Megváltoznak a szántóföldi vetésváltás szabályai
Hosszas Brüsszeli tárgyalások után Magyarország kidolgozta a rugalmas szántóföldi vetésváltás szabályrendszerét, amit az Európai Bizottság informálisan már elfogadott.
2023-tól a vetésváltási szabályok az alábbiként módosulnak:
Főszabályként a gazdálkodóknak a vetésváltást minden évben az összes szántóföldi táblájukon el kell végezniük, ugyanakkor élhetnek azzal a rugalmassággal, miszerint egy naptári évben elegendő az adott gazdaság szántóföldi területének legalább 1/3-ad részén (33,33%-án) az előző évhez képest más növénykultúrát termeszteni. A minden egyes táblát magában foglaló vetésváltás így legfeljebb 3 év alatt meg kell, hogy történjen.
Fontos, hogy ezt nem hároméves, elkülönült ciklusokban kell elképzelni, hanem bármely egymást követő három évben teljesülnie kell annak a követelménynek, miszerint legalább egyszer más féle növénykultúrát termesszenek az adott területen, mint a másik két évben.
Az induló évben, 2023-ban értelemszerűen a 2022. év lesz a viszonyítási alap, ami aztán folyamatosan követi a naptári éveket. Lényeges, hogy az előírásnak bármely egymást követő három évben teljesülnie kell – például 2022-2023-2024, vagy 2023-2024-2025, azaz bármely kiragadott 3 egymást követő évben az érintett területi egységen legalább egyszer másféle növénykultúrát kell termeszteni, mint a másik két évben. Ha például szemeskukorica volt 2022-ben a területen, 2023-ban még lehet szemeskukorica, de 2024-ben már nem. Ugyanezen területen, ha 2024-ben búza volt, 2025-ben ismét búza, 2026-ben lehet szemeskukorica stb.
Bizonyos növényeket továbbra sem lehet ugyanazon területen egymás után termeszteni, tehát ha a mezőgazdasági termelő él is a fent részletezett rugalmassággal, a következő növényeket nem lehet ugyanazon a területen két vagy több egymást követő évben termeszteni: burgonya, napraforgó, repce, szója, cukorrépa, olajtök és dinnye. Ezek a növény fajok jelenleg is ugyanezen korlátozás alá esnek, tehát nem jelent újdonságot megkülönböztetett kezelésük.
A vetőmag-előállítás céljából termesztett hibridkukorica 4 egymást követő évben is termeszthető ugyanazon a területen
Az eddigiekhez hasonlóan a másodvetés továbbra is vetésváltásnak minősül, ez azt jelenti, hogy két akár ugyanolyan fajú növény közé beiktatható egy másodvetés, amely így szintén vetésváltásnak minősül.
A másodvetést az egységes kérelemben be kell jelenteni, az adott kérelmezési év főnövénye után kell elvetni, s a következő igénylési év főnövényének vetése előtt kell betakarítani, beforgatni vagy megsemmisíteni. Különböznie kell a két főnövénytől, ami között vetik, továbbá úgy kell megművelni, hogy a szükséges talaj-előkészítési munkálatokat az előző főnövény betakarítása után és a következő főnövény vetése előtt el lehessen végezni.
Ha például 2023-ban búza lesz a területen, ezt követően adott évben zöldtrágyázási célú másodvetésre kerül sor keverékkel, úgy 2024-ben és 2025-ben is lehet búza.
Továbbra is vannak, akik mentesülnek a vetésváltási szabályok alól:
Mivel a 2023 egységes kérelemben már szerepelnek a 2022 őszén vetett növények is, ezért már fontos most figyelembe venni a 2023-tól érvényes vetésváltási szabályokat.
A jelenleg érvényes diverzifikációt 2023-tól nem kell betartani, azonban tehető majd rá plusz vállalás az Agro-ökológiai Program (AÖP) keretében.
Ökológiai másodvetéssel kapcsolatos vis maior bejelentés!
Módosult az „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés” című (VP4-10.1.1-21 kódszámú) felhívás
A módosulás az alábbi pontokat érinti:
A felhívás 3.4.1.1./C/I. Általános előírások/2. Ültetvények életkora kiegészítésre került
az alábbi (3) bekezdéssel:
„(3) Az (1) bekezdésben foglaltak a támogatási jogosultság megítélése szempontjából
teljesültnek tekintendőek akkor is, ha a megfelelő korú kérelmezett ültetvény a megyei
kormányhivatal (2) bekezdésben foglalt adatszolgáltatása alapján legalább a vizsgált
KET kerületi toleranciával csökkentett területére igazolt.”
A felhívás 3.4.1.1./C/ V. A tematikus előíráscsoportokra vonatkozó követelmények/ A.)
SZÁNTÓ ÉS ÜLTETVÉNY/1. Talajvizsgálat (2) bekezdése az alábbiak szerint módosult
– a talajvizsgálati kötelezettség teljesítésének határideje tekintetében:
Amennyiben a támogatást igénylő nem rendelkezik 5 éven belüli talajvizsgálattal, úgy legkésőbb a 2022. évi Egységes Kérelem benyújtásának jogvesztő határnapjáig ( 2022.06.09) kell a talajvizsgálati kötelezettséget teljesíteni, vagy akkreditált talajlaboratórium által a talajminta leadásáról kiállított, a felhívás 6. számú melléklete szerinti átvételi igazolás példányával rendelkezni, amelyet az Államkincstár a vállalt előírás ellenőrzésekor a laboratórium vizsgálati eredményének kiadásáig teljesítésként fogad el.
Választható előríásokra vonatkozó módosítások/pontosítások:
Vállalás: „Pillangós szálas takarmánynövények, azok füves keveréke/illetve zöldugar vagy méhlegelő betakarítása/szárzúzása során kaszálatlan területet kell hagyni 5-10% térmértékben, táblánként, kaszálásonként változó helyen, a tábla szélével érintkezően legalább 6 méter szélességben.”
Teljesítés: Az előírással érintett előíráscsomag összterületének legalább 20%-án az adott évben pillangós szálas takarmánynövények, azok füves keverékének termesztése, illetve zöldugar vagy méhlegelő fenntartása történik, továbbá amennyiben a terület szélessége eléri a 6 métert. Amennyiben a támogatást igénylő a szántó Tematikus Előíráscsoportban két előíráscsomagot alakít ki, abban az esetben az előírás akkor teljesíthető, amennyiben a Tematikus Előíráscsoporttal érintett kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területek összterületének 20%-án az adott évben pillangós szálas takarmánynövények, azok füves keverékének termesztése, illetve zöldugar vagy méhlegelő fenntartása történik, továbbá amennyiben a terület szélessége eléri a 6 métert.
Vállalás: „Pillangós szálas takarmánynövények, azok füves keveréke, illetve zöldugar vagy méhlegelő kaszálása, silózása és szárzúzás során madárbarát kaszálás (kiszorító kaszálás alkalmazása, vadriasztó lánc és eszközök alkalmazása, max. 8 km/h sebesség).”
Teljesítés: Az előírással érintett előíráscsomag összterületének legalább 20%-án az adott évben pillangós szálas takarmánynövények, azok füves keverékének termesztése, illetve zöldugar vagy méhlegelő fenntartása történik. Amennyiben a támogatást igénylő a szántó Tematikus Előíráscsoportban két előíráscsomagot alakít ki, abban az esetben az előírás akkor teljesíthető, amennyiben a Tematikus Előíráscsoporttal érintett kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területek összterületének 20%-án az adott évben pillangós szálas takarmánynövények, azok füves keverékének termesztése, illetve zöldugar vagy méhlegelő fenntartása történik.”
Vállalás: „A kötelezettségvállalási időszak alatt legalább egy alkalommal a területen képződő melléktermékek (különböző szalma- és szármaradványok) visszaforgatása a talajba”
Teljesítés:Önállóan választható, viszont az előírás szálas pillangós, illetve zöldugar visszaforgatásával nem teljesíthető. Vetésszerkezeti előírás betartása esetén (16. számú előírás) minimum a KET 20%-án szükséges az előírás teljesítése
Az elfogadott zöldtrágya növények listája kiegészült a Mézontófűvel (Facélia) (Phacelia tanacetifolia)
Aktualitások az aszálykár bejelentésben
Aszálykárról a kárenyhítési rendszer szempontjából akkor beszélhetünk, ha az aszály bekövetkezett, és ez bizonyíthatóan az érintett növénykultúra hozamcsökkenését okozta, melyet megyei kormányhivatal (mint agrárkár-megállapító szerv) igazol.
Az aszálykár-bejelentéseket a károsodás növényen történő első észlelését követő 15 napon belül, de legkésőbb szeptember 30-ig lehet bejelenteni.
Ezen határidőt módosíthatja a betakarítás, valamint a károsodással érintett terület más növénykultúrával való hasznosítását megelőző talaj előkészítés ténye/terve. Ebben az esetben a kárbejelentést legkésőbb a tervezett betakarítás, vagy más növénykultúrával való hasznosítását megelőző talaj előkészítés előtt 15 nappal kell megtenni.
Kárenyhítő juttatásra az a gazdálkodó jogosult aki megfelel az alábbi feltételeknek
– az adott kultúrában, üzemi szinten 30 %-ot meghaladó mértékű hozamkiesést okozott
-az adott kultúrában üzemi szinten 15 %-ot meghaladó mértékű hozamérték csökkenést szenvedett el.
-az aszálykár ténye határidőben bejelentésre került, és az agrárkár-megállapító szerv igazolta a hozamkiesés tényét
– a termelő a kárenyhítési hozzájárulást szeptember 15-ig maradéktalanul megfizeti,
– a termelő által aszálykárra bejelentett terület az agrárminiszter aszályhelyzetről szóló, szeptember 30-a után kiadott éves közleményében (amely a teljes tárgyévi vegetációs időszak vonatkozásában tartalmazza mindazon területeket, ahol aszály volt megfigyelhető) szerepel, valamint
– a termelő a kárenyhítő juttatás iránti kérelmét november 30-ig benyújtja
A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésének határideje 2021. szeptember 15.
A megfizetés a kárenyhítési rendszerben résztvevők számára kötelező, mulasztás esetén adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
A Magyar Államkincstár által megállapított kárenyhítési hozzájárulásnak 2022. szeptember 15-ig be kell érkeznie.
Határidőben történő befizetésnek a tárgyév szeptember 15-ig jóváírt összeg tekinthető.
A befizető felelőssége, hogy az átutalásról a határidőt megelőzően, az átutalás időszükségletét is figyelembe véve a helyes számlaszám megjelölésével intézkedjen.
Átutalás esetén a közlemény rovatban fel kell tüntetni az ügyfélazonosító-számot, illetve az adóazonosító jelet, vagy adószámot, ugyanis a beérkező összeg beazonosítása ez alapján történik!
Ha nem történik befizetés vagy a hozzájárulás összegét a Kincstár 2022 szeptember 15-ét követően vonja le a gazdálkodó kifizetéséből, a termelő a kárenyhítő juttatás igénybevételére nem lesz jogosult az aktuális gazdálkodási évben.
Felhívjuk az aszálykárokkal érintett termelők figyelmét, hogy aszálykár a betakarítást megelőzően 15 nappal, de legkésőbb szeptember 30-ig jelenthetők be.
Az agrárium gyors megsegítésére öt pontból álló intézkedési tervre tett javaslatot az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs.
