, hogy a földhasználónak nincs díjtartozása.

Különös szabályok vonatkoznak a haszonbérre is. Azt tudjuk, hogy a haszonbér pénzben vagy természetben jár, az azonban már kevésbé ismert információ, hogy természetben történő teljesítés esetén a mértéket, illetve a mennyiséget előre kell meghatározni, enélkül ugyanis a szerződés semmis! A beszélgetésből az is kiderül, hogyan és mikor módosítható a szerződés időtartama, illetve a haszonbér, és milyen jogorvoslati lehetőségei vannak annak, aki nem ért egyet a módosítással.

Megtudható az is, mikor nem áll fenn előhaszonbérleti jog, illetve mely esetekben nem szükséges a szerződés megkötéséhez a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu