Az elmúlt időszakban megjelent szakmai összefoglalóink kivétel nélkül a 80/2023. (III. 14.) kormányrendelettel voltak kapcsolatosak, mely a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szól. Most összeszedtük a legfontosabb kötelezettségeket, összehasonlítva környezetvédelmi termékdíj szabályozás elemeivel.
Jelen szakmai összefoglaló bemutatja, a környezetvédelmi termékdíj, mind az EPR rendelet előírásait. Ismét fontos hangsúlyoznunk, hogy az EPR rendelet nem a termékdíj törvény helyett, hanem amellett kerül bevezetésre. A szabályai ugyan tartalmaznak azonos alanyi és tárgyi hatályt is, viszont mindkét jogszabálynak vannak önálló elemei még akkor is, ha több ponton azok átfedést is tartalmaznak. A piaci szereplők kérdései alapján nagyon sok a tisztázandó kérdés, most összeszedtük egy csokorba a legfontosabb adózói kérdéseket.
A kötelezettségeket a következő négy kategóriába soroltuk az összehasonlításhoz:
Csak termékdíj-köteles termékáramok
Csak EPR-köteles termékáramok
Mind EPR-ben és termékdíjban is érintett termékáramok
Különböző speciális termékáramok, amik eltérő szabályozást tartalmaznak
És most nézzük is meg a különböző kategóriákat részletesebben.
I. Csak termékdíj-köteles termék áramok
Ez az egyszerűbb kör, kezdjük is ezzel, ugyanis nem EPR köteles cikkek, melyek esetén megmarad a NAV felé a bevallás és a befizetés is változatlan marad, változatlan díjtételek mellett.
Ilyenek a következők:
egyéb kőolajtermék (pl kenőolajok)
egyéb műanyag termék (művirágok)
egyéb vegyipari termék (pl szappanok, tusfürdők, mosó- és mosogatószerek – anno elhíresült, mint „szappanadó”).
II. Csak EPR-köteles termék áramok
Szintén egyszerűbb a helyzet, mert csak az EPR díjtétellel kell számolni, a Pest Vármegyei Kormányhivatal (továbbiakban: PVKH) felé kell a negyedéves adatszolgáltatásokat teljesíteni, a fizetési kötelezettséget a MOHU Zrt, mint koncessziós társaság felé rendezni. Az ügy bonyolultságát az okozza, hogy teljesen új kötelezettségről lévén szó, a kötelezettek még nincsenek azzal teljes mértékig tisztában, például a varrónő és az asztalos, aki eddig azt se tudta, hogy létezik a termékdíj, úgy az EPR rendeletről sem hallott, ami viszont ezt az alanyi kört is érinti.
Ezek pedig a következő termékáramok:
sütőolaj és zsír;
meghatározott textil termékek;
fabútorok.
III. Mind EPR-ben és termékdíjban is érintett termékáramok
Ezeknél a cikkeknél a bevallási kötelezettség fennáll mind az Adóhatóság, mind a PVKH felé a bevallási kötelezettség is. A kihirdetett EPR díjak alapján a fizetési kötelezettség a koncesszor irányába fog keletkezni. A kötelezett személye megegyezik mindkét jogszabály alapján.
elektromos és elektronikus berendezések,
gumiabroncs (vigyázat, ez szélesebb tárgyi hatály az EPR-ben, mint a termékdíjban, pl kerékpár gumiabroncs);
irodai papír;
reklámhordozó papír;
IV. Különböző speciális termékáramok, amik eltérő szabályozást tartalmaznak
A kötelezettség megállapításához ezt is további négy alkategóriába sorolhatjuk a szabályozások összehasonlításának érdekében:
Gépjárművek
Meghatározott egyszer használatos műanyagtermékek
Elemek és akkumulátorok (EPR) és akkumulátor (termékdíj)
Csomagolások (EPR) és a csomagolószer (termékdíj) utáni kötelezettség
1. Gépjárművek:
Önálló EPR kategória, viszont a termékdíj törvényben a gépjármű nem az, csak annak bizonyos termékdíj köteles részegységei után áll fent a kötelezettség (akkumulátor, egyéb kőolajtermék, elektromos, elektronikus berendezés, gumiabroncs). A termékdíj törvény a gépjárművek esetén átalány díjat is megended, de fontos, hogy az nem magára a gépjárműre, hanem annak a termékdíj köteles részegységeire ad egyszerűsítő szabályt.
2. Meghatározott egyszer használatos műanyagtermékek:
Az egyszer használatos műanyagtermékek között vannak csomagolószerek is, mik egyszerre termékdíj és EPR kötelezettek is.
Ezek a következők:
1.2.1. ételtároló edények, azaz ételtartók, például dobozok tetővel vagy anélkül, amelyek olyan ételek tárolására szolgálnak, amelyek:
a) azonnal fogyaszthatók helyben vagy elvitelre,
b) fogyasztása általában az edényből történik, valamint
c) készételként fogyaszthatók, azaz további elkészítést, például főzést, forralást vagy melegítést nem igényelnek,
beleértve például a gyorsételekhez vagy egyéb készételekhez használt ételtároló edényeket, kivéve az italtárolókat, tányérokat és tasakokat, valamint az ételt tartalmazó csomagolásokat;
1.2.2. flexibilis anyagból készült zacskók vagy csomagolások olyan élelmiszerek tárolására, amelyeket a zacskóból vagy csomagolásból készételként történő azonnali fogyasztásra szánnak;
1.2.3. legfeljebb három liter űrtartalmú italtárolók, vagyis folyadék tárolására használatos tárolók, például italpalackok, beleértve a kupakjukat és a fedelüket is, valamint a kompozit italcsomagolás, beleértve a kupakokat és a fedeleket is, kivéve azokat az üveg vagy fém italtárolókat, amelyeknek a kupakja vagy a fedele műanyagból készült;
1.2.4. italtartó poharak, beleértve azok tetejét és fedelét;
1.2.5. könnyű műanyag hordtasakok a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20-i 94/62/EK európaiparlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk 1c. pontjában meghatározottak szerint;
Termékdíj szempontjából a kötelezett fő szabály szerint az első belföldi forgalomba hozó, első saját célú felhasználó, bérgyártás esetén a bérgyártató, vagy az átvállaló kereskedő. EPR szempontjából fő szabály szerint a csomagolást végző a kötelezett és ha a csomagolást végző termékdíj szempontjából kötött átvállalási szerződést a beszállítóval, akkor mindkét jogszabály alapján terheli mindkét kötelezettség.
Ha az ügylet megfelel a 11. § (1)-ben meghatározottal, miszerint: „A fogyasztó számára történő értékesítés helyén megtöltésre tervezett és szánt csomagolószerből, továbbá a fogyasztószámára történő értékesítés helyén eladott, megtöltött vagy megtöltésre tervezett és szánt egyszer használatos csomagolószerből létrehozott csomagolás tekintetében a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség a fogyasztó számára értékesített csomagolás előállítója részére belföldön csomagolószert értékesítőt terheli”. Akkor nem a csomagolást végzőt, csomagolószert „biztosítót”, hanem a felé értékesítőt terhel az EPR kötelezettség. Ahhoz, hogy a környezetvédelmi termékdíj kötelezettséget megállapíthassuk, tudni kell, hogy ez a cég az adott csomagolószer tekintetében gyártó, behozó, vagy egy átvállaló kereskedő, mert ha igen, abban az esetben terheli a környezetvédelmi termékdíj.
Viszont ezeknél a SUP termékeknél a kötelezett személyének megállapítása is igen komoly fejtörést okoz. A megítélésünk szerint a 1.2.1., ételtároló edények 1.2.4. italtartó poharak, 1.2.5. hordtasakok kategóriában az első belföldi forgalomba hozó az EPR kötelezett. Egyedüli lehetőség a termékdíj raktárba való betárolás a kötelezett személyének megváltoztatására. A témában kértünk állásfoglalást a területért felelős minisztérium felé, az alapján fogunk tudni végleges tájékoztatást adni.
Az egyszer használatos műanyagtermékek között vannak olyan cikkek, amik nem termékdíj kötelesek, csak az EPR szabályai érvényesek rájuk. Ezek a következők:
1.2.6. nedves törlőkendők, azaz előre megnedvesített kozmetikai és háztartási törlőkendők;
1.2.7. léggömbök, kivéve az ipari vagy más foglalkozásszerű felhasználásra szánt ballonokat, valamint a fogyasztók számára nem értékesített alkalmazásokat;
1.2.8. dohánytermékek szűrővel, valamint azok a szűrők, amelyeket a dohánytermékekkel történő együttes használathoz hoznak forgalomba;
1.2.9. halászeszközök;
Ennél a négy kategóriánál elegendő azt tudni, hogy az adott vállalkozás gyártó-e vagy behozó, mert abban az esetben a kötelezettség, ha belföldi forgalomba hozatal történik, akkor a kötelezettség keletkezik.
3. Elemek és akkumulátorok (EPR) és akkumulátor (termékdíj)
Minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár örök érvényű biológiai szabályt jelen esetben is alkalmazni tudjuk. Minden termékdíj köteles akkumulátor EPR köteles is, de nem minden EPR köteles akkumulátor termékdíj köteles is. A 8507 50 a 8507 60 és a 8507 90 alszám alá tartozó termékek és a nátrium-kén (NaS) helyhez kötött energiatároló berendezés NEM termékdíj köteles, de az EPR szabályozás nem tartalmaz ilyen kivétel szabályt. Nagyon leegyszerűsítve, amiket korábban közvetítő szervezetnek vallottunk (RLG Rebat, Relem), az most már EPR kötelezett lett, ugyanúgy, mint a nem újra tölthető energiatárolók (elemek), amik meg sosem voltak termékdíj kötelesek.
4. Csomagolások (EPR) és a csomagolószer (termékdíj) utáni kötelezettség
A kötelezettség megállapításának legnehezebb része, ugyanis itt aztán minden kötelezettség fennállhat és minden adóalany esetében. Példákon keresztül fogjuk bemutatni, hogy mely kötelezettség állhat fent a különböző gazdasági események tekintetében.
1. Külföldről behozott alapanyag kicsomagolt, hulladékká váló csomagolása után – EPR: igen, Termékdíj: igen.
2. Külföldről behozott alapanyag kicsomagolt, 365 napon belül külföldre visszaszállított újrahasználható csomagolása után – EPR: igen, mert jelenleg nincs mentesítő szabály, Termékdíj: nem, a mentesítő szabály alapján.
3. Külföldről behozott és belföldön forgalomba hozott termék csomagolása után – EPR: igen, Termékdíj: igen.
4. Kötelezettként forgalomba hozott, külföldről behozott csomagolószer után – EPR: nem, (kivéve 80/2023 Korm. rend. 11. § (1)-ben meghatározott), Termékdíj: igen.
5. Kötelezettként forgalomba hozott külföldről behozott csomagolószer csomagolása után – EPR: igen, Termékdíj: igen.
6. A termékdíjköteles/körforgásos termék alapanyagként történő felhasználása esetében a gyártási folyamat során keletkező gyártási selejt – EPR: nem, Termékdíj: nem.
7. Átvállaló, vagy nyilatkozatot tevő vevő felé forgalomba hozott, külföldről behozott csomagolószer után – EPR: nem, Termékdíj: nem.
8. Átvállaló, vagy nyilatkozatot tevő vevő felé forgalomba hozott, külföldről behozott csomagolószer csomagolása után – EPR: igen, Termékdíj: igen.
9. Kötelezettként forgalomba hozott, belföldön gyártott csomagolószer után – EPR: nem (kivéve 80/2023 Korm. rend. 11. § (1)-ben meghatározott), Termékdíj: igen.
10. Kereskedőként átvállalva beszerzett csomagolószer belföldi, kötelezettként történő forgalomba hozatala után: – EPR: nem (kivéve 80/2023 Korm. rend. 11. § (1)-ben meghatározott), Termékdíj: igen.
11. Kereskedőként átvállalva beszerzett csomagolószer belföldi, átvállaló vagy nyilatkozatot tett vevő felé történő forgalomba hozatala után: – EPR: nem, Termékdíj: nem.
12. Kereskedőként átvállalva beszerzett csomagolószer csomagolása után: – EPR: nem, Termékdíj: nem.
13. Bármilyen belföldön eladott termék csomagolása után, ha a csomagoláshoz felhasznált csomagolószert (kivéve 80/2023 Korm. rend. 11. § (1)-ben meghatározott):
Külföldről hozzuk be – EPR: igen, Termékdíj: igen.
Átvállalva szerezzük be – EPR: igen, Termékdíj: igen.
Termékdíjjal növelten szerezzük be – EPR: igen, Termékdíj: nem.
14. A fogyasztó számára történő értékesítés helyén megtöltésre tervezett és szánt csomagolószer (11. § (1)-ben meghatározott) – EPR: csomagolás előállítója részére belföldön csomagolószert értékesítőt terheli”, Termékdíj: az adott csomagolószer első belföldi forgalomba hozóját (gyártó, behozó) vagy átvállaló kereskedőjét terheli.
15. Belföldről vásárolt termék csomagolása után – EPR: nem, Termékdíj: nem.
16. Belföldről vásárolt termék kicsomagolása után keletkező csomagolási hulladék után – EPR: nem, Termékdíj: nem.
17. Belföldi forgalomba hozatalhoz felhasznált használt raklap után – EPR: igen, Termékdíj: nem.
18. Csomagolási tevékenység során, de annak létrejöttét megelőzően selejtté vált külföldről behozott, gyártott, vagy átvállalva beszerzett csomagolószer – EPR: nem, Termékdíj: igen.
19. Szolgáltatás nyújtás keretén belül felhasznált csomagolószer után (a becsomagolt termék belföldre kerül):
ha termékdíjjal növelten vettük – EPR: igen, Termékdíj: nem
ha külföldről hoztuk be – EPR: igen, Termékdíj: igen.
ha termékdíj átvállalási szerződés alapján vásároltuk – EPR: igen, Termékdíj: igen.
ha a belföldi megrendelőtől kaptuk (ingyen): – EPR: igen, Termékdíj: nem
ha a külföldi megrendelőtől kaptuk (ingyen, általa biztosított külföldi csomagolószert): – EPR: igen, Termékdíj: igen
Tehát kijelenthetjük, hogy a csomagolási tevékenység az, ami EPR kötelezettséget keletkeztet, függetlenül a termékdíj kötelezettség teljesítése vagy nem teljesítésétől.
A nyilvántartás kialakításának szabályairól, valamint a körforgásos termékek azonosítására vonatkozó KF kódok meghatározásával kapcsolatosan hamarosan újabb összefoglalóval jelentkezünk!
Bízunk benne, hogy ezzel a szakmai összefoglalóval segítettünk eligazodni a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer és a termékdíj törvénnyel kapcsolatos önálló és közös előírásokban. A Green Tax Service Kft. csapata rendelkezésükre áll a témával kapcsolatos további kérdések megválaszolásában.
Nyilatkozat
A GREEN TAX SERVICE Kft. kijelenti, hogy a tájékoztató összeállítását a termékdíjra vonatkozó jogszabályok szerinti előírásoknak megfelelően teljesítette. A mindenkor elvárható gondossággal és körültekintéssel, a szakmai standardok betartása szerint járt el.
Jelen összefoglaló nem tartalmazza a teljes termékdíj törvény és annak végrehajtási rendeletében előírt szabályozást. Célja nem a teljes körűség és a jogi normák hivatkozásainak pontos idézése, hanem gyakorlati iránymutatást tartalmaz, melynek elsődleges célja, hogy az összefoglaló közérthető legyen.
A GREEN TAX SERVICE Kft. tájékoztatja az olvasót, hogy a jelen összefoglalóban leírt megállapítások, vélemények, javaslatok jogalkalmazói értelmezését, gyakorlatát és szakmai véleményét tükrözi, melyek szakmai véleménynek, ajánlásnak, iránymutatásnak minősülnek, de jogi kötőerővel a jelen összefoglalóban foglaltak nem rendelkeznek. A GREEN TAX SERVICE Kft. az esetleges hibákért, hiányosságokért a felelősségét kizárja.
A GREEN TAX SERVICE Kft. nem rendelkezik hatáskörrel a jogszabályok értelmezésére, a jelen összefoglalóban foglaltak szakmai véleménynek minősülnek, melyek egy esetleges jogvitában a bíróságokat, hatóságokat nem köti.
Forrás: Green Tax Service Kft.
