Kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtása!
A 2022. kárenyhítési évben bekövetkezett mezőgazdasági károk után a kárenyhítő juttatás iránti
kérelmet 2022. november 30-ig azon károsultak nyújthatják be, akik kárbejelentést tettek a 2022.
évi kárenyhítési időszakban.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelmeket elektronikus úton, a Magyar Államkincstár elektronikus
felületén lehet benyújtani, a korábbi évekhez hasonlóan. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemről
legkésőbb 2023. március végéig születik döntés, így az igazoltan károsult gazdák eddig az időpontig
kapják meg a kárenyhítő juttatást.
Kárenyhítő juttatás kizárólag az elfogadott kárbejelentéssel rendelkező növénykultúrákra adható.
Azok a növénykultúrák, amelyekre a 2022. kárenyhítési évben nem volt elfogadott kárbejelentés,
nem lesznek láthatóak a kérelemben.
Abban az esetben, ha rendelkezik kárbejelentéssel, de arra még nem érkezett döntés az agrárkár-
megállapító szerv részéről, a növénykultúra megjelenik a felületen, azonban a káros sor 0 ha
területtel lesz látható.
Ha a kárbejelentésre még nem hozott döntést az agrárkár-megállapító szerv, akkor a kárenyhítő
juttatás iránti kérelem benyújtása előtt javasolt megvárni azt – figyelemmel a kárenyhítő juttatás
iránti kérelem benyújtási határidejére!
Legkésőbb 2022. november 30. napján mindenképpen be kell nyújtani a kárenyhítő juttatás iránti
kérelmet, mert ez a benyújtási határidő jogvesztő. Ebből kifolyólag, ha az agrárkár-megállapító szerv
által elutasított kárbejelentésre jogorvoslati eljárás van folyamatban, akkor is be kell nyújtani a
kárenyhítő juttatás iránti kérelmet november 30. napjáig.
A kárenyhítő juttatás alapját a tárgyévi hozamérték és a referencia hozamérték különbsége, azaz a
hozamérték-csökkenés (termelésiérték-kiesés) jelenti. A kárenyhítő juttatás összege legfeljebb a
hozamérték-csökkenés 80%-áig terjedhet, amennyiben a károsult gazda rendelkezik megfelelő
mezőgazdasági biztosítással. A mezőgazdasági termelő ugyanakkor a neki járó kárenyhítő juttatás
felére jogosult, amennyiben az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően –
az adott kárenyhítési évre vonatkozóan – nem kötött az adott növénykultúrára jellemző aszály,
belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar
káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítást.
A benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló
módosítási kérelem nyújtható be, valamint a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv eljárásában
hiánypótlásra és utólagos iratpótlásra nincs lehetőség!
A benyújtáshoz minden esetben szükségesek a biztosítási ajánlatok és a kötvények. Ezeket csatolni
kell a kérelemhez, valamint meg kell adni a bejelentéssel érintett kultúrák esetében a károsodott és a
kármentes területek hozamát.
Amennyiben szeretné, hogy a szaktanácsadó benyújtsa a kérelmét, kérem keresse telefonon, vagy
emailben. A szükséges adatokat legkésőbb 2022.11.25.-ig küldje meg a szaktanácsadójának.
A nitrát érzékeny területen való gazdálkodás szabályai a 2021-es módosítás után
2021 -ben módosult a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez
szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás
rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet.
A változtatásnak köszönhetően egy hónappal rövidült a trágyázási tilalmi időszak.
A rendeletmódosítás a klímaváltozásnak köszönhetően már régóta indokolt volt, az eltolódott vetés
miatt a tápanyag utánpótlását nem lehetett megfelelően végezni, ami feltétlenül szükséges a növények
optimális fejlődéséhez.
A nitrátrendelet az alábbi pontokon módosult:
1. 2.§ (7) „Téli legeltetés minden év november 30. és február 15. közötti legeltetés”
2. 4.§ (2) „Tilos trágyát kijuttatni: őszi kalászosok esetében november 30-tól január 31-ig, egyéb
esetben november 30-tól február-15-ig.
3. 4.§ (6) „A 12%-nál meredekebb lejtésű terület talajára kijuttatott műtrágyát a kijuttatást követő 4
órán belül a talajba kell dolgozni, kivéve fejtrágyázás műveletét.”
4. 6.§ (10) „Tilos könnyen oldódó nitrogéntrágyát kijuttatni, a betakarítás után, ha ősszel nem kerül
sor újabb kultúra vetésére.”
5. 6.§ (4) „A kijuttatott istállótrágyát kijuttatást követő 4 órán belül, egyenletesen a talajba kell
dolgozni.”
6. 9.§ (1) b) „Elszivárgás elleni védelem nélküli ideiglenes trágyakazal nem létesíthető és nem
tartható fenn: november 30 és február 15. között mezőgazdasági művelés alatt álló táblán, valamint
fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talaj
AKG Agrotechnikák bejelentésének szabályai
A VP4-10.1.1-21 AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KIFIZETÉS pályázatban résztvevő
gazdálkodóknak idén még van lehetősége az eddig el nem végzett agrotechnikai munkák bejelentésére.
a) zöldtrágyázás megvalósítása esetén a zöldtrágyázásra kerülő növényfajt, a munkálat végzésének
helyét és időpontját, a növényállomány beforgatását, a munkavégzést követő 15 napon belül;
b) istállótrágya-kijuttatás esetén a munkálat elvégzésének helyét és időpontját a munkavégzést követő
15 napon belül;
c) Melléktermék visszaforgatás esetén a munkálat elvégzésének helyét és időpontját a munkavégzést
követő 15 napon belül;
d) középmély lazítás megvalósítása esetén a megvalósítás helyét és időpontját a munkálat elvégzését
követő 15 napon belül.
A bejelentéshez meg kell adni ezen kívül a betakarítás időpontját is (amennyiben volt).
Az agrotechnikai művelet csak abban az esetben kerül elfogadásra, ha a támogatást igénylő a fenti
határidők betartásával, igénylőnek az Államkincstár felé az Államkincstár által közzétett elektronikus
formanyomtatványon (Egységes kérelem adatváltozás felületen), ügyfélkapun keresztül be kell jelenti,
ebben segítséget nyújt Önnek szaktanácsadója.
A még hátralévő agrotechnikai műveletekkel kapcsolatban keresse szaktanácsadóját.
Változnak a HMKÁ előírások. Ezeket minden gazdálkodónak be kell tartani, aki jövőre támogatást szeretne kapni.
HMKÁ1 Állandó gyepek fenntartás
2018-as 14,41%- os arányhoz képest 5% eltérés keletkezik, akkor azok a gazdálkodódók, akik az
elmúlt 2 évben törtek fel gyepet visszaállítási kötelezettség keletkezik. Nem érzékeny gyep esetében
gazdaságon belül kell, ugyan akkora területet visszatelepíteni, de nem kötelező ugyan oda.
Mentesség abban az esetben jár, ha a gyep területen erdőtelepítés történik, kivéve karácsonyfa és
energetikai fás ültetvény telepítése.
Érzékeny gyepeknél ott, ahol feltörte ott kell visszatelepíteni.
HMKÁ 2 Vizes élőhelyek és tőzeges területek védelme
Ezen intézkedést Magyarország csak 2025-től kívánja bevezetni. A bevezetésig kialakításra kerülnek a
pontos lehatárolások, valamint a hozzá kapcsolódó betartandó gyakorlatok.
HMKÁ 3 A szántóföldi tarlóégetés tilalma, kivéve növény-egészségügyi okokból
Az eddigi szabályozás is tartalmazta a tarlóégetés tilalmát. Tarló, nád, növényi maradvány, valamint
gyepek égetése tilos, kivéve zárlati károsító megjelenése esetén, hatósági határozattal elrendelve.
HMKÁ 4: Vízfolyások mentén védelmi sávok kialakítása:
Nem juttatható ki műtrágya, szervestrágya és növényvédőszer:
HMKÁ 5: Talajművelés, a talajromlás és az erózió kockázatának csökkentése, figyelembe véve a
lejtő meredekséget is
12%-nál nagyobb lejtésű területeken kapásnövényeket (kukorica, napraforgó is) termesztése,
valamint az őszi káposztarepce 24 cm-nél nagyobb sortávon való termesztése tilos.
Kivéve direktvetés, szintvonalas művelés és/vagy a rétegvonalakkal párhuzamos, illetve az eróziós
jegyeket mutató lefolyási útvonalakon lefolyást gátló füvesített vagy fás védősávok kialakítása
mellett; -erózió ellen kialakított teraszok megőrzése kötelező szőlőültetvények esetében.
HMKÁ 6: Minimális talajborítás a csupasz talaj elkerülése érdekében a legérzékenyebb
időszak(ok)ban
A nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után:
HMKÁ 7: Szántóföldi vetésforgó (nem beleértve a vízborítás alatt termesztett növénykultúrákat)
Fő szabály: Éves vetésváltást a szántóterületen meg kell valósítani. Ha a szántó területet
elharmadolja a gazda, akkor minden évben csak egy harmadon kell a teljes vetésváltást
megvalósítani. Ebben az esetben bármelyik 3 év vizsgálata esetén meg kell felelni annak, hogy történt
egy vetésváltás.
Másodvetés elfogadható.
2023-ban mentesség a vetésforgó alól.
Nem lehet önmaga után termeszteni: burgonya, napraforgó, repce, szója, cukorrépa, olajtök, dinnye.
A mentesség ezekre a növényekre nem vonatkozik. Nem vonatkozik a mentesség, az AKG, ÖKO és
AÖP területekre.
A vetésforgó alól kivételeket képez:
HMKÁ 8: Nem termelő területek és tájképi elemek minimálisan előírt aránya szántóterületeken.
Minimális arány:
A szántóterület legalább 4 %-a nem termelő célú terület vagy tájkép elem, beleértve a parlagot is.
Vagy
A szántóterület legalább 7 %-a nem termelési célú terület vagy tájkép elem, beleértve a parlagot, és a
növényvédőszer használata nélkül termesztett köztes növénykultúrákat (másodvetés), vagy
nitrogénmegkötő növényeket, melyek 3 %-a parlag vagy nem termelő célú tájképi elem kell, hogy
legyen.
Tehát vagy 4% parlag és nem termelő célú terület, vagy 7% amiből 3% parlag és nem termelő célú
terület, és 4 % nitrogén megkötő növénnyel bevetett terület, vagy ökológiai másodvetés.
2023-ban mentesség.
A kukorica és a szójabab kivételével a parlag területen élelmiszer célú termelés folytatható (külön
lista lesz a növényekről). AKG és AÖP esetében nem lehet jelölni diverzifikációs parlagot, AKG-ban
nem támogatott, hiszen ott nem tervezhetünk parlaggal.
Területek elkülönítése VP-ÖKO és VP-AKG program keretében
KET elkülönítése azonos hasznosítás esetén:
Amennyiben egy adott blokkon belül, egy kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területtel
(KET-tel) szomszédos területen azonos hasznosítási kódú növény termesztése történik akár
Kedvezményezett, akár szomszédos terület használója által, akkor a KET határainak kialakításánál
a KET elkülönítése céljából az alábbi elválasztási szabályokat kell alkalmazni:
Gyep esetében:
A területek közös sarokpontjain/töréspontjain természetes anyagú jelölő tárgy (pl. T-ülőfa)
elhelyezése
Ültetvény esetében
A közös sarokpontokon/töréspontokon természetes anyagú jelölő tárgy elhelyezése, amelynek
jelölése a sarokpont jelölésének módjával megegyezően is történhet.
Szántóföldi kultúra esetében:
Látható módon történő elkülönítés szükséges, amely az alábbiak szerint történhet:
-amennyiben az adott kultúra sortávolsága 60 cm vagy az alatti, úgy legalább 60 cm széles sáv
elhelyezéséről szükséges gondoskodni a KET és a szomszédos, azonos hasznosítású terület között
-amennyiben az adott kultúra sortávolsága 60 cm feletti, úgy legalább az adott kultúra
sortávolságának 30%-kal megnövelt szélességű sáv elhelyezéséről szükséges gondoskodni a KET
és a szomszédos, azonos hasznosítású terület között
Eltérő növényi kultúra (eltérő hasznosítási kód) termesztésével, illetve eltérő növényfejlettségi
állapottal a KET elkülönítése megvalósul!
Egy kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen (KET-en) belüli mezőgazdasági
táblák elkülönítése azonos hasznosítás esetén
Egyes szántóföldi tematikus előíráscsoportoknál előírásként szerepel az egy táblára vonatkozó 5
ha-os maximális méret betartása. Amennyiben a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő
területen belül több szomszédos táblán ugyanazon kultúra található, akkor a táblákat
érzékelhető módon szükséges elkülöníteni:
-amennyiben az adott kultúra sortávolsága 60 cm vagy az alatti, úgy legalább 60 cm széles sáv
elhelyezéséről szükséges gondoskodni a KET és a szomszédos, azonos hasznosítású terület között
-amennyiben az adott kultúra sortávolsága 60 cm feletti, úgy legalább az adott kultúra
sortávolságának 30%-kal megnövelt szélességű sáv elhelyezéséről szükséges gondoskodni a KET
és a szomszédos, azonos hasznosítású terület között
Eltérő növényi kultúra (eltérő hasznosítási kód) termesztésével, illetve eltérő növényfejlettségi
állapottal a KET elkülönítése megvalósul!
