Mezőhegyesen 2020 október másodikán kezdték el az állatokat beszoktatni az új termelőistállókba. 180 egyedet hoztak át aznap, november 15-ére pedig már az egész tejelő állomány hat hét alatt elfoglalta a helyét az új istállókban. Most 840 egyed található a két termelő istállóban.
Részletes fotógalériánkat ide kattintva találja.
Isaszegi Norbert, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. termelési igazgatója közölte: “A robotizált istálló előtt a régi helyükön a tömbistállókban 32 kilogrammos átlagtermelésük volt a termelő egyedeknek, most pedig 35 és fél kilogrammnál tartunk. Ez 9 százalék növekedést jelent ebben az időszakban. Mind idejében nem vártunk ilyen gyors és hatékony beszoktatási időszakot, sőt emelkedésében is magasabb annál, mint amire készültünk. Úgyhogy eddig abszolút pozitív meglepetésként és abszolút pozitívumként értékeljük a beruházásnak a működését.”
Jelenleg a két termelő istállóban 8 elkülönített istállónegyedben 8×110 tehén él. Mindegyik istállónegyedben egy-egy kétállásos robotbokszban folyik a fejés. Egy-egy állatot a számítógépes rendszer naponta 2-5x engedi be a fejőállásba. 5 istállónegyedben többször ellett állatok vannak, háromban pedig egyszer ellettek.Erre a fajta elkülönítésre a dominanciasorrend, a PMR-takarmány elosztása miatt, illetve azért van szükség, hogy minden állat „beférjen” a fejőrobotba, vagyis megfelelelő ideig tartózkodhasson benne ahhoz, hogy megfejhessék.
Isaszegi Norbert kifejtette: “A szakemberek, még a dán szakember is, aki több mint 20 éve foglalkozik szarvasmarhatelepek beszoktatásával robotos istállókba, azt gondolta, hogy minimum 6 és 9 hónap lesz az, amíg bekerül az összes állatunk ebbe a két új termelő istállóba és vélelmezhetően majd csak egy év múlva a beszoktatás időpontjához képest kezdenek el növekedni a termelési eredmények. Ezt három évre prognosztizálták.Az első év után 5%-ra, és utána évenként újabb tíz százalékkal érné el azt a nagyjából 25, de azért optimistábban a 30 százalék növekedést, ami elvárható egy ilyen komfortú istállótól, ilyen fejéstechnológiától. Úgyhogy minden kicsit hamarabb történt meg, de ez abszolút pozitívum.”
Fotó: Csatlós Norbert
Mind a gyors beszoktatás, mind az új istállóban hamar javuló fejési eredmények mögött a helyi szakemberek tudása áll. Egyrészt a ménesbirtok évek óta olyan szaporítóanyagot használ, amellyel a robotos fejésnek megfelelő tőgybimbóállású egyedek születnek.A telep vezetői és dolgozói pedig olyan „mentális” állapotban tartották a régi, az 1980-as években épült istállókban is az állományt, hogy a váltás egyáltalán nem okozott náluk stresszt.
A termelési igazgató hangsúlyozta: “Úgy gondolom, hogy a helyi szakemberek is felkészültek erre a beszoktatási időszakra, hiszen ez azért egy nagyon nagy és új feladat volt, tulajdonképpen helyi gyakorlat nélkül, hiszen nem sok telepet szoktattak még be robotizált istállóba Magyarországon. De nagyban segítette ezt a munkát mind a takarmányos cégnek, a Cargillnek a jelenléte, mind pedig a SAC szakembereinek a segítsége. És ez a hármas szakemberstáb igen jó eredménnyel végezte el ezt a tevékenységet. De itt még abszolút nincs vége, hiszenez egy folyamat, és az elkövetkező időben mindent meg kell tennünk, ami szakmailag ezt a telepet és a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság tejágazatát Magyarország TOP elitjébe repíti.
Ezen fogunk dolgozni.”
A repülőrajtot követően sem állnak meg azonban a mezőhegyesi szakemberek, céljuk, hogy mintagazdasághoz híven kiemelkedő eredményeket érjenek el mind a tejtermelés mennyiségi, mind a minőségi mutatóiban.
Fotó: Csatlós Norbert
Isaszegi Norbert, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. termelési igazgatója: “Még a telepi beruházások nem értek véget. A két új termelő istálló, amiben most állunk, elkészült, az új tömegtakarmány-tarolók egy része elkészült, de folyik a telepen további beruházás, ami a borjászatot, a szárazon állókat az új elletőt, egy új oktatótermet és szociális blokkot jelenti.Kicsit nehéz azért így egy folyamatban lévő beruházás közben egyben termelni is és dolgozni is.
Ezeket a beruházásokat kell minél zökkenőmentesebben használatba vegyük egyrészt, ugyanakkor ebben az épületben pedig olyan kihívások várnak ránk, mint például a szomatikussejt-szám további csökkentése. Jó úton haladunk, ez is tendenciózusan halad szépen lefelé, úgy, ahogy a tejtermelés, a megtermelt tej mennyisége növekvő, egyértelműen, dinamikusan növekvő ágon van. A munkaerő beosztását, minél jobb kihasználtságát szeretnénk elérni szintén a telepen, hiszen egy robotos istálló egyik előnye, az a szükséges humánerőnek a csökkentése, illetve kevesebb dolgozói létszámmal lehet a működtetését megoldani, ezen túl pedig további, nüansznak tűnő kérdések, mint az, hogy a frissen ellett egyedeket ne tegyük be mindjárt egy százas-száztízes csoportba. Az elkülönítőben gondozzuk még egy kicsi ideig, hogy ott a kiesésük, elhullásuk minimalizálható legyen.
Fotó: Csatlós Norbert
Esetleg a nyolc negyedben – annyival rendelkezünk itt a két termelő istállóban – csináljunk egy olyan negyedet, ahol az egy kicsi hátrányos helyzetű, kicsit problémásabb, vagyis azok az egyedek vannak, akikkel többet kell foglalkozni, tovább kell őket a robothoz szoktatni vagy a fejésüket a robot hosszabb ideig végzi el, ezekre jobban oda kell figyelni és nagyobb munkaerő szükséges hozzá. Ezek mind összességében jelentik azt, hogy folyamatosan tudunk lépésről lépésre előrébb haladni az itt folyó szakmai munkában.”
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
