Még mindig van idő az elveszett biomassza visszanyerésére, amit a hűvös tavasz, és a száraz, meleg nyár idézett elő.
Amerika észak-keleti részén a széna készletek szűkösek lesznek a tavasz késői érkezése, és a meleg, száraz nyárnak köszönhetően.
Május elején a hőmérséklet -6oC alá esett, ezzel előidézve egy klíma okozta hozamcsökkentő szénaszezont.
A Cornell Egyetem ,,Okos Klíma Farm” által fejlesztett ,,Fokozatosan Növekvő Hőmérsékletű Napok” térképe azt mutatja meg, hogy a fentebb említett területen március 23-a után a növekvő hőmérsékletű napok (későbbiekben NHN) lecsökkentek a 15 éves átlag alá. Március 30-ig az NHN felhalmozódása mind a 15-ös mind a 30-as évi átlag alá esett.
Ez a kalkulátor követi azon kumulatív napok számát, amelyeken a hőmérséklet a 7oC-os küszöb alá esik, vagy fölé emelkedik.
Ez a legtöbb hideg-évszaki termény/növény (lucerna, csomós ebír) kihajtásának és növekedésének a küszöbe.
Általában számíthatni felmelegedésre lehet április második felében, valamint kora májusban. Ugyanakkor a normálisnál hidegebb időjárás következtében a korai szezonú szénafüvek alvó állapotban maradtak. A hideg-évszakos fűfélék (csomós ebír, réti komócsin, egyéb hazai fajok) kora tavasszal és ősszel kerülnek a biomasszába. Ezen fűféléket C3-as növényeknek nevezik, hiszen a szén-dioxidot sokkal hatékonyabban kötik meg hűvösebb környezetben.
Sajnos a termőföld hőmérséklete május elején még mindig 4-7oC alatt volt, így a szunnyadó növények nem tudtak kikelni. A lassú növekedést nehezítette, hogy éjjelente a fagy megölte a friss hajtásokat.
Július hónapig tartott felzárkózni a 15 éves átlag NHN-hoz.
Mint azt már tudjuk, a hideg-évszakos növények 18-23oC hőmérséklet mellett tudnak növekedni és tápanyagot felhalmozni. Ugyanakkor a C3-as fűfélék is kevésbé hatékonnyá válnak, ha naponta emelkedik a hőmérséklet. Július vége felé az NHN felülmúlta a 15 éves átlagot.
A jó hír, hogy van még idő kipótolni a korábbi szezonokból származó elveszett biomasszát, ehhez nedvességre és hűvösebb időjárásra van szükségünk.
- Termesszen meleg szezoni fűféléket. Olyan területen, ahol még mindig meleg és száraz időjárás jellemző, és a nyár tovább tart, érdemes C4 növényeket termelni, akárcsak a cirok, szudánifű, japán köles. A meleg-évszakos fűfélék azáltal csökkentik a szén-dioxidot, hogy azt először oxaloacetáttá, 4-szénsavvá alakítják, ez akkor sikerül a legjobban, ha nap magasan van júliusban és augusztusban.
Fontos, hogy a gyomírtó felvétele hőstresszes és nedvességmentes gyepnél nem működik. Ültetés előtt érdemes felszántani és elsimítani a durva, kimerült legelőt vagy kaszálót.
- Szunnyadó füvek fellendítése. Fel lehet lendíteni a hideg-szezonú fűféléket is nitrogén bejuttatásával, ahogy egyre közeledünk a hideg őszi időjáráshoz, hogy dúsítsuk a biomasszát, bár az a legjobb, ha megvárjuk, hogy a gyep egy kicsit regenerálódjon, mielőtt megpróbáljuk dúsítani a kiégett gyepet nitrogén alapú műtrágyával.
Ezen kívül tisztában kell lennünk a nitrát toxikusságával, annak megjelenésével, valamint a károkozás bekövetkezésének kockázatával a műtrágyamennyiség, az időzítés és a csapadék szempontjából. Amennyiben röviddel azután fagy következik be, hogy a növény felvette a műtrágyát, akkor a takarmány nitráttartalma túl magas lesz a biztonságos fogyasztáshoz.
- Vessen hideg-évszakos növényeket. Amennyiben rendelkezik szabad földterülettel, és a víz utánpótlás megoldott, ültessen rozst, búzát vagy tritikálét. Ezek a hideg-évszakos fűfélék termelik a biomasszát a kemény hideg beálltáig.
Forrás: Farmprogress
