Mezőgazdasági hírek

A forró nyarak tönkre vágják a hazai málnatermesztést

2018. június 29., péntek

Megsínyli a hazai málnatermesztés az egyre melegebb klímát, a gyümölcs nem bírja a forró, száraz nyarakat, így egyre inkább eltűnik a magyar termelésből. Nagyon kevés málna kerül a friss piacra, normális áron pedig inkább csak Budapest környékén tudják értékesíteni a termelők a gyümölcsöt.

Gyakorlatilag megszűnt a málnatermesztés Magyarországon: amíg az 1980-as években az ország több területén is kiterjedt és jelentős málnások voltak, addig mára leginkább már csak a hobbikertekben termesztik a gyümölcsöt. Ma már alig létezik hazai málnatermesztés. Pedig az 1980-as években Európa legnagyobb málnatermelői voltunk, az akkori 7 ezer hektár termőterület ma már nem haladja meg a 100 hektárt – mondta az InfoRádiónak Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. Erről a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara híre számolt be.

Haldoklik a hazai málnatermesztés: hamarabb érik, és sokkal kevesebb van a gyümölcsből, mint 20-30 éve

Főként Pest megyében vannak még málnások, a meleg idő miatt pedig idén hamarabb értek be a málnaültetvények. Az alelnök azt is hozzátette: ha a hobbikerteket nem számolják, akkor az 50 hektárt sem érheti el a termőterület. Ebből nagyon kevés kerül a friss piacra, így főleg Budapest környékén tudják normális áron értékesíteni a termelők a málnát. Ugyan a feldolgozóipar is vesz át málnát, de ez elhanyagolható mennyiség. Az itthon kapható málna nagyobb részét ma már Szerbiából és Lengyelországból hozzák be Magyarországra.

Olcsóbban lehet behozni kész fagyasztott árut, mint amennyiért Magyarországon a hűtőipari vállalatok az alapanyagot megvenni képesek.

Apáti Ferenc
Lengyel, szerb vezetés a málnapiacon

Korábban ebben a cikkünkben számoltunk be arról, hogy az unió legnagyobb málnatermelője Lengyelország, ahol 100 ezer tonna termett 2016-ban. A fő termesztett fajták a Polka és a Glade. Lengyelországban kedvező az éghajlat a málnának, hűvösebb a nyár, az ottani fajták hozama magas. Gépesítették a munkálatokat, kombájnok takarítják be a termést, ezért a termelés olcsóbb, a lengyel termék versenyképesebb. Szerbia világelső málnatermelésben, közel 20 ezer hektáron 110 ezer tonna málna terem évente, amelynek több mint 90 százaléka exportra kerül, tavaly az exportból származó bevétel 250 millió eurót tett ki. Különösen a korai érésű Willamette és Meeker fajták népszerűek, ezek átlagosan 4 tonnát teremnek hektáronként, öntözéses intenzív agrotechnikával hektáronként 10 ezer eurós bevételt is el lehet érni.

Forrás: magro.hu

Share