Magyarországon napjainkban 3400 gazdálkodó termeszt meggyet közel 14 ezer hektáron. Évente 70 ezer tonna gyümölcsöt szüretelünk évjárattól függően, és nagy részét Németországba szállítjuk konzervipari célra. A hazai friss fogyasztás elenyésző mennyiségű, a gyümölcs leginkább feldolgozott formában, befőttként jelenik meg a családok asztalán. Termesztésében tavaly egy kevéssé ismert kártevő okozott komoly nehézséget.
Mint minden növénynél, amit az ember ültetvénybe rendez, megjelennek a termesztést nehezítő körülmények. A meggytermesztésnek is megvannak a maga gondjai. Az őszi és tavaszi lemosópermetezés, virágzás idején a monília elleni kezelések, majd érés előtt a rovarkártevők, főként a cseresznyelégy elleni védekezés adja a növényvédelem gerincét.A szokványos növényvédelmi technológia alkalmazásával 2021-ben nem sikerült teljesen megvédenünk a termést. Tavalyelőtt virágzás után kopogtatásos megfigyeléssel jelentős számban gyűjtöttem be 5-9 milliméteres aranyzöld, bíborvörösen csillogó bogarakat. Abban az évben a növényvédelmi protokollal sikeresen védekeztünk ellene, de tavaly sajnos már nem mondhattuk el ezt. Ez a bíborvörös bogár (egyéb színváltozatú is lehet), az aranyos eszelény (Rhynchites auratus) alaposan megnehezítette a meggy értékesítését.
Speiser Ferenc magyar kutató már 1893-ban is említi cseresznyében az eszelény kártételét.
A meggy és a cseresznye mellett a tápnövényei közé tartozik az alma, a szilva, a körte, a kökény és a szőlő. A kifejlett rovar érési táplálkozást folytat, virágzást követően az apró zöld meggyen kráterszerű lyukat rág. Az aranyos eszelény fennmaradási stratégiája, hogy a populáció egy része egyéves, a többi pedig kétéves fejlődésű, így imágóként vagy kifejlett lárvaként telel. Tavasszal, április kezdetétől már ott lehet az ültetvényben a kökény virágzása miatt, de virágzás végétől tömegesen megjelenik a csonthéjasokban. A petéket június elején egyesével rakja le kis kamrákba a gyümölcskezdeményekbe.Egyetlen nőstény tojásrakási képessége megközelíti a 150 petét.
A peték kikelésére 6-10 napot kell várni. A lárva a csonthéj megkeményedése előtt berág a mag közepébe és ott marad 40-43 napig, ezalatt elfogyasztja a mag belsejét. A gyümölcs színesedik és beérik a bemeneti járattal együtt, majd a lárva ugyanezen a járaton távozik. A talaj felső 5-10 centiméteres rétegében a lárva készít egy bábkamrát, és abban bábozódik. Húsz napig tartó bábállapot után júliusban kirajzanak az imágók. Az elhúzódó rajzással repülő imágók már az almatermésűeket károsítják. A földben lévő maradék bábból is imágó fejlődik augusztus végéig, de ezek már nem rajzanak ki, hanem a talajban maradva áttelelnek, és csak a következő év áprilisában jönnek elő.
A meggy rázása és szállítása során a gyümölcsök rázkódásának hatására 1-2 óra alatt az összes maradék lárva kirágja magát.
Az aranyos eszelény csontszínű lárvája a cseresznyelégy lárvájához (2-3 mm-es nyű) képest kifejezetten nagy (8-10 mm), fejtokkal rendelkező lárva, azaz kukac.
A kártétel azokon a területeken súlyosabb, ahol az ültetvény körül elhanyagolt erdősáv van. Az erdősáv mérsékli a szél káros hatását, de nagyobb eséllyel szaporodnak fel a kártevők. Érdemes ezért a védekezéseket a védősávra is kiterjeszteni. Növényvédelmi kezeléseknél kontakt és felszívódó szer (pl.: lambda-cihalotrin + pirimikarb) alkalmazása javasolt a virágzás végétől. E szerek a méhekre károsak, így a kezelések csak éjszaka végezhetők. A kezeléseket megelőzően kopogtatással állapítsuk meg a kártevő jelenlétét az ültetvényben. Piaci áru előkészítése szállításraA 12 hektáros üzemi ültetvényünkben kizárólag rázógépes betakarításra van lehetőség. Érd Elvira-majorban négy fajtát termesztünk, az Érdi bőtermőt, az Újfehértói fürtöst, a Debreceni bőtermőt és az érési sor végén a Kántorjánosit. Ipari felhasználásra értékesítünk, konzervnek és ivólének. Tavaly a kilónkénti országos értékesítési ár léüzemi minőségnél 50-75, konzervipari minőségnél 160-195 forint között változott.A lengyel termelés a magyar meggyesek versenytársa, akkor van nagyobb esélyünk a jobb árakra, ha a hazai szüret megelőzi a lengyel fajták érését. Évek óta a legjobb áron a szüreti időszak elején érő Érdi bőtermőt tudjuk eladni.
Értékesítését kedvezőtlenül befolyásolja a szürethez közeli nagyobb mennyiségű csapadék, olyankor rázáskor a szemek könnyen széthasadnak, lévesztés történik, és a gyümölcs gyorsabban romlásnak indul a nyári melegben. Megfigyeléseink szerint az aranyos eszelény kártétele a korábbi érésű Érdi bőtermőnél volt a legkisebb, míg a kései Kántorjánosinál a legnagyobb mértékű.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
