Az Európai Unió most elindult talajstratégiája szerint 2023-ig előkészítenek egy talajegészségügyi törvényt, amely a talajt a levegővel és a vízzel azonos jogi alapokra helyezi. Az uniós jogalkotók a szoros határidőre figyelmeztettek.
Talajszelvény a Bábolnai Gazdanapokon 2021-ben
Fotó: Csatlós Norbert
„Élelmiszereink többsége a talajtól függ, ennek ellenére a talaj 70%-a nincs jó állapotban” – mutatott rá Frans Timmermans, a bizottság alelnöke a stratégia meghirdetése alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A november 17-én elindított uniós talajstratégia számos ambiciózus és szükséges célt tűz ki az EU talajának helyreállítására.
A legjelentősebb, hogy 2023-ra elkészül az új uniós talajegészségügyi irányelv, amelynek célja a talaj állapotának drámai javítása 2050-ig. Ha az Európai Parlament és a tagállamok támogatják, ez lesz az első uniós szintű talajvédő törvény.
Janez Potočnik volt környezetvédelmi biztos több mint tíz évvel ezelőtt először kísérelte meg a talajvédelem uniós szintű jogi keretének létrehozását, de a nemzeti kormányok akkor ezt megakadályozták.
A jelenleg meghirdetett stratégia szerint épp a „talajirányelv” megalkotásának kudarca volt a „talajink riasztó állapotának fő oka”.
Virginijus Sinkevičius jelenlegi környezetvédelmi biztos elmondta, hogy bár a kihívások továbbra is fennállnak, bízik abban, hogy ezúttal más eredményt érnek el:
„Azt hiszem, ma teljesen más a politikai helyzet” – mondta, hangsúlyozva, hogy a bizottság ezúttal minden érdekelt féllel igyekezett kapcsolatba lépni.
A stratégia támogatására felsorakozott mind az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága, mind a különböző környezetvédelmi lobbiszervezetek. A ClientEarth képviselője már most reménysugárnak nevezete a stratégiát „a környezetvédelem ezen elképzelhetetlen hiányosságainak orvoslásához”.
„A nemzeti érdekek korábban is akadályozták a talaj védelmét, de egységes megközelítés nélkül azt kockáztatjuk, hogy a jövőben tönkretesszük a bolygó táplálására való képességünket” – mondta Lara Fornabaio.
Noha a stratégia ambícióját széles körben üdvözölték, kritizálták azt, hogy „a helyzet súlyossága ellenére a talajegészségügyre vonatkozó célzott javaslatot inkább 2023-ra tolták, nem pedig a stratégiával együtt hozták nyilvánosságra.”
A bizottság annak érdekében, hogy két év múlva a talajegészségügyi törvényjavaslat szilárd alapokon nyugodjék, átfogó hatásvizsgálat elvégzését tervezi, amely elősegítheti a tagállamok által is elfogadható javaslat megszületését, és megfelelő talajvédelmet is biztosít.
Eközben a COPA-COGECA EU-s gazdálkodói szövetség aggodalmának adott hangot a talaj egész EU-ra kiterjedő megközelítésére vonatkozó tervek kapcsán, rámutatva, hogy a talaj jellemzői az egész tömbben nagyon eltérők, ami megnehezíti az általános EU-szintű megközelítés kialakítását.
„Bár a talajstratégia elismeri a szubszidiaritás fontosságát a kitűzött célok elérésében, elengedhetetlen, hogy ezek ne üres szavak legyenek, és ne sújtsák az EU egyik vagy másik területéről származó gazdálkodókat és erdészeket” – áll a szövetség közleményében.
A COPA-COGECA további pontosítást kért arról is, hogy az új intézkedések, például a talajegészségügyi törvény beillesztése miként fogja kiegészíteni a már meglévő eszközöket, például a közös agrárpolitikát vagy a nitrát irányelvet, amelyek közvetlenül és közvetve hatással vannak a talaj egészségére.
„A hatékonyság érdekében az utolsó dolog, amire az uniós gazdálkodó közösségnek szüksége van, az egy új adminisztratív teher” – figyelmeztetett a szövetség.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu