A forró gőzzel kezelt szénában nincsenek káros mikroorganizmusok, sőt, az apró részecskéket is megköti ez az eljárás, így az asztmás lovak evés közben nem szívják be a port a tüdejükbe, és nem okoz tüneteket. Azonban egy új kutatás szerint nem olyan egészséges ez a fajta takarmány, mint gondolták.
A halle-wittenbergi Luther Márton Tudományegyetem tudósai felfedezték, hogy a párolás során a szénában lévő fehérjék sérülnek, és ezáltal a lovak számára nehezebben emészthetővé válnak. Ez pedig tápanyaghiányhoz vezethet, és akár a növekedés vagy az izomfejlődés rovására is mehet ez – írják az Animals című tudományos lapban megjelent tanulmányukban – írja a Phys.org.
A 100 Celsius fokos forró gőzös kezelés célja, hogy elpusztítja a veszélyes mikroorganizmusokat, és a port, valamint gombaspórákat megkösse a szénában.
„Sok lónak van tüdőproblémája, például asztmája. A gőzöléses eljárás gyakorlat minden élő mikroorganizmust elpusztít, és megköti azokat a részecskéket, melyeket etetés közben belélegezhetnének és károsítaná a tüdejüket.”
– magyarázta Annette Zeyner professzor, az egyetem Agrár- és Táplálkozástudományi Intézetének munkatársa.
Azonban a csapata felfedezte, hogy negatív következménye is van ennek a kezelésnek, mégpedig hogy a szénában lévő fehérjék sérülnek. „A fehérjék nagyobb része, és a bennük lévő kulcsfontosságú aminosavak már nem tudnak a vékonybélben megemésztődni – más szóval ennek eredményeképpen a lovak nem jutnak hozzá ezekhez a fehérjékhez a gőzölt szénából. Azonban ezeknek a fehérjéknek az összetevői nélkülözhetetlenek a lovak számára, és a vastagbélben nem tudnak felszívódni” – magyarázta Zeyner.
A kutatók többféle széna-mintát vizsgáltak.
A „párolt” szénában több olyan anyagot találtak, melyek a Maillard reakció eredményeképp létre, ami arra utal, hogy a fehérjék sérültek. Ez a reakció zajlik le az ételekben főzés és sütés közben is, és ez felelős a barnulásért, vagy az ízek létrejöttéért is.
„A fehérjék aminosavakból állnak. A gőzölés károsítja ezeket, és új komplexeket alkotnak a szénában lévő cukrokkal” – mondta Caroline Pisch, a tanulmány vezető szerzője. Ettől pedig nehezebben emészthetővé válnak a lovak számára. A kutatók vizsgálata szerint a kezelés hatására a vékonybélben felszívódni képes fehérjék mennyisége megfeleződött a szénában.
Zeyner szerint ez jelentős csökkenés az esszenciális aminosavak mennyiségében a takarmány fehérjetartalmában, ami problémás lehet különösen a növekedésben lévő lovaknál, akiknek több fehérjére van szükségük a növekedéshez, vagy a csikót szoptató kancáknál, ahol a tejtermeléshez nélkülözhetetlenek ezek. És hogy tovább árnyalja ezt a helyzetet,
a fehérjehiánynak változatos tünetei lehetnek a különböző állatoknál.
Ebbe beletartozik a visszamaradt izomfejlődés, vagy fénytelen, bozontos szőr, az úgynevezett „éhségszőrzet” – ebben az esetben hosszú, egymástól távol álló szálakat találni a ló szőrében. A lótartók ennek elejét vehetik azzal, ha az állataiknak egyéb fehérjedús takarmánykiegészítőket adnak, például élesztőt, szójalisztet, vagy más minőségi, fehérjedús keverékeket.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu