A talajmintavétel az egyik legjobb módja annak, hogy egy megfelelő tápanyag-gazdálkodási tervet készítsünk az előttünk álló évre. Ezért is fontos, hogy tudjuk, mi az a talajmintavétel és milyen előnyökkel is jár. A növénytermesztés egyik alappillérét a tápanyag-gazdálkodás képezi, amelyet a talajmintavétel alapján lehet a legmegfelelőbben elkészíteni. A talaj és a növény igényeit is figyelembe kell vennünk. Főképpen a nitrát érzékeny területeken gazdálkodóknak ajánlott ezt elvégezni, és mivel Magyarország közel 70%-a nitrát érzékeny, ezért is célszerű a gazdáknak ezt a vizsgálatot elvégezni. Ennek figyelmen kívül hagyása veszteséget és felesleges műtrágya-felhasználást okozhat a növénytermesztésben. Ha te se szeretnél plusz költséget, tarts velünk és részletesen bemutatjuk a talajmintavételezés négy fő okát, hogy miért is előnyös ezt elvégezni.
1.ok – Az éves talajmintavétel választ ad a tápanyagokkal kapcsolatos kérdésekre
A talajmintavétel optimális időpontja a kalászosok betakarítása után van, ám tavasszal is
lehetséges mintát venni. Az adatok vizsgálata biztosítja a megfelelő információkat a tápanyag-gazdálkodási
terv elkészítéséhez. Fontos tudni, hogy nem szabad mintát venni
műtrágyázást követő 90-100 napban és szerves trágya kijuttatását követő 6 hónapon belül.
Biztos gyakran gondolkozol azon, hogy:
– Van-e elegendő foszfor vagy kálium a terméseredmény eléréséhez?
– Az esőzések miatt mennyi kálium oldódott ki a talajba?
– A foszfornak mekkora része alakult át ásványi anyaggá, amelyet az évben hasznosítani
tudna?
– Az előző évben annyi termést takarított be amennyit gondol vagy maradt belőle a
talajban?
A kötelező talajmintavétel 5 évente, 5 hektáronként a talaj felső 25 cm-es rétegéből történik,
amit szűkített vizsgálat keretében kell bevizsgáltatni akkreditált talajborral. A szűkített
paramétereken (humusz, kötöttség, pH, össz.só, kalcium-karbonát, nitrogén, nitrát, nitrogén-dioxid, foszfor, kálium)
felül bővített vizsgálattal a nátrium, magnézium, mangán, szulfát, cink, réz ellátottságokat is célszerű ellenőrizni. Elkerülhetők a talaj összetételét illető találgatások, ha a kötelezőn felül évente is végzünk vizsgálatokat.
Megbizonyosodhatunk arról, hogy csökkenteni vagy növelni kell-e a kibocsátást a
különböző területeken.
2. ok – A terméseredmény változása jelzi a talaj termékenységének változásait
A gazdálkodók körében a három-négyévente történő talajmintavétel az elterjedt. Azonban a
több mint egy éve vett talajmintáknak korlátozott értéke lesz, mivel ha a legutóbbi mintavétel
óta akár néhány bokorral is nőtt vagy csökkent a termőtalaj, akkor a jövő évi termésre
vonatkozó információk elavulttá, illetve pontatlanabbá válnak. A megnövekedett
terméshozamok több tápanyagot igényelnek, míg a csökkent terméshozamok kevesebbet.
Mivel a talaj tápanyag értéke évről évre változik, nem szabad ugyanazokat a termékeket
és arányokat alkalmazni minden területen, és az sem elvárható, hogy az egész termőterületen
egyenletes termést kapjunk, ha nem a legfrissebb adatok alapján végezzük a munkát. A
gazdaság termékenységi terve túl nagy jelentőségű ahhoz, hogy egy év adatai alapján tervezzünk az elkötevetkező 2-3 évre.
3. ok – Az elavult adatok felhasználásának buktatói az aktuális döntések meghozatalakor
Minden gazdaságban előfordulhat, akik ritkábban végeznek talajmintavételezést, hogy az első
évben készített talajmintavételi eredményüket felhasználják a többi évre is. Pl.: Ha valaki
felfedezi a talajban, hogy kevés a kálium és elkezd káliumszint építésére koncentrálni, amit több évig folytat talajmintavételezés nélkül, akkor ennek egy idő után negatív befolyása lehet
a foszfor felvételére, ami szintén negatívan befolyásolja a terméseredményt és emellett
felesleges kiadást is jelent. Ebből adódóan az évenkénti mintavétel lehetővé teszi a
gazdálkodók számára, hogy megbízható adatokra támaszkodjanak és ne a találgatásokra.
Ha arra gyanakszik, hogy bizonyos tápanyagok korlátozzák a termelékenységét a talajnak,
vagy úgy gondolja, hogy kölcsönhatás lép fel a talajban, akkor az évenkénti mintavétel
biztosítja a választ. A változtatásokat időben reagálhat, és a talajt igazi befektetésként
hasznosíthatja.
4. ok – A talajmintavételbe való befektetése meg fog térülni a megnövekedett hozam és a
csökkentett műtrágya használata által
Manapság a gazdáknak meg kell találniuk a módot arra, hogy szinten tudják tartani a
költségvetésüket és az alacsonyan a termelési költségeiket. Ezért is fontos, hogy mindig a
legfrissebb adatok alapján hozzák meg döntéseiket, mivel az elavult talajadatok
felhasználásával nem fogja pontosan tudni, mire van szüksége a talajnak. A rendszeres
talajvizsgálatok információkat nyújthatnak a talaj-tápanyagok jelenlétéről, javíthatják a
műtrágya-felhasználás hatékonyságát és növelhetik a növények termelékenységét.
Szeretnéd abbahagyni a találgatásokat, hogy vajon mire van szüksége a talajnak?
Ha igen, akkor helyezd a hangsúlyt a talajmintavételre és iratkozz fel blogunkra!
