A korábbi évekhez hasonló mértékben, 11 százalékkal drágult 2022-ben a termőföld hektáronkénti átlagára, és ezzel – az Agrotax Kft. éves földpiaci elemzése szerint – átlépte a 2 millió forintos újabb lélektani határt.
A termőföld hektáronkénti piaci átlagára 2022-ben 2,186 millió forintig emelkedett, ami 11 százalékos drágulás az előző évhez képest (1,969 M Ft/ha). A szántók átlagára 2,33 millió forintra nőtt, ami 11,1 százalékos emelkedést jelent. A szántók haszonbérleti díja tavaly átlagosan 86 564 forint volt. A termőföldek piaci forgalma az előző évhez képest 27 százalékkal csökkent, az értékesített földterületek átlagos mérete pedig mintegy 25 százalékkal lett kisebb.
Az Agrotax Kft. 2015 óta készíti el az éves országos termőföldpiaci körképét a kifüggesztett hirdetmények adatbázisa alapján. Az http://Agrotax® Iránytű 2023 elemzésébe adattisztítás után 14 742 értékesített föld (2021: 20 209 db) adatai kerültek be, összesen 22 943 (2021: 30 597ha) hektárnyi földterülettel. Az elemzés adatbázisába nem kerültek bele az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével megvalósult tranzakciók, illetve a bekebelezések száma, mivel azok – a szűk tulajdonosi körön kívül – piaci értelemben nem forgalomképesek, nem kötelező a közzétételük.
2022-ben a legmagasabb átlagár továbbra is Közép-Magyarországon (2,8 MFt/ha) volt, de 2 millió forint feletti átlagárak jellemezték az Alföldet, valamint a Közép-Dunántúlt is. A legalacsonyabb átlagár (1,683 MFt/ha) Észak-Magyarországon alakult ki. A tranzakciók többsége (68,2 százalék, 14 ezer ha) szántóterületre vonatkozott. A második legnagyobb forgalma – mind nagyságban, mind tranzakciószámban – az erdőnek volt, és ezt követte a gyep-rét-legelő, majd a gyümölcsösök és szőlők.
„Nem volt meglepő, hogy a termőföld átlagára tavaly átlépte a 2 millió forintos újabb lélektani határt, ugyanis a legkelendőbb művelési ág, a szántóföld hektáronkénti ára már 2021-ben átlépte ezt az értékhatárt. Ugyanakkor szembeötlő, hogy a piaci forgalom visszaesett, amire magyarázat lehet az egyre szűkülő kínálat, a növekvő, relatív magas földárak, de az is, hogy a földforgalom részben áthelyeződött az osztatlan közös tulajdonú földek megosztásának területére” – nyilatkozta Sáhó László, az Agrotax ügyvezetője.
Az átlagárak Nógrád kivételével az összes régióban és vármegyében emelkedtek. A legmagasabb átlagos növekedés ismét Közép-Magyarországon alakult ki (15,9%), de hasonló drágulás volt Észak-Magyarországon is (14,5 %). A legalacsonyabb növekedés (6,9 %) Nyugat-Dunántúlon volt.
A gyepterületek átlagosan 1,86 MFt/ha áron cseréltek gazdát, ami 9,45 százalékos növekedés az előző évi átlagértékhez képest. A legmagasabb áron a Közép-Dunántúli régióban (2,653 MFt/ha), míg átlagosan a legalacsonyabb áron a Dél-Dunántúlon (1,575 MFt/ha) lehetett gyepekhez jutni.
Az erdők átlagosan 1,235 MFt/ha áron keltek el, ami 10,6 százalékos emelkedés az előző évihez képest (1,116MFt/ha). A legmagasabb átlagár az Észak-Alföldet (1,389 MFt/ha), míg a legalacsonyabb Észak-Magyarországot jellemezte (1,097 MFt/ha), de tavaly már itt is 1 millió forint felett lehetett területet venni.
A gyümölcsösért átlagosan 3,965 millió forintot kellett fizetni hektáronként, ami 53 százalékos drágulás az előző évhez képest (2,59MFt/ha). A legmagasabb regionális átlagár (8,573 MFt/ha) a Közép-Dunántúlon alakult ki, de nagyon alacsony volt az éves forgalom. Mindössze 11 piaci tranzakció adatai ismertek, míg 2021-ben 426 piaci tranzakció született, összesen 686 hektárnyi területre.
2016 és 2022 között a termőföld árát a település fejlettsége kevésbé befolyásolta, mint a föld minősége, feltéve, ha az 25 aranykoronaértéknél magasabb minőségű szántó volt – mondta el dr. Kovács Norbert közgazdász, vezető elemző. A száznál több tranzakciószámmal rendelkező településeken lényegesen, 24 százalékkal magasabb az átlagár, mint a tíznél kisebb tranzakciójú településeken. Hajdú-Bihar, Csongrád, Bács-Kiskun, Tolna, Győr-Moson-Sopron vármegyék egyes térségeiben tartósan magasabbak az átlagárak, mint az ország más területein.
A szőlők országos hektáronkénti átlagára meghaladta a 4 millió forintot (4,205 MFt/ha), ami 68 százalékos drágulás az előző évihez képest (2,495 MFt/ha). A legmagasabb átlagárakkal Közép-Magyarországon (9,324 MFt/ha, 7 tranzakció), illetve Közép-Dunántúlon (9,132 MFt/ha, 28 tranzakció) keltek el a területek. Alacsonyabb, 3 millió forint alatti átlagáron Észak-Magyarországon (2,519 MFt/ha) és a Dél-Alföldön (2,963 MFt/ha) lehetett szőlőt venni.
A szántókra kötött forint alapú éves, hektáronkénti haszonbérleti díj átlagos értéke 86 564 forint volt, ami 5,6 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. A legmagasabb átlagárak a Dél-Alföldön (93 082 Ft/ha/év) alakultak ki, de magas átlagértékek jellemezték a Dél-Dunántúlt is (92 267 Ft/ha/év). A legalacsonyabb áron Észak-Magyarországon (79 334 Ft/ha/év), illetve Nyugat-Dunántúlon (79 848 Ft/ha/év) lehetett szántót bérelni.
Az Agrotax Hozamindex értéke 4,11 százalék volt, amely alatta marad a megelőző évi 4,15 százalékos értéknek.
A mutató a szántók bérbeadásából származó országos átlagos éves hozamot, a települési átlagos hozamok súlyozatlan átlagaként mutatja meg.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu