Mindez azon a sajtótájékoztatón hangzott el, amelyen Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke és Weisz Miklós, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) társelnöke számolt be együttműködésük eredményeiről, a fiatal gazdák támogatásáról, a Fiatal Gazda Klubok és az Egyetemi Fiatal Gazda Klubok programsorozatairól, valamint arról, hogyan kívánják orvosolni a fiatalokat leginkább aggasztó nehézségeket: a földhöz és hitelhez jutást, a bürokráciát, a követhetetlennek tűnő jogszabály-változásokat, a támogatások elnyerési valószínűségét és a szakképzési rendszer hiányosságait.Győrffy Balázs: a fiatal gazdálkodók 93 százaléka tervezi gazdasága bővítését
A kamarai választásokkal, 2017-ben kezdődött a NAK és a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének együttműködése. Mint Győrffy Balázs elmondta, a 23 éves múlttal rendelkező AGRYA komoly szervezet, nagyon fontosnak tartja, hogy az általuk képviselt értékek megjelenjenek a NAK működési rendszerében is. A közös munka a nemzedékváltást támogató programcsomagban ölt testet. Megvalósítását segíti az egy évvel ezelőtt létrehozott „fiatal gazda és innovációs osztályunk” is, amelynek Weisz Miklós a vezetője.
Az osztály egyik legfontosabb feladata a fiatal gazdálkodók érdekeinek érvényesítése a szakmai döntés-előkészítési folyamatokban. Kiemelkedő célja az is, hogy segítséget nyújtson abban, hogy a falusi, de nem mezőgazdasági termelést folytató fiatalok ne hagyják el településüket.
A generációváltás fontosságát adatokkal is alátámasztotta: Magyarországon az egyéni gazdálkodók 31 százaléka 65 év feletti, és csupán 6 százalékuk 35 év alatti. A helyzet 2000 és 2010 között sokat romlott, a 35 év alatti gazdálkodók aránya ugyanis 2,1 százalékkal csökkent.
Földhöz és hitelhez jutni is nagyon nehéz egy fiatal gazdálkodónak
Egy 2012-es kutatás feltérképezte, milyen gondokkal, nehézségekkel kell a fiatal gazdáknak szembenézniük.
A földhöz és hitelhez jutást, a bürokráciát, a jogszabályok változásait, a támogatások elnyerési valószínűségét, az időjárási szélsőségeket, a terményár-ingadozást és a szakképzési rendszer hiányosságait tekintették tevékenységük legfontosabb gátló körülményeinek.
Ezek nagyon is valós problémák, a kormányzat, illetve a kamara is felismerte, így több intézkedés és javaslat is született a helyzet megváltoztatására – hangsúlyozta a NAK elnöke. Ezek sorából külön kiemelte a fiatal gazdálkodók induló támogatását, a beruházási jogcímek (VP) többlettámogatásait, a területalapú kiegészítő támogatást (2015-2020), a földet a gazdáknak programot (az ennek keretében földtulajdont szerző 30 ezer magyar földműves 40 százaléka 40 év alatti fiatal gazda volt!), valamint az időjárási szélsőségek egy részét csökkentő jégkármérséklő-rendszer kiépítését és üzemeltetését.
Talán ezeknek is köszönhető, hogy a fiatalok optimistának tűnnek. Ezt bizonyítja az is, hogy a fiatal gazdák 93 százaléka tervezi a gazdasága bővítését – tette hozzá.
„Felismertük: ahhoz, hogy a fiatal gazdálkodóknak legyen jövőképük, meg kell szüntetni az öröklés miatti birtokaprózódást is.” Erre konkrét külföldi példákat mutattak be, és javaslatokat is tettek fejlesztési programcsomagjukban. „Ugyanis csak egy család fenntartását és foglalkoztatását biztosító önálló gazdaság lehet versenyképes.”
Győrffy Balázs: “ahhoz, hogy a fiatal gazdálkodóknak legyen jövőképük, meg kell szüntetni az öröklés miatti birtokaprózódást, újra kell gondolni a gazdaságátadás ösztönzésének eszközeit, és megfelelő finanszírozási konstrukciókat kell kidolgozni hozzá”
Újra kell gondolni továbbá a gazdaságátadás ösztönzésének eszközeit, és megfelelő finanszírozási konstrukciókat kell kidolgozni a fiatal gazdálkodnak – sorolta az előttük álló feladatokat. Az agrár- és élelmiszer-gazdaság csak úgy marad működőképes, ha megújul.
A generációváltás a magyar agrárgazdaság egyik legégetőbb kérdése, így az új szakemberek kinevelését és integrálását minden eszközzel segíteni kell – emelte ki Győrffy Balázs. Ebben a folyamatban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a korábbiaknál is nagyobb szerepet kíván vállalni. „Közös érdekünk, hogy a fiatalok számára vonzóvá tegyük az agráriumot!”
A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége által összeállított Egyetemi Fiatal Gazda Klubok és Fiatal Gazda Klubok programok nagyban segíthetik a fiatal gazdák közvetlen „információs támogatását és a hálózatosodását”. Az „Apró léptekkel” és az „Így neveld az álmaidat” programokkal pedig új szolgáltatással bővülhet a fiatalokat célzó kamarai szolgáltatások köre – adta át a szót a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége társelnökének Győrffy Balázs.
Weisz Miklós beszámolt a 2018 őszén indított NAK-AGRYA közös programokról.
A Fiatal Gazda Klubokban öt helyszínen, 15 alkalommal tartottak előadásokat, amelyeken szinte kizárólag 40 évnél fiatalabb gazdálkodók vettek részt, összesen 490-en. Az Egyetemi Fiatal Gazda Klubok rendezvényei pedig Keszthelyen, Gödöllőn és a Budai Campuson zajlottak, a hallgatókat érdeklő gyakorlatias témákkal.
2019-ben ezek a programok folytatódnak: Tiszadob, Keszthely, Szegvár, Kóny és Kecskemét mellett már Szekszárdon is lesznek klubok, január 22. és február 14. között. Kiemelt téma a növényvédelem és a vetőmagok (drónok alkalmazása, technológiai megoldások, a legjobb termesztési gyakorlatok, a fajtakísérletek eredményei); az adózás (gázolaj-támogatás igénylése, támogatások elszámolása); kutak bejelentése, öntözés; digitális adatok alkalmazása a gazdálkodásban; változások az egyszerűsített foglalkoztatásban; tájékoztató a Fiatal Gazda pályázat nyerteseinek.
Az események ingyenesek, de előzetes regisztrációhoz kötöttek. Az AGRYA honlapjának rendezvények aloldalán elérhető elektronikus formanyomtatvány kitöltésével lehet jelentkezni, az adott rendezvényt megelőző nap 12 óráig.
Weisz Miklós: Több településen lesznek Fiatal Gazda Klubok 2019-ben is. Kiemelt téma a növényvédelem és a vetőmagok
Ősztől tovább futnak a fiataloknak szóló „Így neveld az álmaidat” és az „Apró léptekkel” programokis. Előbbi a vállalkozás indítását tervező fiatalok vállalkozói készségeinek fejlesztését szolgálja. Különlegessége, hogy az információátadás egy szimulált vállalkozói környezethez, az otthon végzett kertészkedéshez kapcsolódik. A program eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a fiatalok alapvető vállalkozói ismeretei is hiányosak, függetlenül attól, hogy melyik ágazatban tevékenykednek. A speciális módszertan élményszerűvé teszi a tudás, a képességek megszerzését, és egyben erősíti az együttműködési készséget is a résztvevők között.
Az „Apró léptekkel” program elsősorban azok számára érdekes, akik a megtermelt javak saját felhasználáson túli részét értékesíteni szeretnék. Két pillérre épül. Egyrészről a szakmai alapismeretek, másrészről a piacra jutást segítő információk átadása áll a képzés fókuszában. Mindez gyakorlattal is kiegészül, amelyet egy erre célra kialakított oktató-bemutató kertben kapnak meg a résztvevők.
Weisz Miklós: egy új pénzügyi hitelcsomaggal is segítenénk a generációváltást
A sajtótájékoztató után az Agroinform.hu az AGRYA társelnökét arról kérdezte, hogyan vesznek részt a döntés-előkészítő folyamatokban; mit tudnak tenni a fiatalok helyben maradása érdekében; milyen visszajelzések érkeznek a 40 év alatti gazdáktól, illetve mit tekintenek a legnagyobb eredményüknek.
“A fiatal gazdálkodókat érintő problémák megoldására szakmai anyagokat készítünk, amelyek jó alapul szolgálhatnak a törvény-előkészítésekhez, -módosításokhoz. Különböző tematikus rendezvényeinken igyekezünk összeszedni az érintettek javaslatait. A klubrendezvényeink például mindig lehetőséget adnak a konzultációra, az egyeztetésekre, az eszmecserére is.” – mondta el Weisz Miklós.
A fiatal gazdálkodók két területen igényelnek segítséget: az adminisztrációban, hivatalos ügyek intézésében és az új agrotechnológia módszerek megismerésében
“Ami a fiatalok helyben tartását illeti, az nagyon nehéz dolog. Nincs – és nem is lehet – más eszközünk, mint a meggyőzés. Az, hogy valós képet festünk az ágazatról, és megmutatjuk, milyen perspektívák vannak a mezőgazdaságban. Épp ezért a szakmai rendezvényekre az előadókon kívül mindig meghívunk egy-egy sikeres fiatalt is, aki már tíz-tizenöt éve gazdálkodik. Aki a saját jó példájával meg tudja erősíteni a hallgatóságot abban, hogy jó helyen vannak, amikor az agráriumot választották.
A fiatal gazdálkodók alapvetően két területen igényelnek segítséget. Az egyik az adminisztrációval, a különböző hatóságokkal való kapcsolattartással, az ügyes-bajos dolgok intézésével kapcsolatos (földügyletek, támogatások, különböző intézkedési eljárások).
A másik: erősen igénylik az olyan új agrotechnológia módszerek bemutatását, amelyekkel versenyképesebbé, jövedelmezőbbé tehetik a gazdálkodásukat. Az oldalunkon megtalálhatók az ezekkel kapcsolatos események is – hívta fel a figyelmet. A visszajelzésekből is látszik, igénylik az interaktív rendezvényeket, ahol nemcsak előadást hallgatnak, hanem kommunikálhatnak is az előadókkal.
Nagy sikernek tartom, hogy a területalapú támogatásban 2015-től megjelent az a kiegészítő támogatás, amely a fiatal gazdálkodók számára javaslatunkra megadja az ezen a jogcímen adható maximális összeget. Ezzel az uniós országok élmezőnyébe tartozunk.
Amivel még előre vihetnénk a fiatal gazdálkodók ügyét, az egy nagyobb pénzügyi csomag lehetőségének megteremtése lenne, ezen jelenleg is dolgozunk.
A visszatérítendő hitelt – támogatott garanciavállalással – mondjuk egy gazdaság átvétele, valamilyen új tevékenység indítása, vagy egy nagyobb fejlesztés esetén vehetnék igénybe. Ezzel még adós a magyar agárszabályozás és banki szféra.” – tette hozzá Weisz Miklós.